Vadócz Krisztiánra pár hétig nagyon odafigyeltek az egészségügyiek (Fotó: NS-archív)

 

A madridi sportnapilap, a Marca két éve július végén egy szombati napon a címlapján számolt be arról, hogy Vadócz Krisztiánt, a spanyol élvonalbeli Osasuna magyar középpályását az új típusú influenza gyanújával kezelik egy jerezi kórházban.

A 24 esztendős játékos csütörtökön rosszul érezte magát együttese andalúziai felkészülése során – elővigyázatosságból már akkortól nem érintkezhetett a társaival –, majd pénteken kórházba került kivizsgálásra, miután láza volt és köhögött. Szombaton ki is engedték, ő maga pedig az NS-nek elmondta: szinte biztos, hogy nem a H1N1vírus támadta meg. Legalábbis meg volt róla győződve...

„Jerezben edzőtáborozunk, itt lettem rosszul, és pénteken tényleg bevittek, mert a csapat vezetői és természetesen én is szerettem volna kideríteni, mi lehet a bajom. Bizonyára azért volt nagy az ijedtség, mert a lehető legrosszabbkor mérték meg a lázam, amely 38.5 fokig szökött fel, ám sem előtte, sem pedig azóta nem mutatott annyit a hőmérő. Nem aggódom különösebben, mert jó a közérzetem, az étvágyammal eddig sem volt gond, és már el is hagyhattam a kórházat – adott gyors helyzetjelentést az állapotáról az érintett, majd hozzátette:

Ahogy a hangomon is hallhatja, a náthám még megvan, és szerintem azért betegedtem meg, mert itt nagy a hőingadozás, ami a jelek szerint megviseli a szervezetemet. Két-három napon belül mindenesetre meglesznek a vizsgálatok eredményei."

Már mindenki megnyugodott itthon, amikor hétfő későn este érkezett az először riasztónak tűnő hír: igazolódott a gyanú, Vadócz mégis a H1N1 nevű influenzavírust kapta el, bár annak csupán az enyhe változatát. Patxi Cipriáin kluborvos szerint minden óvintézkedést megtettek (a fertőzött légiós nem találkozhatott alakulata többi tagjával...), a betegség nem terjedt tovább, így azt tanácsolta, hogy a gárda ne is változtasson a napi programján. A magyar futballista is meg fog gyógyulni, tért ki végül a számunkra fontosabb információra.

„Bevallom, először meglepett a hír, ám tulajdonképpen egy sima influenzával többet bajlódtam, mint a mostani betegséggel – mondta a Nemzeti Sport 2009. július 29-i számában a szigorú elkülönítésre ítélt 20-szoros (azóta 37-szeres) válogatott védekező középpályás. – Már hazatértem Pamplonába, ki sem mozdulok otthonról, de már teljesen rendben vagyok. Talán sohasem éreztem ilyen jól magam, ennek fényében minden napért kár, amit kihagyok a felkészülésből. Az edzőnk, José Antonio Camacho korábban meglátogatott, jobbulást kívánt, és hangsúlyozta, mihamarabb visszavár. Jelenleg a csapatra is fokozottabban figyelnek, s én majd csak akkor állhatok ismét edzésbe, ha egy hétig tünetmentes leszek."

Mivel ez pontosan így történt, a „karanténidőszak" letelte után néhány nappal újra csatlakozhatott a gyakorlásokhoz. „Nem viselt meg túlzottan a betegség, de a biztonsági szempontok miatt nem mozdulhattam ki otthonról – nyilatkozta a korábban Franciaországban, Skóciában és Hollandiában is futballozó fiatal magyar. – Emiatt rengeteg időm volt, amit próbáltam minél hasznosabban eltölteni, például igyekeztem csiszolni a spanyolomat. Aztán csütörtöktől végre ismét edzhettem."

Korábban többek között a Manchester Cityben szereplő Micah Richardsnál is ugyanezt a betegséget diagnosztizálták, s az angol válogatott játékos akkor azt nyilatkozta, attól tart, a keret tagjai tréfából orvosi maszkban jelennek meg az első tréningjén. Vadócz Krisztián csapattársait sem kellett félteni.

„A többiek üdvözöltek, majd természetesen azzal cukkoltak, hogy inkább ne menjek közel hozzájuk. Válaszul nem tehettem mást, kénytelen voltam feléjük köhögni" – idézte fel a fogadtatását a „gyógyult nagybeteg".

Ahogy az ő példája is mutatta, a körültekintő figyelem ellenére sportolók is elkaphatták az akkoriban a fél világ által rettegett betegséget: korábban ugye a Cipruson nyaraló Richardsnál, illetve négy monacói játékosnál is diagnosztizálták a kórt. A következő napokban egy mindannyiuknál ismertebb klasszis, az amerikaiak szeme fénye, Landon Donovan is hasonlóan járt, ő például meccs közben kezdte igen rosszul érezni magát.

Ezenkívül egy Norvégiában rendezett ifjúsági tornán is kimutatták a H1N1-et, ezért az esemény szervezői megtiltották a meccs előtti kézfogást.... A közelgő vancouveri téli olimpiával kapcsolatban pedig bejelentették, hogy minden közreműködőt be fognak oltani.

Ez azonban még odébb volt, és tulajdonképpen a spanyol bajnokság rajtja is, hiszen csak augusztus 29-én kezdődött – az előző szezonban épphogy bennmaradó Osasunára rögtön jelentős erőpróba (Villarreal) várt –, azaz Vadócznak még bőven jutott ideje formába lendülni. A felzárkózást már a következő edzőmeccsen el akarta elkezdeni. „Nyilvánvaló, hogy a néhány napos leállást megéreztem, főképp, hogy az alapozás kellős közepén jött a kihagyás, de a tesztek alapján nincs számottevő lemaradásom" – mondta.

Nagy örömére Camacho kezdőként számított rá a Rayo Vallecano ellen 1–0-ra megnyert augusztus 5-i erőpróbán, amelyen 69 percet töltött a pályán. Úgy nézett ki, teljesen egészséges – s ezt a szerdai összecsapás másnapján a válogatott középpályás is megerősítette:

„A hétfőn elvégzett tesztek eredményei szerint erős vagyok, a fizikumomat nem viselték meg az elmúlt hetek megpróbáltatásai, s mivel valóban így éreztem, s érzem most is, egyáltalán nem lepett meg a szakvezető döntése. Nyilván ő is úgy kalkulál, hogy a kényszerű kihagyásom után célszerű minél hamarabb megszoknom a mérkőzések ritmusát, a csapat játékát, s úgy vélem, nem vallottam szégyent. Jó volt ismét futballozni, élveztem."

Időközben, már az influenzája hírének napvilágra kerülése után bekerült Erwin Koeman szövetségi kapitány meghívottjai közé is, sőt a keretszűkítést is „túlélte" – a Marian Cozma emlékére rendezett, románok elleni találkozón (0–1) azonban csak az utolsó percekre kapott lehetőséget, noha akkor már egy hete újra játékban volt.

Nagyobb baj, hogy azért a kihagyás mégiscsak visszavethette a formájában (vagy legalábbis a házi rangsorban), hiszen egész ősszel mindössze három bajnokin jutott szóhoz, és akkor is mindig csupán az utolsó percekre becserélve. Ennek ellenére Vadócz Krisztián a szezon végére ugyanannyi szereplést gyűjtött, mint a megelőző idényben (húszat), ami jelzi, hogy ha nincs az a kisebb „törés", túlszárnyalta volna a 2008–2009-es összesítését.

A most tavasszal zárult legutóbbi évadban pedig már meg sem állt harmincegyig – előtte persze nem is került a címlapokra H1N1-gyel. Igaz, a gyilkos vírus egy ideje már tőle függetlenül sem fér oda.

VADÓCZ GÓLJA A GÖRÖGÖK ELLEN