A Vasasnál azt remélik, nem haragosak a bírók

A Fáy utcai stadion gyepén vígan nyargalászó pápaiak annyira megalázták a korábbi hatszoros bajnokot, hogy a bánatos Vasas-szurkolók a meccs után elfelejtették megvárni a meccs közben főellenségnek kikiáltott Dubraviczky Attila játékvezetőt. Pedig a hazai hívek nehezen emésztették meg, hogy kedvenc csapatuk ellen a saját pályáján három tizenegyessel és két piros lappal rukkolt ki a bíró… Főként, hogy utólag bebizonyosodott: mind a Sopron, mind az Újpest elleni találkozón súlyosan tévedtek a játékvezetők az angyalföldiek kárára. Erre tett rá egy lapáttal Dubraviczky Attila, aki amúgy is "feketelistán" van a Fáy utcában, hiszen nem felejtették el neki a futballtörténelem első és egyben utolsó, köpésért történt kiállítását, amikor is Gyánó Szabolcsot küldte le néhány éve a ZTE-pályáról.

Ám jókorát téved az, aki a játékvezetőkben keresi a Vasas mélyrepülésének okát. Az a csapat, amely kivételezett helyzetben van ebben a szánalmas magyar futballban, s amelynek játékosai hétről hétre úgy léphetnek pályára, hogy időben kapják a fizetésüket, egyszerűen cserbenhagyták szurkolóikat. A Vasas két forduló alatt tíz gólt kapott, és futball címen lassú poroszkálást, hitehagyott produkciót és közönségriasztó, lassú játékot mutatott be. Erre az sem lehet mentség, hogy az angyalföldi csapat szerdán kilenc emberrel játszotta végig a második félidőt. Igaz, piros-kék hívek nem először élnek át hasonló élményt, kilencvenben egy Újpest elleni rangadón küldött le idő előtt három angyalföldit a bíró (a lilák nyertek 5-2-re a Fáy utcában), sőt két éve, még a másodosztályban Saskőy Szabolcs állított ki már az első félidőben két Vasas-labdarúgót a BKV Előre elleni bajnokin.

Akkoriban viszont még volt tűz és akarat a játékosokban.
Mostanra ebből nem sok maradt, és az a nagy kérdés, mi ennek az oka. Jámbor János, a Vasast működtető futball-kft. tulajdonosa természetesen ott ült a lelátón, és nézte csapata vergődését. Az üzletember egyelőre nem nyilatkozik. Azt mondta, akkor sem beszélt, amikor három győzelemmel rajtolt a Vasas, de most sem kíván elhamarkodottan beszélni. Véleménye persze van, s hamarosan eljöhet a pillanat, amikor mindezt a nyilvánosság elé tárja. Vancsa Miklós ügyvezető igazgató sem kívánt elemzésbe bocsátkozni: "Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a klub történetének egyik leggyalázatosabb veresége mellett, de a retorziókról nem szeretnék nyilvánosan beszélni, mindezt belső ügyként kezeljük. Abban azonban bízunk, hogy nem valamiféle tendencia áldozata a Vasas, hiszen a legutóbbi három fordulóban egyhén szólva furcsán bíráskodtak a játékvezetők. Ezzel persze nem a csapat felelősségét szeretném elkendőzni…"

Egervári Sándor a körülményekhez képest nyugodtnak tűnt, és megpróbált higgadtan beszélni a kialakult helyzetről. Pedig edzőként pályafutása egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el…
"Minden csapat életében vannak nehéz időszakok - mondta a Vasas vezetőedzője. - Mi most éppen ezt éljük, de sportemberhez méltóan, sírás nélkül próbálunk túljutni ezen az időszakon. Nincs más lehetőségünk, mint úrrá lenni a nehézségeken, összeszorított fogakkal harcolni, és már vasárnap, az Üllői úton bebizonyítani, hogy az őszi sikereink, no meg a remek tavaszi rajt nem a véletlen műve volt."

---- K ---- A