A Budapest alatt húzódó 31 kilométeres barlangrendszer és a felfedezés izgalma

VINCZE SZABOLCSVINCZE SZABOLCS
Vágólapra másolva!
2023.03.28. 14:07
A barlangászatról leginkább akkor hall az ember, ha valaki bajba kerül, és menteni kell. Valóban rejt veszélyeket ez a sporttevékenység, ám a felfedezés öröme, izgalma „felülírja” ezt – és mert a föld barlangjainak csak mintegy harminc százalékát tárhatták fel, bőven van mit kutatni.

„A barlangászat leginkább a sziklamászáshoz hasonlítható, de a tájékozódás nehezebb a sötét miatt, hozzá kell szokni – mondta Ambrus Gergely, aki húsz éve barlangász, civilben pedig matematikus. – A legtöbben ismerősök révén próbálják ki, én is így kezdtem a szegedi egyetemista éveim alatt. Aztán ha valaki komolyabban akar vele foglalkozni, lehetősége van tanfolyamok elvégzésére.”

Első lépés az alapfokú tanfolyam elvégzése, amelynek célja, hogy megismertessen ezzel a világgal. Ezután következnek a különböző technikai fokozatok: az ember először megtanulja, hogyan közlekedjen a köteleken, majd azt is, hogy építse ki a statikus kötélrendszert a barlangban (Magyarországon a barlangok nagy része vízszintes, így ezekben nem is kell kötéltechnikát használni). A legmagasabb fokozat pedig a túravezetői, aminek már csak azért is óriási a jelentősége, mert ez a tevékenység kizárólag barlangi túravezetővel végezhető. Barlangász azonban csak akkor lesz valakiből, ha a tanfolyamok elvégzése után rendszeresen kimegy terepre.

„Hogy az ember ezzel foglalkozzon a szabadidejében, óriási szerepe van a közösségnek is, a barlangászklubok ezért egyúttal baráti társaságok is” – fogalmazott Ambrus, hozzátéve, hogy Budapest tökéletes terep.

A főváros alatt húzódik az ország leghosszabb, 31 kilométeres barlangrendszere, a Szépvölgyi-barlangrendszer, melynek van turisták által látogatható (Pálvölgyi-barlang) és fizetős, vezetővel megtekinthető része (Mátyás-hegyi barlang) is.

Aki komolyabban foglalkozik a barlangászattal, mint Ambrus, az külföldre is jár. A magyar barlangászok évtizedek óta mennek kutatni Olaszországba és Montenegróba, sőt utóbbi országban sok barlangot magyarok tártak fel először.

„A magyar barlangászok sok külföldi helyszínen is kutatnak, többek között Montenegróban, illetve az olaszországi Canin-fennsíkon. Ezek az expedíciók ma már több évtizedes múltra tekintenek vissza, és minden évben megismétlődnek. Ezektől kicsit különbözőek az egyedi, egyszeri alkalommal szervezett túrák: ilyen volt például a 2016-os Inverse Everest-expedíciónk, amikor a világ akkori legmélyebb barlangjába, a kaukázusi Krubera-Voronya barlangba jutottunk le, és fotóztunk, negyedik magyar csapatként” – tette hozzá Ambrus Gergely.

A barlangászat csodálatos sport, mégis leginkább akkor kelti fel a média figyelmét, ha baleset történik, amire szerencsére egyre kevesebbszer van példa. Különösen Magyarországon, ahol a szigorú szabályozásnak és az oktatásnak köszönhetően manapság már az egyik legbiztonságosabb sporttevékenység.

„Zártsága miatt a barlang alapvetően védett hely. Előforduló sérülés a ficam, hiszen kúszni-mászni kell a járatokban. De vannak objektív veszélyforrások is, például a kőhullás, a nagy barlangokban pedig az árvíz, amely a nagy esők következménye lehet. Ez egyébként az alpesi barlangok egyik fő veszélyforrása” – mondta Ambrus, aki tagja a mintegy száztagú hazai Barlangi Mentőszolgálatnak is.

A barlangászat azonban alapvetően a felfedezés izgalma miatt vonzó, és érdemes kihasználni, hogy Budapest a világ egyetlen olyan fővárosa, amely alatt ennyire hosszú barlangrendszer húzódik – amely nem sokkal a házak alatt teljesen más világot tár azok elé, akikben megvan a kíváncsiság és a bátorság.

Fotók: Ambrus Gergely / Inverse Everest-expedíció


Ezeket tartsd be, amikor barlangászni indulsz


1. NE INDULJ EL EGYEDÜL! Barlangászni csak képzett túravezetővel szabad, és érdemes legalább három-négy tagú társaságban elindulni.

2. ÖLTÖZZ FEL RENDESEN! Magyarországon a barlangok hőmérséklete átlag tíz Celsius-fok, az alpesieké pedig kettő-három! De húzzunk magunkra overalt („műnyúl”) is, hogy a ruha a szűk járatokban se csússzon le rólunk.

3. A FEJLÁMPÁT SOSE HAGYD OTTHON! A mai fejlámpák már egy elemmel is napokig bírják.

4. TÖREKEDJ A BIZTONSÁGRA! A barlangokból nehéz és körülményes a mentés, előzzük meg a baleseteket.



Két kilométeres mélységben


A négytagú magyar Inverse Everest-expedíció 2016 augusztusában érte el a Kaukázus nyugati szélén található Krubera-barlang búvárruha nélkül elérhető legmélyebb pontját 2080 méteres mélységben (búvárruhában ez egyébként 2196 méter). A cél a barlangrendszer fotózása volt, ami addig még nem történt meg. Ambrus Gergely, ifjabb Adamkó Péter, Jager Attila és Tóth Attila kilencnapos vállalkozásáról dokumentumfilm is készült. A teljes film IDE KATTINTVA megnézhető, íme az előzetese:

 


CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik