Siófok, Felcsút, Haladás: versenyben az aranyéremért, a feljutásért

Számszakilag még akár a Barcsot is ide sorolhatnánk, hiszen a riválisok kivétel nélküli botlása esetén matematikai esélyük még van a végső sikerre is, de más aligha szól mellettük. És már ehhez is lottóötös szintű szerencsére lenne szükségük…

Gólkülönbségük ugyanis lényegesen rosszabb, mint annak a Siófoknak, amelyet pontszámban legfeljebb már csak behozhatnak. Igaz, mindkétszer legyőzték egy góllal a listavezetőt, így a legvégső esetben döntő egymás elleni mérleg számukra kedvezőbb. Az élvonalra viszont nem is kértek licencet a barcsiak, akik aligha számolnak komolyan önmaguk esélyeivel.

Nem úgy a riválisok, amelyek mindegyike körömszakadtáig küzd az élvonalbeli tagságért.

A Haladás-Felcsút, egész szezont átívelő rivalizáláshoz nevető harmadikként csatlakozott a Siófok, amely kétpontos előnnyel vezet előbb említett két gárda előtt, így sorsa tényleg csak a saját kezében van: amennyiben győznek, feljutnak.

A Balaton partján eddigi 14 találkozójukból tízet megnyertek és 32 pontot gyűjtöttek. Legutóbb a Barcstól kaptak ki hazai pályán május elején, azóta a bajnokságban négy győzelem mellett egyszer játszottak döntetlent. Ellenfelük, a mosonmagyaróváriak 14 idegenbeli fellépésükön nyolcszor szenvedtek vereséget - legutóbb két hete Soroksáron szaladtak bele egy 0-4-be -, de négyszer győzni tudtak. A papírforma így is abszolút a siófoki győzelmet ígér. A városnak a 2003-2004-s szezonban volt utoljára élvonalbeli csapata, bár a gárda akkor az előkelő, bőven erőn felüli negyedik helyen zárt, az anyagi ellehetetlenülés miatt Diósgyőrbe száműzték önmagukat.

A 2003-2004-es szezon jelentette az élvonalbeli búcsút a Haladásnak is, ám ők alanyi jogon, a bajnokság utolsó helyezettjeként, mint kieső soroltattak vissza.

Amennyiben a Haladástól nem vontak volna le jogosulatlan pályalépés miatt nyolc bajnoki pontot a most zajló szezonban, már értelmetlen lenne minden további esélylatolgatás, hiszen a szombathelyiek már nyugodtan készülődhetnének az élvonalra. Így viszont a hatodik helyen álló dunaújvárosiak legyőzésével adhatnak maguknak erre esélyt.

Az élvonalbeli szereplésért évek óta szintén nagy erőket mozgósító Felcsút a kilencedik Kaposvölgyét fogadja, mint az előző két leosztásokban is, úgy ebben a párosításban is a hazai győzelem a papírforma.

Ám a három, feljutásra pályázó közül a felcsútiak mérlege a legrosszabb pályaválasztóként: 14 hazai meccsükből csak kilencet tudtak megnyerni. Dolgukat nem könnyíti, hogy a három dobogós együttes leendő ellenfelei közül meg éppen a Kaposvölgye az, amelyik idegenben a legjobb mérleget mutatja fel.

A Felcsút élvonalbeli szereplését azonban nemcsak az ellenfél és a riválisok nehezítik meg, hanem az is, hogy egyelőre nem felelnek meg az élvonalbeli induláshoz szükséges feltételeknek: nincs villanyvilágítással ellátott pályájuk.

Amennyire izgalmas a felsőház, az alsóházban már minden elrendeztetett: búcsúzik a második vonaltól a Celldömölk, a Hévíz és a Balatonlelle, méghozzá éppen ebben a sorrendben, ugyanis az utolsó forduló már ezen sem változtat.