Orosz Pál optimistán látja a bírókat kontrolláló technikát (Fotó: Micheller Szilvia)

 

A videobíró, azaz eredeti, angol nevén video assistant referee – rövidítve: VAR – egyre inkább hódít a világ labdarúgásában. Ki ne emlékezne a párizsi drámára, amikor a 94. percben a Manchester United vitatott büntetővel lépett tovább a Bajnokok Ligájában vagy amikor a nyári világbajnokságon a lassítások segítségével szúrták ki Neymar műesését a Costa Rica elleni találkozón?

A kérdés immár az: szükség van-e az NB I-ben videobíróra? Szeretnék-e a klubok, ha idehaza is bevezetnék a játékvezetők munkáját segítő rendszert? Milyen anyagi vonzata van egy ilyen átfogó képet kínáló szerkezet kiépítésének?

SZABÓ ZSOLT: LEGJOBB A KÖZPONTI VAR

A videoasszisztens működtetésére a meglévő három megoldás közül – autóbuszos mobil rendszer, stadionokban kiépíthető vagy egy központi helyre telepített stúdió – az utóbbi tűnik a legjobbnak. Szabó Zsolt korábbi játékvezető is így látja, a 321 NB I-es mérkőzést vezető bíró alaposan beleásta magát a témába.

„Lengyelországban három busszal oldják meg, azokkal járják az országot, Olaszországban az eddig a stadionokban kiépített rendszert a következő idénytől központosítják, és a világbajnokságon is Moszkvában volt a videobíró központosított szobája. Szakmailag is ez a legjobb megoldás, hiszen így hatékonyabban oldható meg a működtetés, arról nem is beszélve, hogy nem kell minden stadionban külön VAR-szobát kialakítani.”

A VAR-egység a stadionban lévő összes kamera képét látja, és ezek elemzésével hozhatja meg döntését vagy szólhat a játékvezetőnek, hogy újranézésre érdemes jelenet volt a pályán. A gyepen a játékvezető kezét a füléhez emelve jelezheti, hogy kommunikálni szeretne a VAR-csapattal, míg videózást egy tévékészülék körvonalait mutatva rendelhet el. A videoasszisztens nem utasíthatja a játékvezetőt – mindig a bíró hozza meg a döntést.

A legnépszerűbb magyar csapat, a Ferencváros elöljárói ebben is szeretnének az élre állni (nem csak a bajnoki tabellán). Orosz Pál, az FTC Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója szerint minél hamarabb be kell vezetni Magyarországon a videobírót.

„Megoszlanak a vélemények a rendszerrel kapcsolatban, a klubnál egyöntetűen támogatjuk az alkalmazását – szögezte le Orosz Pál. – Több okból is teljes mértékben mellette vagyunk. Az elsődleges: ha működött volna a rendszer, az elmúlt évben bajnokok vagyunk. Mindenki részéről jóindulatot feltételezek, s azt is tudom, mindenki tévedhet. Sorolhatnám a konkrét hibákat, amikor Debrecenben Böde Dánielt a tizenhatoson belül ledöntötték a lábáról, vagy amikor a Videoton ellen Juhász Roland és Fernando Gorriarán találkozásakor büntető helyett kiállítást kaptunk, vagy említhetném Pátkai Máté szabálytalanságát Joseph Paintsil ellen, amely szintén tizenegyest ért volna. S ott volt Kispesten Davide Lanzafame, aki belefutott Dibusz Dénesbe, mégis tizenegyest fújtak ellenünk. Ugyanakkor ez a rendszer nemcsak a bajnoki címre pályázó együttesek érdekeit képviseli, hanem a kiesés elől menekülőkét is. Lássuk be, bármennyire is képzett, felkészült egy játékvezető, emberből van.”

A Ferencváros tehát azt vallja, itt az idő, hogy az NB I-ben is alkalmazzák a videobírót. A VAR a játékvezetőknek is védőhálót jelentene. Nem lehet tőlük elvárni, hogy mindennap százszázalékos állapotban legyenek – aki bárhol is dolgozik, tudja, hogy ez képtelenség. Felgyorsult a világ, a labdarúgás, ráadásul a futball hatalmas üzlet is. Egyre több pénz áramlik a sportágba, Orosz Pál példaként hozta fel, hogy teljesen más tárgyalási alapot jelent egy szponzorral, ha bajnok az együttes vagy ha téves ítéletek miatt néhány ponttal lecsúszott az aranyéremről.

Persze hibák ettől még ugyanúgy lesznek, lehetnek.

„Tudjuk, nem mindig mi leszünk a kedvezményezettek – folytatta a vezérigazgató. – De igenis objektívnek kell lenni. A játékvezetőnek is megnyugvást, egyfajta mankót jelentene a rendszer. Arról nem is beszélve, ha nem szállunk fel erre a vonatra, lemaradunk. Nemzetközi szinten előbb-utóbb mindenhol bevezetik, miért akarunk ezen a téren is háttérbe szorulni? Lehet azt mondani, hogy a rendszer elvesz a futball romantikájából, de a szurkoló sem örül annak, ha – mondjuk – egy nyilvánvaló szituáció után elvesznek egy mesteri gólt, mint például a hétvégén, jelzem, már másodszor, Davide Lanzafame ollózós gólját.”

Konkrétum is van a VAR kapcsán, az NB I-es bizottságnál is felvetődött már a rendszer kiépítésének lehetősége, a klubok képviselői elkezdték a tárgyalásokat a témáról. A Fradinál azt szeretnék, ha a Magyar Labdarúgó-szövetség a lehető leghamarabb bevezetné a videoasszisztenst. Orosz Pál szerint a döntést központilag kell meghozni, hiszen a magyar labdarúgás egyetemes érdeke az objektivitás, függetlenül attól, hogy éppen mely klubok alkotják az élmezőnyt a döntés pillanatában.

Davide Lanzafame parádés gólját nem adta meg a bíró – a VAR segített volna? (Fotó: Balogh László)

„Háromfajta megoldás van. Az egyik: közvetítőkocsikhoz hasonló gépjárműveket kellene beüzemelni, és miután Magyarország nem túl nagy, három ilyen kocsival megoldható lenne az NB I – az más kérdés, hogy ebben az esetben a mérkőzések kezdési időpontját némileg szét kellene húzni. A másik a stadionokba telepíthető rendszer, amelynek az a hátránya, hogy csakis azokban a létesítményekben lenne, ahol aktuálisan éppen élvonalbeli csapat van, a Magyar Kupa-találkozókon gyakran hiánycikk lenne a VAR. A harmadik, amikor egy telepített központ van, mint mondjuk Németországban, Kölnben, és onnan figyelik a mérkőzéseket.”

Orosz Pál szerint a Ferencváros szereplése is kikerülhetetlen téma: kíváncsiak voltunk, a sportvezető miként látja a tabellát nyolc ponttal vezető együttes helyzetét.

„Szerhij Rebrov érkezése, a tőle megszokott szigor jót tett a csapatnak – mondta a vezérigazgató. – Az utóbbi időben egyre jobb teljesítményt nyújtunk, nekem egyértelmű, más ez a csapat, mint egy éve volt. Más a szemlélet, fegyelem van az öltözőben, a rendszerben gondolkodás jót tett a futballistáknak. De messze még a bajnokság vége.”