Az első napon egy kivételtől eltekintve a fiatalabb legendák győztek

A nyitó találkozón Sergi Bruguera, a katalán salakkirály két sima játszmában legyőzte Guillermo Vilast, az argentin pampák bikáját. A nemzedékek párviadalán – a spanyol mindössze 37 éves "tejfölösszájú", riválisa pedig már az 57.-ket tapossa – sok esélye nem volt a négyszeres Grand Slam-győztes Vilasnak. A Roland Garros kétszeres bajnoka (1993, 1994) úgy játszott vele, mint macska az egérrel. Igaz, olykor az argentin fenomén is villant egyet-egyet, bemutatván félelmetes teniszjátékos volt a maga idejében.

Bruguera sikere után a francia Henri Leconte lépett a "porondra", riválisa az osztrák Thomas Muster volt. Mindent elkövettek, hogy jól szórakozzon a publikum: Leconte bohóckodott, Muster pedig bűvölte a labdát. Aztán Muster bohóckodott és Leconte zsonglőrködött. Az osztrák – lám miket tudnak a nagyok – lehuppant az egyik vonalbíró székére és onnan pörgette vissza a francia vizet fakasztó lecsapásait. Természetesen ezt látni kell, leírni szinte nem is lehet.

Ezt követően azonban "vérre menő" meccs következett: Goran Ivanisevic és Björn Borg nem kímélte egymást, úgy harcoltak, mint fénykorukban. Az első szettben még érett a meglepetés: a svéd 3:1-re vezetett, ám a horvát magasabb sebességbe kapcsolt, rövidítésben megnyerte az első játszmát, a másodikban pedig már esélye sem volt az ötszörös wimbledoni bajnoknak.

Péntekre az óriási érdeklődéssel várt John McEnroe–Björn Borg összecsapásra már korábban elkelt az összes belépő. Ezért erre a napra további hétszáz helyet alakítottak ki a szervezők. Taróczy Balázs, a Legendák csatájának főszervezője az MTI-nek elmondta, hogy ezeket a jegyeket interneten nem lehet megrendelni, azért aki látni szeretné látni a két szuperzseni meccsét, a Tickett express irodáiban és a helyszínen veheti meg azokat.

És hogy mit csinált McEnroe az első mérkőzésén Pat Cash ellen? Veszekedett és vesztett.

Az első játszmát fölényesen nyerte az amerikai, a második elején azonban másképp ítélt meg egy labdát, mint a vonalbíró. Azonnal reklamált, majd odakocogott a mérkőzésvezetőhöz és – akárcsak fénykorában – alaposan "kiosztotta". A folytatásban aztán még néhány alkalommal visszatért a témára, mondván "tönkretették a meccsét". Később kissé megnyugodott és ismét a tenisszel kezdett el foglalkozni, s a publikum láthatott tőle néhány egészen elképesztő megoldást. Amit ugyanis McEnroe tud, azt nem lehet megtanulni. Születni kell rá. Ahogy manapság mondják: "gyárilag" ilyen.

A második játszmát Cash nyerte, majd a szuper tie breakkel a mérkőzést is.

A balkezes – dühkitöréseiről is közismert – tengerentúli rakettművész háromszor nyert Wimbledonban és négyszer a US Openen, míg ausztrál riválisa egyszer diadalmaskodott az angol nyílt bajnokságon. A sikereket tekintve ezzel természetesen McEnroe a jobb, ám éveik számát tekintve Cash a nyerő, mert ő csupán 43 esztendőt számlál, míg Big Mac négy hónap híján már "félszázados".

MTI/NSO