Ifjabb Tóth a 14. helyen zárt, Bútor felborult, de folytatja

A nyitónapra két kört (vagyis kétszer három gyorsasági szakaszt) írtak elő a rendezők a ralisok számára, s a magyar Peugeot-páros remek részeredményekkel (bár egyszer tolatnia kellett, mert túlcsúszott a kereszteződésen) az abszolút kilencedik (!) pozícióból várta a második kört.

Annak az eleje is remekül alakult: ifjabb Tóth a kilencedik helyet érte el, utána azonban szurkolói ereiben meghűlt a vér – a magyar pilóta ugyanis egyperces hátránnyal jött le az ötödik gyorsaságiról. Az ok: az egyik kanyarban túlságosan a belső ívre húzódott és egy kő kivághatta a jobb első gumit. Janika defektes kerékkel teljesítette a szakasz felét, s emiatt majd’ egy percet veszített.

„Nehéz verseny ez! Sok a murvafelhordás, és én még mindig nem tudom eldönteni, hogyan vagyok a leggyorsabb a derékszögű kanyarokban. Ez a néhány szakasz is a kísérletezéssel telt el – mondta Janika. – A második kör első szakaszán például majdnem szívbajt kaptam, mert négy tehén futva indult meg a pálya irányába, s mivel csak az utolsó pillanatban láttam meg a vékony dróthálót, ami megállította őket, egy pillanatra elvettem a gázt. Persze ezen semmi sem múlt, de kalandos történet. A defekt az én hibám volt, túlságosan tőre mentem, ahol volt egy kő, ami megüthette a felnit.”

Ennél is rosszabbul járt a Bútor Róbert, Tóth Imre kettős, amely sajnos idő előtt búcsúzni kényszerült: néhány száz méterrel a harmadik gyorsasági szakasz céljától a pilóta egyszer csak úgy érezte, mintha kihúznák az autó alól a talajt. Már előző nap is panaszkodott arra, hogy az jármű elején sokszor jobb a tapadás, mint a hátulján, s úgy látszik, ez most végzetesnek bizonyult. Pedig nem száguldoztak ész nélkül (ez Bútorra nem is jellemző – nyolc éve bukott utoljára), egyszerűen csak a tapadás változott meg egyik pillanatról a másikra.

„Ráestünk egy villanyoszlopra az autó oldalával, s ezzel még nem is lett volna nagy baj, hiszen a Suzuki alig sérült meg, az már azonban gond volt, hogy egy mély árokba csúszott bele a Suzukink – mondta Bútor. – Egyszerűen nem tudtuk kiszedni belőle, úgyhogy kénytelenek voltunk megvárni, míg lemegy a mezőny a szakaszon. Ráadásul amikor kifelé másztam a kocsi ablakán (lévén az ajtó nem nyílt), át kellett kapaszkodnom egy villanypásztoron, úgyhogy eléggé feltöltődtem, mivel átlag öt másodpercenként rázott meg az áram…”

Ami a folytatást illeti: Bútorék élnek a szuperraliszabály nyújtotta lehetőséggel, és büntetés ellenében (az összes nem teljesített gyorsasági szakaszért öt perc) folytatják a versenyt, amelyben a helyiek nagy kedvence, Freddy Loix vezet – méghozzá elég egyértelmű fölényt mutatva.