Férfiak a nők között – Ratjen lebukott, mert nem borotválkozott

R. P.R. P.
Vágólapra másolva!
2009.08.04. 10:32
Sportlegek sorozatunk egy korábbi részében olyan hölgyekről írtunk, akik különböző sportágakban jelentős eredményeket értek el a férfiak mezőnyében. Ezúttal ennek a fordítottja következik, vagyis azokat az urakat mutatjuk be, akik a hölgyek között érték el „sikereiket”. Olyanokról is szót ejtünk, akik nőként jelentős tesztoszteronmennyiséggel a szervezetükben értek el rangos eredményeket.
Hermann „Dora” Ratjen
Hermann „Dora” Ratjen
Hermann „Dora” Ratjen
Hermann „Dora” Ratjen
Hermann „Dora” Ratjen
Hermann „Dora” Ratjen

Az ókori olimpiákon még nem volt értelme szexvizsgálatot tartani, egyrészt mert csak férfiak állhattak rajthoz, másrészt meztelenül kellett versenyezniük. Később, az újkorban a nők egyre több lehetőséget kaptak, 1912-től pedig már a négyévenkénti játékokon is szerepelhettek.

„DORA” ELFELEJTETT BOROTVÁLKOZNI, ÍGY KIDERÜLT, HOGY HERMANN

Azóta jó néhány vállalkozó szellemű úr akadt, aki látván, hogy saját neme versenyeiben esélytelen kiugró eredményekre, „átpártolt” a szebbikekhez.

Az egyik legemlékezetesebb példa Hermann „Dora” Ratjen, aki a náci propaganda ötlete nyomán kezdett el atletizálni. Elindult az 1936-os berlini olimpián női magasugrásban Dora álnéven, és a negyedik helyen végzett.

Ratjen furcsa karrierjének csúcspontja az 1938-as bécsi Európa-bajnokság volt, amelyen világcsúccsal nyerte meg a magasugrást, éppen Csák Ibolya előtt. Győzelmének pillanatában még nem tudhatta, hogy ez volt az utolsó verseny, amelyen rajthoz állt.

Egészen amatőr hibát ejtve bukott le – elfelejtett borotválkozni. A kontinensbajnokságról hazafelé utazva egy németországi vasútállomáson két nő arra lett figyelmes, hogy Rajtenen megjelent az úgynevezett „5 o'clock shadow” (ötórai árnyék), vagyis elkezdett borostásodni. Hívattak egy orvost, aki megállapította a nyilvánvalót, s ennek következtében sportolói pályafutása véget is ért.

Ratjen csak 1957-ben beszélt először „csínytevéséről". Kifejtette, hogy a náci vezetés kényszerítette rá, hogy maszkírozza magát Németország dicsősége kedvéért. „Három évig egy lány életét éltem. Javarészt elég unalmas volt”– mesélte. Ratjen később felszolgálóként dolgozott Hamburgban és Brémában, Csák Ibolyát pedig Európa-bajnoknak nyilvánították.

A „PRESS FIVÉREK”

Az ukrán Irina Pressről és testvéréről, Tamaráról sohasem bizonyították be, hogy az ellenkező nemhez tartoznak, de az ő történetük is több, mint gyanús. Ketten együtt öt olimpiai bajnoki címet szereztek.

Irina 1960-ban Rómában 80 méter gáton, majd négy évvel később Tokióban ötpróbában diadalmaskodott. Tamara 1960-ban és 1964-ben súlylökésben lett olimpiai bajnok, sőt a japán fővárosban diszkoszvetésben is aranyérmet nyert. Sokan Press fivérekként emlegették őket, mások csupán jelentős mennyiségű tesztoszteronról beszéltek.

Irina Press (5:24-nél)



A tokiói olimpia volt az utolsó nagy világverseny, amelyen a „nemcsere” módszerével sikereket lehetett elérni, ugyanis 1966-ban bevezették a szextesztet, majd két évvel később a sokkal humánusabb kromoszómatesztet. Ekkor Tamara és Irina hirtelen abbahagyta a versenyzést. A nyugati média ezt a szovjetek beismerő vallomásának tekintette, ám az orosz és ukrán sajtó a mai napig tagadja a vádakat.

Az (új) ellenőrzési rendszer első áldozata Ewa Klobukowska volt. A lengyel sportoló olimpiát nyert a 4x100-as futóváltó tagjaként Tokióban, majd 1966-ban Budapesten a váltó tagjaként és egyéniben is Európa-bajnok lett 100 méteren.

Klobukowska egészen pontosan a chromatinteszten bukott meg 1967-ben, következésképpen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elvette érmeit, és eltiltotta a versenyszerű sportolástól.

A csalássorozat ettől függetlenül folytatódott, s ehhez jelentősen hozzájárult a kettős világrendszerrel járó hidegháború. Bizonyítani a felsőbbrendűséget – ez volt a legfontosabb szempont. Néhány szocialista berendezkedésű államvezetés semmitől sem riadt vissza, nem volt tekintettel a sportolók testi és pszichikai egészségére sem. Róluk egy kicsit később.

Klobukowska a váltó tagjaként nyert Tokióban



PATINO AZT HITTE MAGÁRÓL, HOGY NŐ

María Patino
María Patino
María Patino
Előbb essék néhány szó María Patinóról. A spanyol gátfutó története inkább szomorú, mint felháborító, legalábbis a jelenlegi ismeretek alapján. Patino 1985-ben abban a tudatban utazott a japán Kobébe az universiadéra, hogy ő bizony nő.

Azzal is tisztában volt, hogy kromoszómatesztet is elvégeznek rajta. Nem aggódott, hiszen a külső nemi jegyek alapján nemcsak önmaga, hanem mások is biztosak lehettek nemiségében.

A procedúra azonban megdöbbentő eredménnyel végződött. Kiderült, hogy bár Patino külsőleg egyértelműen nőnek tűnik, genetikailag férfi. A „hagyományos” nőkkel ellentétben neki nem kettő, hanem csak egy X-kromoszómája volt, mellé egy Y-nal.

A kobei rendezőség nem engedélyezte részvételét a játékokon, és azt tanácsolták, hogy sérülésre hivatkozva utazzon haza.

Patino nem tudott beletörődni sorsába, és minden intés ellenére elindult hazájában egy versenyen, s meg is nyerte. Személyesen a spanyol atlétikai szövetség elnöke is figyelmeztette – hiába. A következő héten kizárták a spanyol nemzeti csapatból, megfosztották eredményétől, és eltiltották a további versenyzéstől.

Két és fél évvel később a Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség rehabilitálta. Három év szünet után folytatta karrierjét, és mindössze egy tizeddel maradt el attól a szintidőtől, amellyel kvalifikálhatta volna magát az 1992-es barcelonai olimpiára.

HEIDIBŐL ANDREAS LETT – NDK-S DOPPINGGYÁR

Heidi Krieger (balra) és Andreas Krieger (jobbra)
Heidi Krieger (balra) és Andreas Krieger (jobbra)
Heidi Krieger (balra) és Andreas Krieger (jobbra)
Az egykori szocialista országok közül messze a keletnémetek csalássorozata a leghíresebb. Az NDK-s sportolónőket módszeresen doppingolták. A vádak természetesen a legnagyobbakat sem kerülték el. Az egyszeres olimpiai bajnok úszó, Petra Schneider nyíltan elismerte, hogy doppingolt, a hatszoros győztes Kristin Otto viszont mindent tagadott.

A szintén úszó, 1980-ban Moszkvában háromszoros bajnok Barbara Krause azért nem vehetett részt az 1976-os montreali olimpián, mert az orvosok rosszul adagolták a doppingszerét, és féltek, hogy lebukik. Négy évvel később már minden rendben volt…

De tulajdonképpen nem is az a lényeg, ki ismeri el és ki nem, mert a következmények mindennél többet elárulnak. Fejlődési rendellenességek, meddőség.

Heidi Krieger története is sokat mond. Az 1986-ban súlylökésben Európa-bajnok Krieger az évek során olyan iszonyatos mennyiségű tesztoszteront kapott, hogy később átoperáltatta magát, és Andreas Kriegerként élt tovább. Később egy interjúban elmondta, „annyi tesztoszteront kaptam, hogy Arnold Schwarzenegger labdába sem rúghatott volna mellettem".

Azóta minden esztendőben odaítélik a Heidi Krieger-érmet azoknak a németeknek, akik kiemelkedő szerepet játszanak a doppingellenes küzdelemben.

VIVES MATTOT ADOTT A BIOLÓGIÁNAK

Léteznek olyanok is, akik egyáltalán nem titkolják férfi mivoltukat, és a hölgyek között versenyeznek.

Natalia Parés Vives sakkozó néhány éve vált férfiból nővé, a drezdai sakkolimpián is asztalhoz ült a spanyol válogatottban, és többek között a mieink ellen is kiállt (Vajda Szidónia simán megverte).

Mianne Bagger golfkarrierje sem zökkenőmentes. Nyolcévesen, kisfiúként fogott kezébe először ütőt, és azóta e sportág rabja. A kilencvenes évek közepén döntött úgy, hogy átoperáltatja magát. Eleinte nem engedték, hogy nők között versenyezzen, de a NOB 2004-ben hozott egy rendelkezést, amely alapján már ott indul, ahol akar.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik