Krivacsevics rengeteg nehézséget élt meg a Botasszal a 2018–2019-es idényben (Fotó: fiba.com)

A legfontosabb kérdés: hogy szolgál az egészsége?
– Köszönöm, elég jól vagyok – válaszolta Krivacsevics Tijana, aki nemrégiben a török Botastól az izraeli bajnok Elitzur Ramlához szerződött. – A rehabilitációt végzem és óvatosan edzek, mert minél előbb szeretnék már egészséges lenni.

 BEJÁRTA EURÓPÁT
Krivacsevics Tijana 16 évesen mutatkozott be a felnőtt NB I-ben a Pécs játékosaként, majd 2008-ban Sopronba igazolt, ahol 2011 decemberéig játszott, amikor is a spanyol Rivas Ecópolishoz szerződött. Fél idényt követően két év kitérő következett Kassán, majd 2015 februárjában egy évadra ismét visszatért Sopronba. Néhány hónapig a török Ordusporban, majd szűk egy évet a Salamancában is légióskodott, aztán a török Girne Üniversitesinél töltött vendégjáték után egy évre újra hazatért, ezúttal Győrbe, tavaly nyáron pedig ismét légiós, a török Botas játékosa lett.
Nyert három magyar bajnokságot (2009, 2011, 2015), Magyar Kupát (2015), szerzett két szlovák bajnoki címet (2013, 2014), három Szlovák Kupát (2013, 2014, 2015) és spanyol Szuperkupát (2017) is.

Megműtötték?
– Nem, végül a sokadik orvos sokadik tanácsára úgy döntöttünk, nem lesz operáció, az alternatív gyógymód mellett tettük le a voksunkat. Sok gondom volt a térdemmel, azon belül is a porccal. A keresztszalagom is sérült, ám nem annyira, hogy műteni kelljen. Sajnos az egész idényt sérülten játszottam végig. Októberben kezdett el nagyon fájni, de a Botas kluborvosa azt mondta, nem kell műteni, ha mégis, az szerződésszegésnek minősül. Szörnyű helyzet volt, muszáj volt alternatív megoldásokat találni.

Ezért nem tartott a válogatottal a novemberi Európa-bajnoki selejtezőkben?
Igen. A klubom is azt kérte, hogy az albánok és az oroszok elleni utolsó két találkozót hagyjam ki, pihenjek és rehabilitációs munkát végezzek.

A válogatott legyőzte az albánokat, majd kikapott az oroszoktól, de kijutott az Eb-re – ön pedig kikerült a keretből.
– Az az igazság, hogy fél lábbal nem akartam ott lenni. Szerettem volna, de már a felkészülést sem tudtam volna végigcsinálni, annyira nem bírta a térdem a terhelést. Az egész idényben fájt a lábam, főleg a meccsek után, folyamatosan ügyeskedni kellett, hogy tudjak heti egyet játszani. Sokszor egy napot edzettem, egyet pihentem, egyen pedig a rehabilitációt vagy könnyített edzésmunkát végeztem.

Mit szól az Eb-eredményhez?
– Gratulálok a lányoknak, nagyszerűen szerepeltek, a nyolcba kerülés remek eredmény! Sajnálom, hogy nem voltam ott Szerbiában, azt is, hogy végül az olimpiai selejtező, azaz a hatba jutás nem sikerült. Nagy lehetőség volt ez a válogatottnak.

Mi a nyári programja?
– Szerbiában készülök, majd Magyarországon, s csak októberben megyek Izraelbe: a csapat az Európa-kupában indul, amelyben nagy céljaink vannak, míg a bajnokságban egyértelműen a címvédésre hajtunk.

Hogyan került az Elitzur Ramlához?
– Fontos szempont volt, hogy az izraeli bajnokság csak később, október végén kezdődik és az idény is rövidebb, mint mondjuk Törökországban. Így több idő jut arra, hogy teljesen felépüljek: a legfontosabb, hogy egészséges legyek, ugyanis nem vagyok már fiatal. Szeretném gyorsan elfelejteni az előző idényt. Tel-Aviv az egyik kedvenc városom, örülök, hogy ott folytatom! Nem sokat gondolkodtam, amikor megtudtam, hogy a Ramla hív.