Most szerényebbek lesznek

Azt elöljáróban szögezzük le, hogy a legtöbb klub repesne az örömtől, ha olyan idényt zárna, mint tavasszal az Arsenal: második csoportkörbe (hajszál híján a nyolc közé) jutás a Bajnokok Ligájában, ezüstérem a Premiershipben és ráadásként, mintegy vigasztalásul, FA-kupa-győzelem. A tavaly szupercsapatnak kikiáltott – s az ősszel jó ideig e minősítésnek megfelelően futballozó – társaságtól azonban a Highbury lelátóin és díszpáholyában ülők is sokkal többet vártak azok után, hogy az amúgy is bombaerős kerethez csatlakozott a francia válogatott Pascal Cygan és a brazil világbajnok Gilberto Silva.
Az egyesületnél persze a hagyományok alapján eleve mindig sokat várnak a csapattól. Az alapítási év, 1886 óta tizenkét bajnoki trófea és kilenc FA-kupa került a vitrinbe, a VVK és a KEK egy-egy példányával együtt. (Éppen azért szeretne borzasztóan nyerni végre a Bajnokok Ligájában is az Arsenal, mert akkor csatlakozhatna az Ajaxhoz, a Barcelonához, a Bayern Münchenhez és a Juventushoz, amelyek mindhárom európai sorozatban diadalmaskodtak már.) A sikeredző, Arséne Wenger érkezése óta – hét esztendő folyamán – kétszer lett első a Premier League-ben és az FA-kupában, ami első hallásra talán nem olyan sok, de ne feledjük, hogy mindezt a Manchester United nyomasztó uralma alatt sikerült véghezvinnie.
Mint említettük, Wenger együttese az előző évadra valóban összeérni látszott, csodálatosan működött a Vieira, Pires, Wiltord, Henry összetételű francia négyszög – mégsem úgy alakultak a dolgok, ahogyan szerették volna. Robert Pires a múlt hét végén, a Manchester ellenében tizenegyesekkel elveszített Community Shield-mérkőzés után megpendítette, a túlzott önbizalomnak nagy szerepe lehetett abban, hogy a két legfontosabb versengés végén nem jöttek az eredmények. A középpályás hozzátette, szerinte most már minden társa készen áll rá, hogy "a legutolsó szögletrúgásig”, végig koncentráljon. Szükség is lesz az összpontosításra, mert több játékos több ízben megerősítette, hogy sehol sem fogják feladni a siker lehetőségét csak azért, hogy a másikra több energiájuk jusson – minden fronton az élre törnek. Ez egyelőre dicséretes ambíció, csak nehogy megint elbizakodottság legyen belőle…
Magának Wengernek amúgy nagy szerepe volt a mellény túlságosan nagyra növesztésében, mert úgy október táján, amikor tanítványai már jó ideje nem kaptak ki, foghegyről odavetette valakinek, hogy a veretlenül nyert bajnoki címet sem tartja elképzelhetetlennek. Erre néhány nap múlva az élete első, de könnyen lehet, hogy legnagyobb Premiership-gólját lövő Wayne Rooney révén máris megízlelték a piros-fehérek a vereség ízét.
A szakvezető ettől függetlenül most nyáron nem gondolta, hogy tovább kellene dúsítani a játékosállományt, mi több, Dennis Bergkampról is könnyű szívvel lemondott volna, ha úgy alakul, ám a holland mindenképp maradni akart, még az eddiginél jóval alacsonyabb fizetéssel is. Volt viszont egy poszt a csapatban, amelynek megerősítése nem tűrt halasztást, David Seaman távozásával ugyanis igazán tapasztalt kapus nélkül maradt a csapat (tekintve hogy sem Guillaume Warmuz, sem Alex Manninger nem felelt meg a Highburyben töltött ideje alatt). Wenger mester nem lehet híve a tinédzserkorú hálóőröknek, mert Jens Lehmannban, a Borussia Dortmund 33 éves labdarúgójában vélte megtalálni a Seaman-utódot.
Lehmann mellett csak két fiatal ígéret érkezett, elment viszont Igors Stepanovs és Oleh Luzsnij. Az új szerzemények közül Gael Clichyt a Cannes-tól vették meg, potom 250 ezer fontért, a svájci Philippe Senderos (Servette) áráról pedig nincsenek információk. Azt azonban tudni lehet róla, hogy óriási tehetségnek tartják, tavaly Európa-bajnoki győzelemig vezérelte a svájci U17-es válogatottat, s pillanatnyilag is tagja az U21-es keretnek. Rajta kívül a tavasszal már többször játéklehetőséget kapó, de a Community Shield-meccsen piros lapot begyűjtő Francis Jeffers, valamint Jermaine Pennant és Ryan Garry lehetnek azok a fiatalok, akik esetleg beverekedhetik magukat a csapatba.
Noha az átigazolási piacon nem volt aktív az Arsenal, két szerződés aláírására sor került a napokban, s ezek vannak olyan jelentőségűek, mintha új csillagokat sikerült volna Észak-Londonba csábítani. Wenger valósággal kicsattant az örömtől, amikor bejelentette, hogy Pires 2006-ig, Vieira meg 2007-ig elkötelezte magát az Arsenalhoz.
Kell-e mondani, hogy mindketten azt nyilatkozták az aktus alkalmából: a most induló szezonban trófeákat akarnak nyerni – külön hangsúlyozva a többes számot.

Arsenal (2.)

Alapítási év: 1886
Elnök: Peter Hill-Wood
Menedzser: Arséne Wenger
Stadion: Highbury (befogadóképessége:
38 500)
A klub színe: piros-fehér
Legnagyobb sikerei: KEK-győztes (1994), Vásárvárosok Kupája-győztes (1970), 12x angol bajnok (1931, 1933, 1934, 1935, 1938, 1948, 1953, 1971, 1989, 1991, 1998, 2002), 9x FA-kupa-győztes (1930, 1936, 1950, 1971, 1979, 1993, 1998, 2002, 2003), 2x Ligakupa-győztes (1987, 1993)
Cím: Highbury
Avenell Road, London
N5 1BU
Nagy-Britannia
Tel: 00 44 207 704 4000
Fax: 00 44 207 704 4001
Internet: www.arsenal.com
Becenév: Gunners (ágyúsok)
A keret. Kapusok: Lehmann (1), S. Taylor (13), Shaaban (24), Holloway (41); védők: Ash. Cole (3), Keown (5), Lauren (12), Cygan (18), S. Campbell (23), Tavlaridis (27), Garry (40), Hoyte (42), Senderos, Clichy; középpályások: Vieira (4), Pires (7), Ljungberg (8), Parlour (15), Van Bronckhorst (16), Edu (17), Gilberto Silva (19), Pennant (21), Grondin (22), Touré (28), Duarte (57); csatárok: Jeffers (9), Bergkamp (10), Wiltord (11), Henry (14), Kanu (25), Aliadiere (30)