Székely Norbert: Az út maga volt a csoda

– Hat és fél év hosszú idő, pláne ha azt nézzük, korábban kétszer is volt szövetségi kapitány. Milyen mérlegét vonná meg a 2017-től 2024-ig tartó időszaknak? 
– Nagyon szép és sok mindennel tarkított, gyakorlatilag minden lépésében átgondolt út volt, amelynek a legtöbb állomása pozitív emlékeket ébreszt, ám voltak kevésbé pozitívak, viszont előremutatóak – értékelt Székely Norbert, aki a honi szövetség keddi bejelentése alapján befejezte munkáját a magyar női válogatott élén. – Tűzoltással kezdtünk, nagyon nehéz szituációban vettük át a csapatot, nagyon kevéssé látszott a perspektíva, majd ezt követően eljutottunk oda, hogy a saját filozófiánk, akaratunk és hierarchiánk szerint létrejött egy közösség, amelyikből a magyar kosárlabda a játékosok és eredmények tekintetében profitálhatott.

– Essünk túl hamar a feketelevesen: milyen sebességgel gyógyul a spanyolok elleni olimpiai selejtezős vereség okozta másfél hónapos seb? 
– Nagyon nehezen. Egyáltalán nem oldódott meg a helyzet, hosszú ideig hordozni fogom magamban ezt az emléket, de azon vagyok – és éppen az interjú előtt fejeztünk be egy ezzel kapcsolatos beszélgetést a feleségemmel –, hogy minél hamarabb kisimuljon a történet, akkor tudok teljes értékű emberként a munkára, a családra és a céljainkra koncentrálni. Merthogy célokat kell találni, amire szerintem hamarosan képes leszek.

–  Tanul ebből a csapat és a mindenkori szakmai stáb, hogy négy vagy nyolc év múlva ne éljen át hasonlót?     
– Egyrészt remélem, hogy átél hasonlót, vagyis játszik olimpiai selejtezőt. Nincs borítékolva, hogy újra eljutunk odáig, de a csapatot a szerkezete és a játéktudása feljogosítja arra, hogy már ne az Eb-selejtező abszolválása és az Európa-bajnokságok jelentsék a célt, hanem egészen más mozgatórugók legyenek. Ennek a lehetősége a következő több generációt illetően is biztosítottnak látszik. Másrészt azt is remélem, hogy soha nem éli át magyar kosárlabdázó és edző, ami a spanyolok ellen Sopronban történt, mert borzalmas, nem lehet rajta egyik pillanatról a másikra túllépni, viszont ebben a csapatban megvan a potenciál, hogy képes tanulni a hibáiból és kijavítani azokat. Ez a válogatott Székely Norbert génállományára volt felépítve, az én pszichés hátteremre és gondolatvilágomra, ennek minden pozitív és negatív oldalával együtt épült a közösség, amelybe lelkileg és szellemileg is bevontuk a játékosokat. Igazán jó emberek alkották az együttest, akik tudnak még változtatni a mostani helyzeten. A maga hibáival és erényeivel érte el az elmúlt évek eredményeit a csapat, volt, hogy átlépett az árnyékán, máskor nem, és bízom benne, hogy a folytatásban tud még egy nagyobbat előrelépni. Akkora utat nem tehet meg, mint mi közel hét év alatt, hiszen a világranglistán az ötvenedik helyről a 16.-ra jöttünk előre, de akkora lépést igen, amellyel nagy örömet szerez a kosárlabda-társadalomnak.

– Az utódjáról alkotott elképzeléseinek megfelel Völgyi Péter? 
– Nagyon szerettem volna magyar edzőt a kispadra, aki ismeri az utánpótlást és korábban jelentős sikereket ért el. Péterben minden megvan ezek közül, és én nagyon, tiszta szívemből szorítok majd neki.

– Mit gondol, biztos alapokra építkezhet az új kapitány? 
– Azt gondolom, igen, joggal bízhat abban, amit lefektettünk. Nem kell ugyanúgy gondolkodnia, mint nekünk, megtarthat bizonyos értékeket a csapatból és kiegészítheti őket a saját elképzeléseinek megfelelő játékosokkal. Eljutottunk oda, hogy a 24 fős bő olimpiai selejtezős keretből kiállítható két hasonló képességű csapat. Világklasszis játékost nem látok, de esetleg lehet ilyenünk is a következő években.

– Mit tart a legnagyobb eredményének a válogatott élén? A legfájdalmasabb emlékről felesleges is kérdeznem.     
– A kettő csak együtt áll össze. Nemcsak a jóra, a rosszra is emlékezni kell, hogy tanulj belőle és előrelépj. Nagyon fájó a spanyolok elleni utolsó 13-15 perc és hogy nem tudtuk abszolválni a 2021-es Európa-bajnokság selejtezősorozatát, mindkettőről beszélgethetnénk, de magyarázkodni nem akarok. Ezek mellett áll temérdek siker, kezdve azzal, hogy 2017 novemberében idegenben vertük az elképesztően erős litvánokat, kijutottunk az Eb-re, bementünk a legjobb nyolc közé és majdnem csodát is tettünk. A következő Eb-re nem tudtunk kvalifikálni, bizonyos dolgokat újragondoltunk, és eljutottunk oda, hogy a spanyolok tartottak tőlünk a két egymás elleni selejtezőn. Viszonylagos biztossággal jutottunk ki a tavalyi Európa-bajnokságra, ahol az elmúlt hosszú évek egyik legütőképesebb válogatottját, Szerbiát győztük le, majd iszonyatosan nehéz mérkőzésen a cseheket, aztán az olimpiai selejtezőn nagyszerű játékkal az olimpiai ezüstérmes Japánt. Az út maga a csoda volt, de a kép csak így komplex és reális, ha számba veszünk mindent.

–  Képes lesz majd belenézni a párizsi játékok női kosárlabdatornájának mérkőzéseibe? 
– Nem tudom még, addig sok idő telik el, nagyon remélem, hogy igen, de ez még a jövő zenéje. Először azt szeretném elérni, hogy lezáródjon bennem a lelki folyamat az utolsó meccsemmel kapcsolatban. Egyet viszont tudok, eszméletlenül szurkolok majd a magyar női kosárlabda-válogatottnak, bármilyen eseményen is szerepel.

– Hogyan tovább, mivel foglalkozik a jövőben? 
– A szövetség alkalmazásában maradok a női utánpótlás szakmai koordinátoraként, így is vettek fel kilenc éve, aztán tettem egy eredetileg három és fél hónapos kitérőt, amiből csaknem hét év lett. Mégis nagyon köszönöm mindenkinek, aki engedte, hogy belemásszak ebbe, fontossá tette nekem és kitartott mellettem. A családom és a vezetők is rendkívüli bizalmat helyeztek belém, ez csak így tudott működni, nem voltunk Harry Potterek, varázslók, hogy egyik pillanatról a másikra csodát tegyünk, nagyon következetes munkára és rengeteg kompromisszumra volt szükségünk. Most meg kell keresnem a kihívásokat, az új projektre nagyon jó lehetőség az utánpótlás-válogatottak felépítményének kezelése, a rálátás a folyamatokra, ezt nagyon szerettem csinálni.

– Szóba jöhet valamikor a kispad, akár utánpótlásedzőként? 
– Nem vonz a felnőtt NB I-es kosárlabda, nagyon bízom benne, hogy nem is leszek rákényszerülve, hogy edzősködjem ezen a szinten. Sokkal jobban érdekel az utánpótlás és az építkezés szakmai vezetőként, ebben látok perspektívát és kihívást, olyan eszmerendszert, amelyhez szívesen adom a nevemet. Az utánpótláskispad megint más, attól egyáltalán nem zárkózom el.

– Változott emberként ahhoz képest, amilyen volt hét éve?     
– Rengeteget, és nagyon sokat köszönhetek a válogatottnak. Ahogyan épült a csapat és a stáb, én is épültem. Eleinte voltak nehézségeink, amiket sikerült megoldani, össze kellett csiszolódnunk a stábtagokkal, akiknek minden tiszteletem, hogy kibírták, elviseltek és végigcsinálták. Egy-két korai súrlódástól eltekintve példaértékű volt az együttműködésünk, hálás vagyok ezért nekik. Összegezve: Székely Norbert épült, szépült, tanult és több lett.

SZÉKELY NORBERT EREDMÉNYEI TÉTMÉRKŐZÉSEKEN A MAGYAR VÁLOGATOTTAL 2017 ÉS 2024 KÖZÖTT 
Európa-bajnoki selejtező:  18 mérkőzés, 12 győzelem, 6 vereség
Európa-bajnokság:  11 mérkőzés, 5 győzelem, 6 vereség (2019: 7. hely, 2023: 4. hely)
Olimpiai selejtező: 3 mérkőzés, 1 győzelem, 2 vereség
Összesen:  32 mérkőzés, 18 győzelem, 14 vereség