PMFC: Muszbek 250-300 millióra teszi a klub árát

„A futballklub tulajdonosának nem az a feladata, hogy a saját pénzéből fizetést adjon minden hónap másodikán a játékosoknak, vagy zsebből, pénztárból füvet nyírasson. Az a dolga, ha megvette a klubot, hogy tegyen be egy olyan összeget, amiből tartós eszközöket, azaz játékoskeretet vásárolnak, amely aztán két-három év alatt nyereséget hoz. Ehelyett mi van Magyarországon? Meg sem merem mutatni az elképesztő számot: a tizenhat első osztályú klubból tizenháromnál ez az úgynevezett betett végleges tőke nincs negyvenmillió forint! Százéves, nagy múltú, nagy keretű klubnak, mögötte kétszáz akadémistával nálunk nincs negyvenmillió forint jegyzett tőkéje. Ha az egész NB I-ből levonjuk a Győrt és még egy klubot, az átlag nem éri el az ötvenmilliót. Ebből nem lesz olyan futball, ahol a játékosok valós pénzből igazoltak, nem ingyen” – mondta el a sportközgazdász.Muszbek kitért a PMFC-vitára is: „Matyi Dezső hét év alatt körülbelül 750 millió és 1.1 milliárd forint körüli kölcsönt tett be egy negyvenmilliónál kisebb jegyzett tőkéjű, veszteséges klubba. Ez persze nem fejezi ki a Pécs értékét. A reális ára egy ilyen kisebb vidéki klubnak kétszázötven-háromszázmillió, nagyobb egyesületnél három-ötmilliárd, a jegyzett tőke tíz-húsz, esetleg százszorosa. Ehhez képest szakmai butaság, mennyi adósságot kell kifizetni: húzni kell egy vonalat, ameddig a tulajdonos mindent kifizet a vételárból, utána pedig mindent a vevő áll. Minden vállalatot így szokás értékesíteni.”Szóba került az MTK eladása is: „A 2012-es mérleg nem támasztja alá az MTK esetében elhangzott összegeket. Az MTK jegyzett tőkéje töredéke a mondott hétszázötvenmilliónak. Nem ismerem a vételárat, de azt ki kell jelenteni, hogy a klubok adásvételét valamilyen típusú nyilvánosság alá kellene vonni. Az MLSZ licencrendszerében ki kellene terjeszteni az ellenőrzést. Kijelölt könyvvizsgáló szervezetnek kellene felülvizsgálnia és ellenőriznie a klubok eladását, nem engedélyezve azt pénzügyi-etikai hiányosságok esetén.”„Nemzetközileg gazdag emberek hobbija a futballtulajdonlás, akik átlagosan vagyonuk éves hozamának három százalékát fordítják valamilyen szórakozásra. Abramovics három százaléka egész más, mint az enyém vagy Deutsch Péteré. Vannak ma olyan tulajdonosok nálunk, akik minimálisan száz-kétszázmilliót tudnak fizetni, az én ideám szerint alaptőke formájában kellene ezt tenniük az eredményes gazdálkodás érdekében” – fűzte hozzá.„Nagyon komolyan kell venni az olyan rangsorokat, amelyek közül az egyik most a világ 76. legerősebb bajnokságának nevezi a magyar NB I-et 120 élvonal közül, harminc hellyel visszaminősítve minket. Egy sportágnak egyszerre kell sportszakmai és sportgazdasági feltételeknek megfelelnie – ezek összességét fejezik ki ezek a rangsorok. Aki alulértékeli ezek jelentőségét, elmarad a világtól. Ezeket elemezni kell, levonva a helyes következtetéseket” – jelentette ki Muszbek.„A magyar élvonalban körülbelül négyszázötven focista játszik, ebből száznegyven a külföldi állampolgár. Ez a harmincszázalékos arány már jóval nagyobb, ha a pályára lépőket nézzük, ott ugyanis negyvenhat százalékos a légiósok része – vagyis kis túlzással minden NB I-es mérkőzés átlagában tizenegy játékosból öt külföldi. Ez elég magas szám, a mi fejlettségi színvonalunk mellett túlzó arányú: a cseh, szlovák, horvát, román, szerb bajnokság ilyen mutatói legalább tíz százalékkal alacsonyabbak – ott sokkal eredményesebb is a fiatalok beépítése és értékesítése” – tette hozzá a sportközgazdász.