NB I: A játékosok nem harcoltak a klubért – Vignjevics

MEZŐKÖVESD–ÚJPEST 4–0

KUTTOR Attila, a Mezőkövesd vezetőedzője

– Minek köszönhető, hogy nem csupán játékban, hanem eredményességben is lépésről lépésre fejlődik a csapata?
– Talán annak, hogy több próbálkozás után újra visszatértünk ahhoz a rendszerhez, felfogáshoz, amelyet első mezőkövesdi időszakomban alkalmaztunk, s ehhez megtaláltuk a játékosokat is.

– A lelátóról úgy tűnt, a futballisták a nagy hideg ellenére élvezik a játékot. Egyetért?
– Igen. Amellett, hogy örülünk a győzelemnek, voltak a találkozónak olyan pillanatai, amikor láthattuk, a csapat könnyedén, de alázattal futballozik. Mentálisan is egyre erősebbek vagyunk, ez is kellett az Újpest elleni fölényes győzelemhez.

– Egyesek már mezőkövesdi focisulit emlegettek a találkozó után, nagyobb különbséggel is nyerhettek volna. Ön is így látja?
– Szó se róla, a negyedik gólunk élményszámba ment, s egy másik, szintén csodás akció végén a kapufát találtuk el. Örülünk a sikernek, a megszerzett három pontnak, de a felzárkózás ezzel nem érhet véget.

Nebojsa VIGNJEVICS, az Újpest vezetőedzője

– Mi az oka a gyenge futballnak?
– Az első perctől kezdve nem néztünk ki jól, nem küzdöttek a játékosok egymásért, és nem harcoltak a klubért sem.

– A második félidő elején, amikor nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt a csapata, úgy tűnt, zavarba hozhatják a Mezőkövesdet. Egyetért?
– Nem, mert bár valóban gyorsabban játszottunk, nem kerültünk közelebb a hazaiak kapujához, akik kettő-nullás vezetés után kissé hátrább húzódva kontrára rendezkedtek be. Tehették, mert ehhez olyan kiváló játékosaik vannak, mint például Sztefan Drazsics, Molnár Gábor vagy Cseri Tamás.

– Azért egy pozitívuma mégis van ennek a találkozónak, a fiatal Molnár Zsombor szereplése.
– Így van! Talán ő volt az egyetlen, aki megmutatta, milyen személyiség. A gólokról nem tehetett, jó játékkal bizonyította, hogy itt a helye közöttünk. Nagyon sajnálom, hogy így alakult a bemutatkozása, képességei, tehetsége alapján ennél sokkal többet érdemelt volna.

KISVÁRDA–MTK 3–1

FECZKÓ Tamás, a Kisvárda vezetőedzője

– Most már elárulhatja: miért is fontos ez a győzelem?
– Azért, mert az MTK edzőjeként nem volt jó ide, Kisvárdára meccsre járni, jelenlegi csapatomnak a kék-fehérek ellen a legjobb az NB I-es és az NB II-es mérlege. Jó érzés most a győztes oldalon állni.

– Az akarata diadala volt?
– Görcsösen akartuk ezt a sikert. Az MTK kezdett jobban, de küzdöttünk, harcoltunk minden labdáért, és a szerencse is sokszor mellettünk állt. A második félidőre kicsit átszerveztük a középpályánkat, stabilabbá váltunk.

– Sokan furcsán néztek önre a meccs előtt, amikor arról beszélt, a cél, hogy végre egy meccsen három gólt szerezzen a csapata...
– Egy éve nem volt ilyen Kisvárdán, azért is szerettem volna, ha ezúttal megtörténik, és azt is éreztem, egy gól nem lesz elég a remélt győzelemhez. Korábbi csapataimat jellemezte, hogy a kilencvenedik perc után nem kapjuk, hanem szerezzük a gólt, ez most is így volt, így végre együtt ünnepelhettünk a mellettünk kitartó szurkolókkal. Ez a győzelem többet ér három pontnál, hiszen visszaadta a hitünket.

HORVÁTH Dávid, az MTK Budapest vezetőedzője

– Benne volt a meccsben, hogy kétgólos vereség lesz a vége?
– Az egész mérkőzést és a befektetett munkát tekintve, valamint a teljesítményünk alapján egyértelmű, hogy nem. Főleg az első félidőben jól kombináltunk, megtaláltuk az üres területeket és embereket, folyamatos volt a támadójátékunk.

– A többször is veszélyeztető két támadóját a helyzetkihasználás miatt cserélte le a szünetben?
– Szerettem volna frissíteni, egyszersmind azt, hogy még hatékonyabbak legyünk. A második kapott gól megfogott minket, de aztán váltottunk, Stieber Zoltán beállása után úgy futballoztunk, ahogy eleve szerettünk volna. Igaz, vezetése birtokában a Kisvárda még jobban visszaállt. Egyértelmű, hogy a kevésbé hatékony helyzetkihasználásunk miatt veszítettünk.

– Hogy élte meg a VAR-szituációkat a kispadon?
– Inkább az a gondom, hogy megszakadt a mérkőzés folyamata, nehéz volt visszatalálni az addigi ritmusunkhoz. Tény, hogy voltak fordulópontjai a meccsnek, talán ötven-ötvenes szituációk voltak ezek, amelyekből most rosszul jöttünk ki, főleg a második félidőben.