Helyezések átlaga

Az éremtáblázat éremtáblázat és a pontverseny két megszokott módja annak, hogy egy ország szereplését nyomon kövessük – e két táblázat látókörébe azonban nem kerülnek bele a dobogón, vagy az első hat pozíción kívüli helyezések. Éppen ezért vezettük be statisztikai összeállításunk egyik legegyedibb, legsajátosabb eszközét: az átlagos helyezéseket bemutató táblázatot.

Az elv nagyon egyszerű: átlagoljuk minden ország világbajnoki helyezéseit, így kiderül, hogy átlagosan hányadik helyen végeztek a nagy eseményeken. Ezen átlaghelyezések alapján állítottuk sorrendbe az országokat – természetesen az alacsonyabb helyezési szám ért többet a magasabbnál. A gond csak az, hogy a vébéken részt vevő országok létszáma folyamatosan változott, azaz fokozatosan emelkedett, emiatt nehezen vethetőek össze abszolút értékben a helyezések. Gondoljunk csak bele, mekkora különbség van például Mexikó 1930-as és 1998-as 13. helye között: az előbbi a tizenhárom részt vevőből az utolsó helyet jelenti, az utóbbi viszont a harminckét megjelent csapatból egy jónak mondható helyezés, hiszen az aztékok Franciaországban továbbjutottak csoportjukból, s a mezőny első felében végeztek.
Sorolhatnánk tovább a példákat, a lényeg nem változik: a helyezéseket valamilyen módon "arányosítani" kell egymáshoz. Ehhez azt a módszert a dolgoztuk ki, hogy minden vb helyezési számait – az egyszerűség kedvéért – a mai szisztémára alakítottuk át, azaz a helyezéseket átformáltuk úgy, mintha egy harminckettes mezőnyben érték volna el őket. A világbajnok természetesen mindig az 1. helyet kapta, az utolsó helyezést pedig – függetlenül attól, hányan voltak a mezőnyben – a 32. hellyé változtattuk. A többi helyezést arányosan osztottuk el 1 és 32 között. Természetesen nem minden számot tudtunk így egész számmá alakítani, de a pontosabb értékelés végett meghagytuk a tört helyezéseket is.

Lássuk a sorrendet! Mint látható, több olyan ország is található az élmezőnyben, amely kevés vébén vett részt, azo(ko)n viszont jól szerepelt. Ilyen a második helyezett Szenegál, Dánia, Törökország, kicsit lejjebb a hajdanvolt NDK, vagy akár Wales. A franciaországi vb után Horvátország még toronymagasan vezette a tabellát, de távol-keleti 23. helyezése alaposan lerontotta a piros kockás gárda átlagát. Ez mellesleg nemcsak erre a táblázatra igaz: déli szomszédaink minden olyan tabellán lejjebb csúsztak, ahol átlagot számítottunk, hiszen igencsak alulmúlták négy évvel ezelőtti szereplésüket.
Ha a ritkán, de jól szereplő országokat nem számítjuk, akkor az erőviszonyoknak nagyjából megfelelő kép tárul elénk. Érdekesség Jugoszlávia előkelő helyezése, a plávik több világbajnokot is maguk mögé utasítottak – ennek fényében különösen pechesek, hogy csak egyetlen bronzérem jött össze nekik.

Nem lehet szó nélkül elmenni az éllovas Németország produkciója mellett. Az átlagos helyezésük (5,95) egészen kiváló, ez azt jelenti, hogy a német csapat mindig ott volt az élvonalban! Ez így is volt, csak az 1938-as tornán nem sikerült a legjobb nyolc közé jutniuk. Brazília átlaga szintén remek, de látszik rajta, hogy nekik többször csúszott be egy-egy világbajnoki baki – igaz ugyan, hogy a legnagyobb sikert is többször élték át, így összességében ők a boldogabbak, joggal.
Magyarország a 17. helyen tanyázik, két helyet előreugorva az idei vb előtti állapothoz képest. Sajnos a fejlődés nem Király Gáborék ázsiai produkciójának, hanem a portugálok és az uruguayiak (le)szereplésének köszönhető, akik visszacsúsztak mögénk. Mit nem adnánk érte, ha négy év múlva gyenge vb-szereplésünk miatt e két ország visszaelőzne minket…

Abszolút helyezések