A Videoton és a Ferencváros az előnyben töltött percek alapján is az élmezőnybe tartozik
(Fotó: Németh Ferenc, archív)

A hagyományos bajnoki tabella azt mutatja, hogyan „hozzák le” a csapatok mérkőzéseiket, mennyi ponttal vonulnak le a pályáról a kilencven perc után. Az alábbiakban kicsit visszabontjuk az eseményeket, és azt vizsgáljuk, hogyan teljesítettek az NB I-es mezőny tagjai egy-egy mérkőzés közben, hogyan oldottak meg három fontos stratégiai feladatot: a vezetés megszerzését, az előny megtartását, illetve az események kedvezőtlen alakulása esetén a hátrány ledolgozását.

Ezek a képességek természetesen számtalan klubspecifikumtól függenek (anyagi helyzet; a keret erőssége, morális tartása; a vezetőedző szakmai felkészültsége, emberi tulajdonságai, rátermettsége; segítőinek hasonló jellemzői), ezeket minden klub esetében adottságként kezeljük. A szerencse szerepe sem elhanyagolható, míg a fogadási oddsok iránti fogékonyságról (…) ezúttal nem veszünk tudomást – noha minden jel arra mutat, hogy ez a tényező a világon mindenhol szerepet játszhat néhány futballeredmény alakulásában.

VIDEOTON (1.) – NAGYON KOMOLYAN VESZIK AZ ELSŐ GÓLT

A MECCS ELSŐ GÓLJA 
Videoton 10
Ferencváros 9
Zalaegerszeg 9
Debrecen 9
Pápa 9
Kecskemét 8
Győr 8
Kaposvár 7
Honvéd 7
Siófok 7
Újpest 7
Haladás 6
Vasas 6
MTK 6
Paks 6
Szolnok 3

A székesfehérváriak a vezetés megszerzésében (14) holtversenyben a legjobbak, az előny megtartásában (11) egyértelműen a mezőny legjobbjai, így értelemszerűen az előnyben legtöbb időt játszó csapatok közé tartoznak. A lélektanilag fontos első gólt is ők szerezték meg a legtöbb alkalommal (10).

Mezey György csapatának hasonlóan jók a mutatói a hátrányokat illetően is: nagyon nehéz volt megszerezni ellene a vezetést (7), és az előnyét megtartani csupán a címvédő Debrecennek, valamint a Honvédnak sikerült. A Vidi öt mérkőzésen szerzett úgy pontot, hogy hátrányt kellett ledolgoznia – ez a második legjobb mutató a mezőnyben.

ZALAEGERSZEG (2.) – NEM ADJÁK AZ ELŐNYT, NEM HAGYJÁK A HÁTRÁNYT

Csank János legénysége a jó előnyszerzők között az egyik legjobb hátrányledolgozó. A zalaiak a vezetés megszerzésében (13) a legjobbak közé tartoznak, a hátrány ledolgozásában (3) csak ketten jobbak náluk – e két adat meg is magyarázza a táblázaton elfoglalt előkelő második helyüket. Még közelebb lennének a Videotonhoz, ha két mérkőzésen nem herdálják el az előnyüket, és ennek következményeként nem hagynak veszni öt pontot – de ennyire kezdeményező felfogás mellett ennyi bőségesen belefért.

KAPOSVÁR (3.) – SENKI SEM JÁTSZOTT NÁLUK TÖBBET ELŐNYBEN

A rajt előtt valószínűleg senki sem hitte volna, hogy a bajnokság őszi szakaszában a Rákóczi játssza majd a legtöbb időt vezetés birtokában. Pedig így történt: a 617 perc magasan a legjobb a mezőnyben! Történt ez úgy, hogy Sisa Tibor csapata a meccsei felén sem tudta megszerezni az első gólt (7)! A somogyiak kiváló helyezésének titka: ha vezettek (9), egy kivétellel nyertek, s tetejébe három eredményt képesek voltak hátrányból a maguk javára fordítani. Érdekesség, hogy a kaposváriak viszonylag kevés időt töltöttek hátrányban – azaz viszonylag gyorsan reagáltak, ha az ellenfél megszerezte ellenük a vezetést.

FERENCVÁROS (4.) – HA VEZETTEK, SOHASEM KAPTAK KI

 AZ NSO AJÁNLJA
 Az ősz válogatottja – olvasóink szavazatai alapján!

Ha a vezetések megszerzése (11) alapján rangsorolnák a csapatokat, a Fradi a negyedik helynél lejjebb lenne a tabellán, ellenben ha az előnyben eltöltött idő (577) lenne a legfontosabb ismérv, akkor ezüstös pozícióban várná a tavaszt. A magyarázat: a zöld-fehérek a legbiztosabb előnytartók közé tartoznakha vezettek, sosem kaptak ki, és pont is csupán a Videoton ellen csúszott ki így a kezükből. Prukner László csapata ugyanakkor hátrányba kerülve rendre elbizonytalanodott: csupán az első fordulóban szerzett pontot olyan mérkőzésen, amelyen vezetett az ellenfél. A Fradié a legtöbb hiábavaló – vagyis pontszerzést végül nem eredményező, meccs közbeni – egyenlítés (4).

DEBRECEN (5.) – NEM TUDTAK MIT KEZDENI A HÁTRÁNNYAL

A debreceniek csupán egyetlen olyan bajnokit tudtak megnyerni ősszel, amelyiken hátrányba kerültek – s bár ez éppen a Videoton elleni volt, ez az a kategória, amelyben magyarázatot találunk a Loki vártnál gyengébb helyezésére. A 16-os mezőnyben a DVSC került a legkevesebb alkalommal hátrányba (6), ám ezek közül négy mérkőzésen képtelen volt reagálni. Másképp fogalmazva: a Loki mindössze négy pontot hozott a rázós forgatókönyvű meccsekből, miközben a Vidi kilencet. Amúgy a Loki az előnyszerzést (13) és az első gólt (9) tekintve a fehérváriak nyomában van – azaz van mire építkezni, a nemzetközi szereplés véget érésével felszabaduló energiák jól hasznosíthatók.

AZ ELŐNY 
MEGSZERZÉSE MEGTARTÁSA VÉGLEGES ELHERDÁLÁSA
Videoton 14 Videoton 11 Videoton 1
Paks 14 Kaposvár 9 Kaposvár 1
Zalaegerszeg 13 Zalaegerszeg 9 Ferencváros 1
Debrecen 13 Ferencváros 9 Honvéd 1
Pápa 12 Debrecen 8 Szolnok 1
Kaposvár 11 Paks 8 Paks 2
Ferencváros 11 Pápa 7 Zalaegerszeg 2
Kecskemét 11 Kecskemét 7 Debrecen 2
Győr 10 Honvéd 6 Kecskemét 2
Vasas 10 Győr 5 MTK 2
MTK 9 MTK 5 Újpest 2
Haladás 8 Újpest 5 Pápa 3
Honvéd 7 Vasas 5 Győr 3
Újpest 7 Siófok 4 Vasas 3
Siófok 7 Haladás 4 Haladás 3
Szolnok 4 Szolnok 2 Siófok 3
A számok nem a mérkőzések számát jelölik, hanem azt, hogy az idény során a csapat hányszor került előnybe, ebből hányat tartott meg a lefújásig, valamint azt, hogy az előny elveszítésének hányszor volt pontvesztés a következménye (az elveszített, majd visszaszerzett előnyt külön nem jelöltük.)

 

PAKS (6.) – ÁLTALÁBAN AKKOR VEZETTEK, AMIKOR A LEGJOBBAN KELLETT

Ezen az őszön csak a Videoton szerzett olyan sokszor (14) vezetést, mint a paksiak. Kis Károly csapata viszonylag jó arányban meg is tartotta az előnyt a lefújásig (8), és annak sincs túl nagy jelentősége, hogy az előnyben töltött időt tekintve csupán a 15. a mezőnyben. Ez ugyanis más olvasatban azt jelenti, hogy a paksiak általában a mérkőzések legfontosabb időszakában, a hajrában vezettek. Ezzel szorosan összefügg, hogy a 16 csapat közül a legtöbb mérkőzésen (6) a Paks szerzett pontot úgy, hogy a kilencven perc során hátrányban játszott.

PÁPA (7.) – MEGDOLGOZTAK AZ ELŐNYÉRT, AZTÁN ELHERDÁLTÁK

Véber György csapata nyújtotta a legellentmondásosabb teljesítményt az ősszel. A pápaiak előnyszerzésben (12) és az első gól elérésében (9) a legjobbak közé tartoznak, igen sokat (491 perc) játszottak vezetés birtokában, csakhogy az előny elherdálásában (3) is élharcosok a Vasassal, a Siófokkal, a Haladással és a Győrrel holtversenyben – ráadásul ezen a három mérkőzésen az ellenfél nemcsak kiegyenlített, hanem nyert is. Még egy ilyen „előzékeny” csapat nincs a mezőnyben, ez az oka annak, hogy a Lombard pontszámban messzebb van az élbolytól, mint ahogyan Véber edző remélte.

HONVÉD (8.) – KÖNNYEBBEN ŐRZIK AZ ELŐNYT, MINT AHOGYAN MEGSZERZIK

ELŐNYBEN 
TÖLTÖTT JÁTÉKIDŐ (PERC)
Kaposvár 617
Ferencváros 577
Videoton 573
Zalaegerszeg 514
Debrecen 513
Pápa 491
Kecskemét 395
Honvéd 353
Siófok 330
Győr 308
Vasas 291
Haladás 286
MTK 235
Újpest 230
Paks 212
Szolnok 133

A kispestiek ama kevés NB I-es klub közé tartoznak, amelyek nem veszítettek el olyan mérkőzést, amelyiken vezetést szereztek. A baj csak az, hogy előnyszerzésben a Honvéd (7) mindössze a sereghajtó Szolnokot múlja felül.

Nem javítja az összképet, hogy Massimo Morales „félmunkát végzett”: az előnyüket jól őrző piros-feketék egyetlen rosszul alakuló mérkőzést sem tudtak megfordítani. Morales távozása után az új élet érdemben még nem kezdődött meg, a csapat 180 perc alatt gólt sem szerzett.

KECSKEMÉT (9.) – AZ ŐSZ MÁSODIK FELÉRE MEGJÖTT A KEZDEMÉNYEZŐKÉSZSÉG

Kecskeméten a kispestieknél korábban cseréltek a kispadon, és a statisztikák azt mutatják, a húzás – bármi volt is a háttérben – bejött. Amíg Urbányi István keze alatt egy előnyszerzésre szinte képtelen, a fordítással szintúgy hadilábon álló társaság küszködött a pályán, addig Tomiszlav Szivics irányításával kezdeményezőbbé vált a csapat.

Hét meccsből ötön megszerezte az első gólt, négy alkalommal az előny a lefújáskor is megvolt, sőt egyszer (Siófokon) hátrányból is sikerült nyernie.


GYŐR (10.) – MÁR MOST TÖBB GÓLT KAPTAK, MINT A TELJES LEGUTÓBBI SZEZONBAN

Talán az előnyben játszott idő viszonylagos rövidsége (308 perc) illusztrálja a legjobban, milyen küzdelmes őszön van túl az ETO. A győriek általában nehezen szerezték meg a vezetést, ehhez képest kifejezetten sokszor (3) engedték kicsúszni kezükből a győzelmet. Bonyolítja a helyzetet, hogy bár Pintér Attila csapata mindössze nyolc mérkőzésen került hátrányba, hatszor nem volt képes reagálni, és amikor tudott, akkor is csupán egy-egy pontot mentett meg. Még egy jellemző adat: a legutóbbi szezonban szenzációsan védekező ETO már most két góllal többet kapott, mint a teljes 2009–10-es kiírásban (18).

ÚJPEST (11.) – A FRADI-VERÉSNÉL KELLETT VOLNA LEFÚJNI A SZEZONT

Amikor szeptemberben a lila-fehérek – mondhatni, történelmi különbséggel – lemosták a pályáról az ősi rivális Ferencvárost, nemcsak a klub hívei ünnepeltek, hanem azok is, akik a megalkuvást nem ismerő fiatalításban látják a magyar futball felemelkedésének egyetlen eszközét. A statisztikák azt mutatják, hogy ez az út bizony rögös – ami persze bizonyára nem lepte meg a fiatalításba részben kényszerből, pénzügyi okokból belevágó újpestieket. A lilák nagyon keveset játszottak előnyben – a Fradi-alázást követő tíz meccsen például összesen 92(!) percet –, és az ősz második felében mind a hat olyan mérkőzésüket elveszítették, amelyiken az ellenfél szerezte az első gólt.

HÁTRÁNY 
BEKÖVETKEZŐ VÉGIG MEGMARADÓ VÉGLEG LEDOLGOZOTT
Debrecen 6 Videoton 2 Paks 6
Videoton 7 Debrecen 4 Videoton 5
Siófok 7 Paks 4 Kaposvár 3
Győr 8 Kaposvár 5 Zalaegerszeg 3
Kaposvár 9 Zalaegerszeg 5 Debrecen 2
Honvéd 9 Győr 6 Győr 2
Zalaegerszeg 9 Honvéd 6 Pápa 2
Pápa 9 Ferencváros 6 Újpest 2
MTK 10 Siófok 7 Vasas 2
Ferencváros 11 Pápa 7 Honvéd 1
Paks 12 MTK 7 Ferencváros 1
Újpest 12 Újpest 7 MTK 1
Haladás 12 Haladás 8 Haladás 1
Kecskemét 13 Kecskemét 9 Kecskemét 1
Vasas 13 Vasas 9 Siófok 0
Szolnok 14 Szolnok 12 Szolnok 0
A számok nem a mérkőzésszámot, hanem az összes hátrányba kerülést, a meccsek végéig kitartó hátrányt és a pontszerzést eredményező hátrányledolgozást jelzik (az átmenetileg ledolgozott hátrányokat külön nem tüntettük fel).

 

MTK (12.) – AZ UTOLSÓ KILENC FORDULÓBAN CSAK 19 PERCIG VEZETTEK

Az újpestiekhez hasonló utat járt be a szintén sok fiatalt foglalkoztató MTK is: biztató idénykezdés, aztán tehetetlenségbe csavarodó ősz. Garami József együttese az első hét fordulóban csupán egyszer került hátrányba (akkor veszített is), az utolsó kilenc meccsén viszont összesen 19 percig vezetett – és e két találkozóból is csupán az egyiket nyerte meg. Előnyszerzésben és a hátrány ledolgozásában az MTK a leggyengébbek közé csúszott, az ősszel 551 percet játszott hátrányban – ennél csak a sereghajtó Szolnok mutatója rosszabb.

VASAS (13.) – SEM ELŐNYBEN, SEM HÁTRÁNYBAN NEM BOLDOGULTAK

Az utolsó helyezett Szolnokot leszámítva (holtversenyben) a jól rajtoló Vasas került a legtöbbször hátrányba (13) az ősz folyamán, ráadásul három mérkőzésen úgy veszített pontot, hogy előtte vezetett – ebben a tekintetben a mezőny öt legrosszabb csapata közé tartozik. Egyelőre az edzőváltás sem változtatott a tendencián, a Komjáti András irányította csapat sem volt képes a kezében tartani az irányítást – bár az ősz első felére érvényes tétel megdőlt. Addig a Vasas sohasem tudott egyenlíteni, ha hátrányba került; Komjátival kétszer is – igaz, azokat a mérkőzéseket (Pápa, Kecskemét) is elveszítette.

SIÓFOK (14.) – BÉNÍTÓ HATÁSÚ AZ ELLENFÉL VEZETŐ GÓLJA

HÁTRÁNYBAN 
TÖLTÖTT JÁTÉKIDŐ (PERC)
Videoton 151
Siófok 256
Kaposvár 297
Győr 316
Debrecen 332
Zalaegerszeg 339
Haladás 340
Ferencváros 346
Pápa 346
Paks 352
Újpest 389
Honvéd 418
Vasas 482
Kecskemét 505
MTK 551
Szolnok 638

Egyetlen csapat található a mezőnyben, amelyik kevesebb időt futballozott hátrányban, mint a Siófok (256 perc) – ez pedig a listavezető Videoton. S hogy mégis miért oly nagy köztük a távolság a tabellán?

A Vidi szárnyalásán túl elsősorban azért, mert az ősz derekán két bravúrgyőzelmet (FTC, Debrecen) elkönyvelő Siófok mindig összeomlott, ha az ellenfél megszerezte a vezetést. Tovább rontotta a mérleget, hogy miközben a vezetést igen ritkán szerezte meg (7), háromszor nem tudta megtartani előnyét.

HALADÁS (15.) – ACZÉL ZOLTÁN ELŐTT VEZETNIÜK SEM NAGYON SIKERÜLT

Akárcsak Kecskeméten, Szombathelyen is eredményesnek bizonyult az edzőcsere. Csertői Aurél irányításával úgy maradt nyeretlen a Hali, hogy tíz mérkőzésen mindössze 43 percig vezetett.

Utána Aczél Zoltán került a kormányrúdhoz, az ő hat meccséből ötön meglett az első gól, sőt négyszer a győzelem is – ezzel együtt a Haladás egyelőre a legtöbb előnyt elherdáló (3) és a hátrányban leginkább lebénuló (ilyen mérkőzéseken csupán egy pontot szerző) csapatok közé tartozik.

SZOLNOK (16.) – EGY GÓL IS ELÉG VOLT A MEGTÖRÉSÜKHÖZ

Az újonc ugyanúgy egyszer herdálta el előnyét, mint például a tabella elején található Videoton, a Kaposvár és a Ferencváros – csakhogy mindenkinél kevesebbszer, mindössze négyszer szerzett vezetést. A szolnokiak táblázaton elfoglalt helyét igazolja jó néhány egyéb adat is: ők játszották a legkevesebb időt (133 perc) előnyben, a legtöbbet hátrányban (638), a legtöbbször kerültek hátrányba (14) – és egyetlen olyan mérkőzésen sem szereztek pontot, amelyiken az ellenfél megszerezte ellenük a vezetést. Két találkozón egyenlítettek, de az egált kilenc percig voltak képesek tartani – a két meccsen együttvéve…

A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA 
  1. Videoton FC 16 11 3   2 33–16 +17  36
  2. Zalaegerszegi TE FC 16 9 2   5 30–23   +7  29
  3. Kaposvári Rákóczi FC
16 9 2   5 26–20   +6  29
  4. Ferencvárosi TC 16 9 1   6 29–23   +6  28
  5. Debreceni VSC-TEVA 16 8 4   4 30–22   +8  28
  6. Paksi FC 16 8 4   4 28–22   +6  28
  7. Lombard Pápa Termál FC 16 7 2   7 26–28   –2  23
  8. Budapest Honvéd 16 6 4   6 19–18   +1  22
  9. Kecskeméti TE-Ereco 16 7   9 30–35   –5  21
10. Győri ETO FC 16 5 5   6 19–20   –1  20
11. Újpest FC 16 5 4   7 26–22   +4  19
12. MTK Budapest 16 5 4   7 19–25   –6  19
13. Vasas 16 5 2   9 23–32   –9  17
14. BFC Siófok 16 4 5   7 14–21   –7  17
15. Szombathelyi Haladás 16 4 4   8 22–24   –2  16
16. Szolnoki MÁV FC 16 2 2 12 11–34 –23    8