Asztalitenisz: hét hét után újra edzhetett a női válogatott

„Kezdhetitek!” – hangzott el Bátorfi Zoltán szájából a bűvös szó, amelyet immár hét hete nem mondhatott ki, legalábbis a női asztalitenisz-válogatott tagjainak semmiképp. Csaknem ötven napja, hogy az együttes Marczibányi téri otthona bezárt, így aztán a szövetségi kapitány gondolatai elsősorban akörül forogtak, milyen lesz az újrakezdés.

„Nagyjából erre számítottam – mondta. – Mindenki nagy kedvvel érkezett, más kérdés, ennyi kihagyás után törvényszerű volt, hogy az első edzés végére elfáradtak a lányok. A kondijukra, az erőnlétükre ugyan mindannyian odafigyeltek, de ezzel nem lehet kiváltani azokat a gyors, rövid idejű, intenzív mozgásokat, amelyek a mi sportágunkat jellemzik. Éppen ezért az elmúlt időszakban igyekeztem összeállítani olyan programot, amellyel a játékosokat fokozatosan építjük fel. Hogy csak egy példát említsek, a különböző gyakorlatokat általában nyolc-tíz percenként szoktuk váltogatni, most viszont maradtunk a négy-öt perces etapoknál.”

A fokozatosság amúgy a csarnok telítettségére is igaz: míg korábban tíz-tizenkét asztalon is pattogott a labda, most mindössze kettőt vettek igénybe, s persze a szigorú egészségügyi előírásoknak megfelelően nem egymás mellettit, Bátorfi az egyesre és a hármasra küldte a játékosokat. Egyelőre nem is volt szükség többre, miután a keretből most csak Fazekas Mária, Bálint Bernadett, Imre Leila és Harasztovich Fanni volt jelen, a többiek igazoltan maradtak távol.

„Pergel Szandra kisebb sérüléssel bajlódik, de keddtől már ő is velünk lesz, Madarász Dóra és Nagyváradi Mercédesz pedig továbbra is vidéken marad, ők egy ideig még biztosan ott készülnek – magyarázta Bátorfi, hozzátéve, hogy bár hosszú volt a kihagyás, s még nem látni, mikor lesznek legközelebb versenyek, ha okosak, a következő heteket nagyon is hasznosan tölthetik. – A válogatott játékosoknak az év általában egy nagy rohanás, szinte versenyről versenyre járnak, ami az edzésmunkára is hatással van. Most viszont bőséggel van idő arra, hogy bizonyos meccsszituációkat többet gyakoroljunk, esetleg olyan elemeket hozzunk be a lányok játékába, amelyek révén fejlődhetnek, előrébb léphetnek. Próbálunk ebbe az irányba elmenni, s biztos vagyok benne, hogy ez elegendő motiváció lesz a következő hetekre.”

Bátorfi tervei szerint egyelőre napi egy, idővel azonban már napi két edzést tart, s ugyan a jelen körülmények között az egy hónap nagyon is távolinak tűnik, bízik benne, hogy június elejétől már a jelenleg még vidéken készülők is csatlakozhatnak a többiekhez.