Riccardo Guffanti novemberben újra Magyarországon tart előadást (Fotó: archív)

 


A JÁTÉKOSMEGFIGYELÉS MINT SZAKMA – A KÉPZÉS HIÁNYA

Miközben külföldön a labdarúgással, a sporttal kapcsolatos szakirányú oktatásnak már része játékosmegfigyelés (angol szakszóval „scouting"), -elemzés, ehhez kapcsolódva pedig a játékosközvetítés, Magyarországon sem a sporttudományi intézeteknek, sem a Magyar Labdarúgó-szövetségnek nincs ebben a tárgykörben gyakorlati képzése.

 
„Érdemesebb lesz játékosokat nevelni, mint vásárolni" – pénzmozgás az utánpótlásban
 Kis János kérése: Hallgassanak meg minket Dárdaival!
 Ezért nem lesz Dzsudzsák-roller vagy Böde-bödön!
 A magyar tábor Feröerre is megy – még ha ezért nem is jár kedvezmény...

Ez is összefügg azzal, amivel korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, hogy itthon nincs semmilyen végzettséghez kötve a játékosközvetítői tevékenység, bárki elkezdhet ügynökként dolgozni, aki kitölti a szükséges papírokat és befizeti az ehhez kapcsolódó díjakat. Ezzel párhuzamosan a játékosmegfigyelői munkakör sincs végzettséghez kötve, igaz, egyelőre nem is annyira elterjedt, mint külföldön. A magyar futball lemaradása ezen a területen is nyilvánvaló.

A CenterSport menedzseriroda és ügyvezetője, Paunoch Péter ezért szervez folyamatosan különböző képzéseket. Tavasszal játékosközvetítői, novemberben pedig, immár harmadik alkalommal játékosmegfigyelői tanfolyamot (erről részleteket itt olvashat).

„Régóta együtt dolgozom egy olasz céggel, a Wyscouttal, amelynek elsődleges profilja a játékosmegfigyelésre kifejlesztett, szoftver alapú mérkőzéselemzés – nyilatkozta a Nemzeti Sport Online-nak a menedzser. – Ennek a kapcsolatnak köszönhetően olyan professzionális szintre fejlesztett megfigyeléssel találkozhattam, amire Magyarországon nem láttam példát. Ezért vetődött fel bennem a képzés ötlete, amiben az említett olasz kapcsolaton keresztül a terület elismert nemzetközi szakértője, az Udinese vezető scoutja, Riccardo Guffanti nyújt segítséget, aki vendégelőadókkal együtt előadásokat tart a kurzus keretén belül. Átadja tapasztalatait, a szakma fortélyait.”

A „SCOUTING” FONTOSSÁGÁT BIZONYÍTJÁK – ALEXIS SÁNCHEZTŐL JOSÉ MOURINHÓIG

Guffanti és stábja korábban például a Barcelona megfigyelőinek kiképzésében is részt vett, és mivel az Udinese tulajdonosának, Giampaolo Pozzónak Spanyolországban (Granada CF) és Angliában (Watford) is van csapata, a megfigyelők közvetlen közelről tapasztalják, hogyan működik a nemzetközi játékoskereskedelem. Döntő szerepet játszanak a futballisták kiválasztásában, a három klub közötti elosztásában, hogy stílusuk, képességeik alapján a nekik megfelelő bajnokságba és klubhoz kerüljenek. Az Udinese megfigyelői csapatának érdeme például a chilei Alexis Sánchez, Cuadrado vagy Samir Handanovic felfedezése.

A chilei válogatott Alexis Sánchezt az Udinese szakemberei fedezték fel

Kérdés, hogy a megfigyelői munka futballszakmailag miben tér el az edzői munkától, és miért van az, hogy a nemzetközileg legelismertebb „scoutoknak” nincs számottevő edzői múltja.

„Először is azt kell belátni, hogy egy játékos teljes körű feltérképezése egészen más típusú munka és másfajta szemléletet igényel, mint az edzősködés. Egy futballista teljes feltérképezésébe olyan dolgok is beletartozhatnak, mint a közösségi oldalainak vizsgálata, személyisége feltárása, ehhez meg kell találni a megfelelő kontaktszemélyeket, meg kell ismerni a szokásait, a pályán kívüli énjét. Nem csak azt kell vizsgálni, hogy a pályán mit mutat az adott a játékos és hogyan illeszthető bele egy bizonyos játékrendszerbe, márpedig az, aki edzői fejjel gondolkodik, ettől nem feltétlenül tud elvonatkoztatni, az alapján ítél, amit a pályán lát.

Míg egy jó megfigyelő sokszor például már egy bemelegítésből is következtetéseket von le egy labdarúgó hozzáállásáról. Ezért is van az, hogy a megfigyelők a mai napig járják a pályákat, mert vannak olyan információk, amelyekhez csak szoftverekkel nem juthatunk hozzá. A szakma létjogosultságát pedig mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a világ legjobb edzőinél a stáb részét képezi a vezető megfigyelő. José Mourinho például mindig viszi magával a klubjaihoz a scoutját is" – fejtette ki ezzel kapcsolatos véleményét Paunoch.

PÉNZ MÁR VAN, VALAMI MÉGIS HIÁNYZIK – HAZAI HELYZETKÉP

A megfigyelői szerepkör szakmaisága mellett a másik fontos kérdés, hogyan állnak ehhez a területhez a magyar klubok.

„A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a futballt üzleti alapokon működtető országokban a scout olyan, mint a kapusedző – reagált a menedzser. – Nem képezi vita tárgyát, hogy szükség van-e rá, mert akkor tud üzletileg nyereségesen működni egy futballvállalkozás, ha a befektetett pénz megtérül, ha a játékosok fizetésére, megvásárlására fordított összegből nem lesz ablakon kidobott pénz, mert többségüket haszonnal tovább tudják értékesíteni.

A DOUBLE PASS JELENTÉSE A TEHETSÉGEK BEAZONOSÍTÁSÁRÓL

♦ A tehetségre, tehetség fogalmára vonatkozó elképzeléseiket – definíció és profilok szintjén – az akadémiák kidolgozták és kommunikálták.

♦ A scouting gyakran egy öntudatlanul működő, szervezetlen terület, jellemző a szakértők (specialisták) hiánya e téren.

♦ A toborzási stratégiák nagyon eltérő képet mutatnak. Formalizált stratégiák – ha egyáltalán készültek – főként kizárólag a földrajzi megközelítésre (célterületekre), valamint a (régiós) iskolákkal és grassrootsklubokkal való együttműködésre építenek. Csak néhány akadémia rendelkezik alaposan kidolgozott toborzási tervvel, és ezek alapján végzett scoutingtevékenységgel.

♦ Az akadémiák kétharmada használ következetesen scoutingjelentéseket. E dokumentumok kritériumai csak az esetek igen csekély hányadában vannak összhangban a belső értékelés rendszerével.

♦ Scoutingpolitika, irányelvek csak némely esetben kerültek pontos megfogalmazásra, kidolgozásra.

Ma már Magyarországon is olyan költségek vetődnek fel egy-egy játékos szerződtetésekor, hogy igen is érdekében állhatna a kluboknak, hogy ez megtérüljön. A magyar futballban most már olyan fizetések vannak, amelyek vonzóvá teszik az NB I-et sok külföldi számára, a magyar piac a térség egyik vezető szereplőjévé válhatna, mert sok szempontból jobbak a lehetőségek, mint például Szlovákiában vagy a legtöbb délszláv országban. Ehhez képest az eddigi két ilyen irányú tanfolyamunkon az élvonalból csak a Ferencváros, a Videoton, illetve az utánpótlásműhelyek közül a Vasas Kubala Akadémia  képviseltette magát, míg az NB II-ből például a Kisvárda. Ezzel szemben a civil szféra sokkal érdeklődőbb, a mostanival együtt nagyjából már százan lesznek azok, akik elvégzik a tanfolyamunkat.”

Paunoch elmondta, a most induló képzésre csaknem harminc magyar klubnak küldtek meghívót, de jó, ha két-három csapat küld képviselőt, miközben a közelmúltban a sokat citált Double Pass-jelentés is felhívta a figyelmet arra, hogy ezen a területen (is) jelentős a magyar futball lemaradása. A menedzser szerint a képzett „scoutok" alkalmazása most az MLSZ által az utánpótlás-bajnokságokban bevezetett új, működési költségtérítés miatt is aktuális lenne.

Mi alapján fogják eldönteni, hogy melyik az az utánpótláskorú játékos, akiért adott esetben több millió forintot is érdemes kifizetni, ha nincsenek ezért felelős szakemberek? Természetesen a megfigyelő sem tévedhetetlen, nincs a világon olyan scout, aki még nem tévedett, csak éppen nem mindegy az arány. Másfelől azt is látni kell, hogy megfelelő scoutstáb felállításával a klubok sokkal kevésbé függenének az ügynököktől, akik a piac liberalizálása óta mindenfajta végzettség nélkül dolgozhatnak. A kiszolgáltatottság csökkentése, a saját megfigyelői rendszer felállítása pedig a mostaninál sokkal jövedelmezőbb játékospolitika irányába vezethetne. Most van annyi pénz a magyar labdarúgásban, hogy lehetne és kellene is áldozni erre" – véli Paunoch.