Német–japán vb-döntő?

Kezdődik a világbajnokság!

Sokféleképpen lehet latolgatni az esélyeket, ezt nyilván sokan meg is teszik, úgyhogy én inkább máshogy teszem fel a kérdést: nem arra keressük a választ, hogy ki fog nyerni, hanem hogy kinek kellene nyernie. Hogy milyen szempontból? Természetesen a világgazdaság szempontjából!Kezdődik a világbajnokság!

Sokféleképpen lehet latolgatni az esélyeket, ezt nyilván sokan meg is teszik, úgyhogy én inkább máshogy teszem fel a kérdést: nem arra keressük a választ, hogy ki fog nyerni, hanem hogy kinek kellene nyernie. Hogy milyen szempontból? Természetesen a világgazdaság szempontjából!

Az egyik holland bank gazdasági szakértője, Hein Schotsman rendszeresen megvizsgálja a világversenyek előtt, hogy a globális gazdaság kiegyensúlyozott működését milyen végkimenetel segítené a legjobban. Tessék ezt komolyan venni, a 2006-os vb előtt ugyanis úgy hangzott a verdikt, hogy olasz–német döntő lenne az ideális, olasz győzelemmel – ez pedig szinte hajszálpontosan be is jött, csak éppen a házigazdákat nem a fináléban, hanem az elődöntőben győzte le Marcello Lippi együttese. Mondhatnánk erre, hogy a világgazdaság már csak ilyen, törekszik az egyensúlyra és ennek megfelelően alakítja az eseményeket, de nehéz azt állítani, hogy mondjuk David Trezeguet ezért lőtte volna kapufára a döntőben a maga tizenegyesét…

És már csak azért is körülményes lenne önbeteljesítő jóslatként látni ezt az elemzést, mert a 2008-as Európa-bajnokság előtt azt írta a kolléga, hogy a holland, a francia és az olasz csapatok sikere lendítene a világgazdaságon, de mivel a sorsolás ezt a három gárdát egy csoportba terelte, nem sok esélyt hagytak a megvalósulásnak; a végül továbbjutó hollandok és olaszok pedig egyből el is véreztek a negyeddöntőben. Arról nem is beszélve, hogy röviddel utána be is ütött a hitelválság, így szinte mindegy volt, milyen hatást gyakorol globálisan az Eb…

De ugorjunk végre Dél-Afrikába! A pénzügyi krízistől még nem szabadult meg a világ, a globális össztermék jelenleg is alacsonyabb a 2008 előtti szintnél. Számtalan magyarázat és elmélet született és fog még születni arra, hogy mi volt a válság oka, de nézzük most azt, amit – adott esetében – a labdarúgó-világbajnokság is tud befolyásolni. Az országok egymásnak való kiszolgáltatottságát csökkenti, így a világgazdaság kiegyensúlyozottságát növeli, ha az államok folyó fizetési mérlege (külkereskedelmi egyenlege) minél inkább a 0-hoz közelít, az megközelítően annyit termelnek, amennyit el is fogyasztanak.

Ki nyerje tehát a vb-t? Olyan ország, amelynek egyrészt a világgazdaságra gyakorolt hatása jelentős; amely másrészt jelentősen megsínylette a válságot, így nagy szüksége van a vb-cím kedvező hatására; és végül amelyiknek folyó fizetési mérlege erősen pozitív, azaz sokkal többet exportál, mint importál (vagyis jelentősen többet termel, mint amennyit lakosai elfogyasztanak). E feltételekkel ugyanis a trófea elnyerése növelné az adott ország lakosainak önbecsülését, lelkesedését, nőne a belső fogyasztás, ezáltal a pozitív egyenleg csökkenne, és ez jótékony hatást gyakorolna a világgazdaság egyensúlyára.

Melyik csapat az ideális jelölt erre?

Gazdaságának méretei alapján a résztvevők közül csupán nyolc ország tudja jól észlelhetően befolyásolni a világot: az Egyesült Államok, Japán, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Brazília és Spanyolország. Hál’istennek a fő sportszakmai esélyesek is benne vannak ebben a körben (talán csak Argentína és Hollandia hiányzik, de ők is közel vannak ehhez a szinthez) – persze ne gondoljuk, hogy mindez a véletlen műve, biztosak lehetünk ugyanis abban, hogy ma már nemigen nyerhet vb-t olyan ország, amelynek gazdasága legalább minimálisan nem meghatározó tényező a világban.

A felsoroltakból Japán, Olaszország, Németország, Anglia, és Spanyolország járt a legrosszabbul a válság miatt (bruttó nemzeti össztermékük több mint 3%-kal esett vissza 2009-re), velük folytatjuk tehát, míg az amerikaiak szerencsére kiestek: az ő győzelmük ugyanis kész katasztrófa lenne a már jelenleg is óriási külkereskedelmi hiányuk miatt. A fenti ötből azonban csak a németeknek és a japánoknak pozitív a folyó fizetési mérlegük (5%, ill. 3% a többlet a GDP arányában), elmondhatjuk tehát, hogy e két csapatnak kellene játszania a döntőt a világgazdaság szempontjából, és mivel a háromszoros világbajnoké a nagyobb szufficit, ezért – Ballackkal vagy nélküle – nekik kell nyerniük a kupát!

Tegyük gyorsan hozzá, a japánok szövetségi kapitánya, Okada Takesi eleve az elődöntőt jelölte meg célként együttese számára (talán ő is olvassa az elemzéseket?), de azért nagy összegben ne fogadjanak rá, hogy sikerrel jár a küldetése…

Mindez persze inkább csak játék a számokkal, semmint komoly esélylatolgatás, de jó tudni, hogy a világgazdaság főszereplői sem csupán szurkolói hovatartozásuk miatt izgulnak a vb-n.