Az NBA labdazsonglőreivel ellentétben az NHL hokisai fújhattak egy nagyot a karácsonyi ünnepek alatt, hiszen náluk csak csütörtökön  lapzártánk után  indult be újra a nagyüzem, de azért érdemes feleleveníteni, mi is történt az ünnep előtti utolsó játéknapon. Hétfői győzelmével a Colorado például hármas győzelmi sorozatot rakott össze  ebben az idényben először!

Csak a legritkább esetben fordul elő, hogy egy jó kis DetroitDallas rangadó háttérbe szoruljon a napi események taglalásakor. Ezúttal márpedig ez a helyzet, csütörtökön ugyanis Ottawában, illetve Los Angelesben forrt leginkább a levegő, ízelítőként annyit: a két csarnokban összesen huszonegy gól született.

Derekasan állja a sarat az NHL-ben hírmondóként megmaradt hat kanadai gárda: valamennyien pályára léptek a liga szombati, rendkívül mozgalmas játéknapján, közülük négy győztesen zárta az estét, a Calgary simán kikapott a jóval erősebb Coloradótól, míg az Edmonton a szintén juharleveles Vancouverrel szemben vérzett el. Nem mellékesen, a Calgary kivételével mindegyik kanadai banda rájátszást érő helyen tanyázik pillanatnyilag.

Szokatlan eseményeket jegyezhettünk fel a csütörtöki játéknapon: az éllovas Boston egymás után a második vereségét szenvedte el, a Philadelphia pedig gólt lőtt a Torontónak. Különösen a Bruins egy helyben topogása előtt állunk értetlenkedve, elvégre a bajnokság leggólerősebb gárdája ebben az idényben egyszer sem rakott össze kudarcsorozatot. A "bocsok mentségére legyen mondva, az Ottawától kaptak ki odahaza, márpedig a Senators...

A Montreal már megint kibabrált a Bostonnal, ezúttal ráadásul a Bruins jegén, ott, ahol eddig csak két gárda, az Anaheim és a St. Louis tudott nyerni ebben az idényben. Amiként a legutóbbi rájátszásban, úgy most is pazar hangulatot teremtett a két "ősrégi csapat, igaz, csak a vendégek tündököltek dicsfényben, minthogy a második harmadban már 40-ra vezettek.

Véget ért a vancouveri terror, odahaza kapott ki a Boston, Pavel Bure mesterhármast ütött, Jaromir Jagr pedig először nyert Pittsburghben "idegenként  dióhéjban így lehet összefoglalni a keddi játéknap történéseit. Említett események közül mindenképpen a Vancouver botlása kívánkozik az élre, hiszen a kanadai gárda november 6. óta egyfolytában nyerésben volt. A tizenegyedik győzelem azonban nem jött össze.

Ezt nehezen hiszi el az ember. Az elmúlt huszonnégy évben, ugyebár, egyszer sem fordult elő, hogy az a gárda diadalmaskodott, amelyik elveszítette a páros meccset, és az sem túl gyakori, hogy valaki a mindent eldöntő ötödik összecsapáson 02-es állásból fordítson, és győzzön. Mihail Juzsnij megcsinálta.

Megállíthatatlanul nyomul előre a Vancouver az észak-amerikai profiligában: a kanadai élcsapat Florida várát is bevette, megszerezve ezzel a tizedik győzelmét sorozatban. Le a kalappal a Canucks hokisai előtt, elvégre rendkívül ritkán tapasztalható ehhez fogható szárnyalás a világ legerősebb jégkorongbajnokságában, arról nem is beszélve, hogy a legutóbbi négy diadalt hat nap leforgása alatt aratta a gárda.

Közhelynek hat, de akkor is igaz: a csaknem 15 ezres párizsi tömeg belehajszolta a győzelembe a hazai párost a Davis-kupa-döntő második játéknapján, amely után a címvédő franciák 21-es vezetésre tettek szert az első DK-bajnoki címükért harcoló orosz válogatottal szemben.

Hogy Jacques Chirac francia államfő, avagy Borisz Jelcin egykori orosz elnök állt fel elégedettebben a székéből a második egyes mérkőzés után, csak a jó ég tudja, a kívülálló szempontjából mindenesetre örömteli, hogy a Davis-kupa-döntő első játéknapját követően 11 az állás, nem pedig 20 vagy 02. Vita nem férhet hozzá: az első partin kevés esélye volt a francia Paul-Henri Mathieu-nek, amiként a másodikon a hőn áhított DK-diadalért hajtó, siker esetén minden bizonnyal visszavonuló orosz Jevgenyij Kafelnyikov is távol állt a győzelemtől.

Franciaország tizedszer vagy Oroszország először? A pénteken Párizsban kezdődő Davis-kupa-döntő kapcsán ez a kérdés, választani mindazonáltal nem tudunk. Emitt négy csupaszív játékos, akik közül egy sincs a világranglista első 15 helyezettje között, összesített Grand Slam-győzelmük nem éri el az egyet, amott meg két szuperklasszis, egyikük a világranglista harmadik helyén áll, volt már világelső, amiként másikuk is vezette a rangsort. Kettejük Grand Slam-sikereinek száma pedig három.

Akkora verést kapott a hazai pályán félelmetes Tampa Bay csütörtök este, hogy még a gárda alappillére, Nyikolaj Habibulin, az oroszok világklasszis kapusa is lecserélésre kárhoztatott. Ritkán lehet ilyet írni, de nyakig benne volt a Lightning 72-es zakójában, igaz, nem csupán ő, hanem az egész csapat tálcán kínálta a vendég New York Islandersnek a két pont bezsebelését.

Juan Carlos Ferrero bazukaszerű, vállról indítható tenyeresei, illetve Carlos Moyá csodálatos küzdelme a fáradtsággal és a fájós hátával utólag jószerével eltörpültek amellett, amit a második elődöntőben Lleyton Hewitt és Roger Federer mívelt a sanghaji pályán.

Belegondolni is szörnyű, milyen helyzet elé állíttatott Carlos Moyá a sanghaji Mesterek Kupája pénteki játéknapján, az utolsó csoportmérkőzése előtt. A spanyolok egykori világelsője, ugyebár, már az első két meccse után biztosította a helyét az elődöntőben, igen ám, de muszáj volt lejátszania a harmadikat honfitársa, Albert Costa ellen, akinek mindenképpen győznie kellett volna a továbbjutáshoz.

Az utóbbi napok relatíve eseménytelensége után kedden tízmeccses programmal folytatódott a világ legerősebb hokibajnoksága. Mint arról keretes írásunkban bővebben is beszámolunk, a Colorado "történelmi sikert aratott, miközben a szurkolók Torontóban és East Rutherfordban füttykoncertet rendeztek a játékosok "tiszteletére, tegyük mindjárt hozzá: kissé elhamarkodottan.

Szerdán elkezdődik az év utolsó rangos női versenye, a Los Angeles-i WTA-világbajnokság. Ismerve a női teniszben uralkodó viszonyokat, teljesen értelmetlen volna itt az esélyeket latolgatni, habár az is külön említést érdemelhetne, hogy a két amerikai Williams lány, a világelső Serena, illetve a második helyezett Venus miként tudta ennyire leegyszerűsíteni ezt a játékot.

Bejelentette visszavonulását Cédric Pioline, a kilencvenes évek egyik legsikeresebb francia teniszezője. A 33 esztendős, jobbkezes játékos méltó módon búcsúzott szeretett sportágától, hiszen a vasárnap véget ért párizsi mestertorna páros döntője után közölte a publikummal elhatározását  aminek egyébként mindössze annyi volt a szépséghibája, hogy a brazil Gustavo Kuerten társaként elbukta a "címmeccset a Nicolas Escudé, Fabrice Santoro francia kettőssel szemben.

Négy meccsel folytatódott pénteken a tengerentúli hokiőrület, de csak két győztest avattak, miután az Edmonton a Buffalót, a Carolina meg a Montrealt volt képtelen legyűrni odahaza. Habár a nem túl acélos Columbus Marc Denis kapus, illetve a harmadik harmadban szédületeset alakító Mike Sillinger és Andrew Cassels vezérletével lenyomta a Dallast, egyszersmind pontot tett a texasiak elleni pocsék sorozat végére (egymás után hat kudarc), sokkal érdekesebb mindaz, ami Washingtonban történt, ott, ahol a fővárosiak az idény egyik "felfedezettjét, a Tampát fogadták.

Már csak öt hely kiadó a másfél hét múlva kezdődő sanghaji világbajnokságra, Lleyton Hewitt és Andre Agassi után harmadikként Marat Szafin is megváltotta a jegyét. Az orosz teniszezőnek ehhez csupán arra volt szüksége, hogy bejusson a párizsi mestertorna harmadik fordulójába: bejutott, méghozzá habkönynyedén, öt gémet engedélyezve a Wimbledonban döntőt játszó, egy hete Bázelban pedig tornagyőzelmet arató David Nalbandiannak.