Brazil Irapuato – megéri vb-t rendezni?

SZABADOS GÁBORSZABADOS GÁBOR
Vágólapra másolva!
2014.06.16. 15:06
„Most akkor lehet egyáltalán nyereséges egy futball-vb rendezése vagy sem?” – kaptam a kérdést egyik előző írásom kapcsán, amely azt taglalta, hogy Brazília miért és hogyan rontja el ezt az amúgy pozitív gazdasági projektet. „A braziloknak ez akkor biztos bukás?” – szólt a másik.

Röviden utaltam már ezekre azelőző anyagbanis, de érdemes velük kicsit bővebben is foglalkozni, mivel rendszeresen elhangzik még gazdasági szakértők szájából is, hogy a bevétel nagy része nem a rendező országnál, hanem a FIFA-nál csapódik le, míg a költségeket csakis a rendezők viselik, így számukra a vb veszteséges. A brazil vb esetében pedig mindez hatványozott jelentkezik, hiszen itt különösen kirívó az elköltött összegek és a várható megtérülés aránytalansága.előző anyagbanis, de érdemes velük kicsit bővebben is foglalkozni, mivel rendszeresen elhangzik még gazdasági szakértők szájából is, hogy a bevétel nagy része nem a rendező országnál, hanem a FIFA-nál csapódik le, míg a költségeket csakis a rendezők viselik, így számukra a vb veszteséges. A brazil vb esetében pedig mindez hatványozott jelentkezik, hiszen itt különösen kirívó az elköltött összegek és a várható megtérülés aránytalansága.

Tehát akkor megéri egyáltalán labdarúgó-vb-t rendezni vagy sem?

Igen, megéri!

De kerülendő a „nyereségesség" fogalma mint cél – nehéz ugyanis a „nyereséget" definiálni egy infrastrukturális beruházás esetében.

Vegyünk egy egyszerű példát: Budapesten nemrég elkészült a 4-es metró. Vajon nyereséges lehet ez a projekt? Nyilvánvalóan nem, hiszen az építési költségek soha nem fognak megtérülni sem a BKV jegybevételének növekedéséből, sem a turisták többletköltéséből, sem másból. De a cél értelemszerűen nem is az, hogy ilyen közvetlen forrásokból megtérüljön a kiadás, hanem hogy növelje a lakosság életminőségét, fejlessze a térség gazdasági kapcsolatait stb. stb. – ez pedig hosszú távon megérheti a beruházást.

Na most, egy futball-világbajnokság (vagy egy olimpia) rendezése pontosan ilyen infrastrukturális beruházások sokaságából áll össze. Közlekedésfejlesztés, területrendezés, városrehabilitáció, és természetesen a magas színvonalú sportlétesítmények, amelyek lendület adnak az adott sportág(ak) gazdasági fejlődésének. Mindezt úgy kell megtervezni és kialakítani, mintha nem is a vb-re készítenénk, hanem csakis saját magunknak – csak éppen minden egy időben készül el, úgy, hogy „mellesleg" még egy vb-t is lehessen rendezni ezeknek köszönhetően.

Mindebből már látszik tehát, hogy a világbajnokság fő gazdasági eredménye nem azokból az összegekből keletkezik, amelyeket a torna egy hónapja alatt a turisták elköltenek az adott országban, hanem abból a haszonból, amelyet a létrehozott infrastruktúra vb utáni felhasználása során származik. (Éppen ezért számít az utóhasznosítás a gazdasági sikeresség kulcskérdésének a finanszírozás mellett.)

És akkor még nem is beszéltünk a világbajnokság egyéb közvetett, pénzben szintén nehezen kifejezhető hozadékairól. Ilyen például a munkahelyteremtés, amely természetszerűleg együtt jár a fenti beruházásokkal, mind a létrehozás időszakában a vb előtt (építőipar stb.), mind a vb alatt és után, hiszen az új infrastruktúrát működtetni is kell. Az új munkahelyek száma természetesen a torna ideje alatt a legmagasabb, hiszen nagy részük csak átmeneti (persze sok embernek már ez is óriási segítség, akár életmentő is lehet), de a gazdasági elemzések azt mutatják, hogy az összes munkahely nagyjából egyharmada (!) hosszú távon is fennmarad. Egyrészt az említett infrastruktúraműködtetés miatt, másrészt azért, mert a turisták vb alatti költései, ha csak időlegesek is, arra elegendőek, hogy új vállalkozásokat, illetve meglévő vállalkozások bővítését indítsák el, ami szintén új álláslehetőségeket teremt.

Hány dollár bevételnek felel meg egy új munkahely, egy család egzisztenciájának a biztosítása?!

Látható, hogy ez is olyan „bevételt" jelent, ahol a „nyereségesség" fogalma a hagyományos értelemben nem alkalmazható.

De hogy még egyet mondjak: az ilyen események PR-hatása szintén nehezen fejezhető ki pénzben. Pedig óriási pozitív hozadéka lehet, hiszen egyrészt ez egy világraszóló marketingkampány a rendező ország részéről (Kína kifejezetten erre a célra használta fel a pekingi olimpiát), amely turizmusban, külkereskedelemben, külföldi befektetésekben kamatozik, másrészt az ország belső lakosságát is – jó esetben – felvillanyozza, növeli az állampolgárok honfiúi büszkeségét, a nemzet egységét.

E példákon látszik az is, hogy a brazil vb az elkövetett hibák folytán éppen fordított hatást ér el sok helyen. Az infrastruktúrafejlesztés csődöt mondott (lásd a témában azNSO helyszíni beszámolóját), azaz hiányzik a legfontosabb hozadék, ráadásul pont a beruházásoknak és így az új munkahelyeknek kellene orvosolniuk a szociális problémák egy részét. A vb-hangulatnak ugyanakkor érzelmileg is egybe kellene forrasztania az országot. A rossz kivitelezés miatt azonban a torna csak tovább élez minden ellentétet.

A brazíliai összegzés előtt azonban még szögezzük le az elvet: aki úgy próbálja meg kiszámolni egy vb-rendezés eredményét, hogy összeadja a rendezés teljes költségét, és azt összeveti a torna alatt keletkezett bevételekkel, az súlyosan téved; nyilvánvalóan negatív számot fog kapni, hiszen a haszon nem itt keletkezik. Nem is lehet a vb végét követő napon még eredményt hirdetni (ahogyan azt sokan teszik), mivel az infrastruktúra utóhasznosításának vagy az országimázshatásnak a sikere vagy sikertelensége nem akkor, hanem 5-10-20 vagy akár 30 évvel később derül ki. Az adott évben megítélni tehát egy labdarúgó-vb gazdasági eredményét olyan, mintha a 15. percben mondanánk meg futballmeccs végeredményét. Tippelni nyilván lehet, de pontosat mondani nem.

És akkor hogy állnak most a brazilok gazdaságilag ezzel a vb-rendezéssel? Nagyjából úgy, ahogy mi, magyarok álltunk az 1986-os, mexikói szovjet–magyar 5. percében, amikor már 2–0-ra vezetett az ellenfél. Az pedig évek múltán derülhet csak ki ténylegesen, hogy nekik sikerül-e talpra állniuk a maguk meccsében – nagy összegben nem fogadnék rá.

Egy biztos: ők is csak magukat okolhatják ezért a helyzetért.

SZABADOS GÁBOR

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik