Zsóri miatt a FIFA-hoz fordul az MLSZ (Fotó: Török Attila)

Tapasztalva a külföldi példákat, sokszor meglehetősen nehéz megérteni, hogyan lehetséges, hogy bizonyos, új állampolgárságot szerző játékosok azonnal pályára léphetnek választott hazájuk nemzeti csapatában vagy utánpóltás-válogatottjában, míg másoknak éveket kell erre várniuk.

A legfrissebb külföldi példa a barcelonai Ansu Fati esete: a Bissau-guineai Köztársaságban született középpályás ugyan gyerekkora óta Spanyolországban él, de csak a napokban kapta meg a spanyol állampolgárságot, a spanyol sajtó mégis arról ír, hogy hamarosan bemutatkozhat valamelyik korosztályos spanyol válogatottban. Az első hírek arról szóltak, hogy akár már az októberi, brazíliai U17-es vb-re is utazhat, de az is lehet, hogy rögtön valamelyik idősebb korosztályba kap meghívót a 16 éves tehetség. Arról nem tudunk, hogy lenne Spanyolországban született felmenője, édesapja.

Miközben a Romániában, Nagyváradon született, 18 éves, Puskás-díjas Zsóri Dániel nyolc éve Magyarországon futballozik, évek óta kettős állampolgár, mégsem szerepelhet a magyar utánpótlás-válogatottakban, ahogy egyébként korábbi debreceni csapattársa, a 19 éves, kárpátaljai, vagyis ukrajnai születésű Kusnyír Erik sem. Hogy is van ez akkor?

A FIFA szabályai elég szövevényesek ez ügyben – kezdte válaszát a témával kapcsolatban Dr. Horváth Zsolt, a két játékos menedzsere. – Nonszensznek tartom, hogy például Zsóri Dániel, aki beszél magyarul, és nem is igazán tud románul, ne lehessen akár már holnaptól magyar válogatott. Ugyanakkor jelenleg az a helyzet Zsóri és a magyar útlevéllel szintén rendelkező Kusnyír Erik esetében is, hogy a magyar utánpótlás-válogatottban nem szerepelhetnek, mert sem a szüleik, sem a nagyszüleik nem Magyarország területén születtek. Egyelőre az sem világos, hogy ha eljutnak odáig, akkor a felnőttválogatottban mikor léphetnének pályára. Jelenleg tájékozódunk az ügyben, a klubokkal és a magyar szövetséggel is felvettem a kapcsolatot, és a FIFA-hoz fogunk fordulni, hogy állásfoglalást kérjünk.”

A Nemzeti Sport Online korábbi, hasonló esetekben – ilyen volt például Loic Nego esete, aki hiába lett magyar állampolgár, nem lehet magyar válogatott – már megkereste az MLSZ-t a válogatott jogosultsággal kapcsolatban. A kapott szabálymagyarázat 6. pontja szerint az a játékos, aki két szövetségnél is rendelkezik megfelelő állampolgársággal, szabadon választhat a két szövetség közül, ha megfelel az alábbi négy pont egyikének:
1.: az adott szövetség területén született;
2. és 3.: anyja vagy apja, nagyanyja vagy nagyapja az adott szövetség területén született;
4.: legalább két éve az adott ország területén él.

Zsóri és Kusnyír is a 4. pontnak megfelel, de önmagában még ez sem jelenti azt, hogy lehetnek magyar válogatottak, mert a szabályzat 5. pontja határozza meg, mit értenek a szabályalkotók megfelelő állampolgárság alatt. Ez a pont pedig így fogalmaz: „Az állandó állampolgársággal rendelkező személyek – mely nem függ egy bizonyos országon belüli lakóhelytől – jogosultak az adott ország szövetségének válogatott csapatában játszani. ”

Ez pedig már kérdésessé teszi, hogy a két játékos, mikor is lehet magyar U- vagy felnőttválogatott. Ugyanis, ha a kétéves engedmény nem vonatkozik rájuk – márpedig úgy tűnik, nem vonatkozik, mert ha vonatkozna, már szerepelhetnének valamelyik magyar korosztályos válogatottban (a szövetségi edzők már jelezték, hogy számítanának rájuk) – akkor a 7. pont lép életbe. Ami azt mondja ki, hogy új állampolgárság szerzése esetén a 18. életév betöltése után legalább öt évet folyamatosan az adott országban kell élnie annak a játékosnak, aki nem a szülőhazája válogatottjában kíván szerepelni és a szülei, nagyszülei sem a választott ország területén születtek. Ez az a pont, aminek értelmében lehetett magyar válogatott a brazil Viníciusból, mert esetében letelt a jelzett öt év, míg a Németországban született Willi Orbán Magyarországon született édesapja révén lehetett magyar válogatott, annak ellenére, hogy nem élt Magyarországon.

Viszont ennek értelmében Zsóri Dániel 2018. október 14-től (akkor töltötte be a 18. életévét) számolva öt évig még csak nem is szerződhetne külföldre, hiszen ha külföldre igazol, akkor megszakad az öt év itt élés.

Ansu Fati már játszhat a spanyoloknál (Fotó: AFP)

Fatira visszatérve egyébként a megoldás az ő esetében az lehet, hogy a spanyol állampolgárság megszerzésével egyidejűleg lemondott a Bissau guineai állampolgárságáról – ezt kérdésünkre az AS című napilap munkatársa, Aritz Gabilondo is megerősítette.

Persze egy állampolgárságról való lemondásnak egyéb – országonként eltérő – jogi következményei is lehetnek, ezért ez sem olyan egyszerű döntés, ahogy az elsőre tűnhet. Kíváncsian várjuk ezek után a FIFA állásfoglalását – persze azzal Horváth Zsolt is tisztában van, gyors válaszra aligha számíthatunk…