NS-klub: Fazekas Lászlóék Argentínában állva várták, hogy ebédelhessenek

„Nem csupán az argentinok elleni irgalmatlan hangulatban zajló nyitó meccs eredménye, hanem a szállásunkon tapasztalható katasztrofális körülmények miatt is kellemetlen emlékek fűznek az 1978-ban Argentínában rendezett világbajnoksághoz. Szállodánk leginkább egy hodályhoz hasonlított, ráadásul addig állnunk kellett az ebédnél, amíg a nagy hatalmú Kutas István MLSZ-elnök meg nem érkezett és le nem ült. Manapság gyerekes dologként hathat ez, de az ilyen kellemetlen, és amatőr részletek elkeserítően hatottak ránk, még akkor is, ha szocialista országból érkeztünk.”

„Bálint László volt az első, aki magyar labdarúgóként belekóstolhatott a profi világba, sokáig úgy volt, hogy vele tarthatok, ám Törőcsik András balesete miatt visszatartott a Dózsa, így csak a világbajnokság után két évvel harminchárom évesen igazolhattam Nyugatra.”

„A következő világbajnokságon, Spanyolországban már tökéletes körülmények várták a döntőbe jutott csapatokat. Ráadásul Mészöly Kálmán szövetségi kapitánynak, no meg a Salvador elleni gólzápornak, a tíz-egyes végeredménynek köszönhetően a hangulatra sem lehetett panasz, igaz, Argentínával nem bírtunk, mégis bizakodva vártuk a Belgium elleni csoportmérkőzést. Akkor már két éve a Royal Antwerp FC-ben futballoztam, így jól ismertem az ellenfél játékosait, a belgák taktikáját.”

„Varga József volt a szobatársam, elmondtam neki, miként lehet megbontani a védelmet, s lám bejött, megfogadta tanácsomat, a huszonnyolcadik percben úgy ment át a belga védelmen mint kés a vajon, s aztán hatalmas gólt rúgott a bal felső sarokba. Majd jött a találkozás Jean-Marie Pfaff-fal, a hatalmas termetű kapussal, aki gólhelyzetben elütött mint gyalogost a busz, ennek ellenére a játékvezető piros helyett sárga lapot adott a játékosnak – sovány vigasz, hogy a bíró nem vezetett több meccset. A sors fintora, hogy Jean-Marie Pfaff-fal közel lakunk egymáshoz, és még manapság is gyakran szóba kerül az akkori ütközés. Ő azt mondja, örüljek, hogy nem lábra ment, mert akkor nem álltam volna fel. Az egyenlítő gól szerzőjével is sokat beszélgettünk a meccsről, ugyanis Alexandre Czerniatynski éktársam volt Antwerpenben, és minap belga újságírók kerestek meg bennünket abból az apropóból, hogy a spanyolországi világbajnokság után ismét három labdarúgó képviseli a klubot a világbajnokságon.”