Kovács Péter lett a kézisek kézise (Fotó: Nemzeti Sport, archív)

 

A harmadik: Varga István (56 pont)


Zümitől Csárliig – út a dobogóig
Klasszis mezőny dönt a legjobbról
Olimpiai 4. helyek és BL-döntők az új évezredben 
Amikor a Veszprém egyértelmű hegemóniára tett szert itthon 
Az áttörés évtizede Mocsai Lajos irányításával 
BEK-győzelem és pechszéria a válogatottal 
A mindenséggel mérjük klasszisainkat
A női szavazásról bővebben IDE KATTINTVA olvashatnak

Az Abonyból induló zseni kétszeres olimpikon, 1972-ben és 76-ban is tagja volt a magyar válogatottnak. Sőt, később a világválogatottba is meghívták, negyvenkét esztendősen pedig Európa legjobbjai között szerepelt. Varga Pista – ahogy mindenki hívta –nemzeti mezben sem adta alább: a 127 meccsen  882 gólt szerzett .

A világklasszis átlövő Budapesten a Honvéd játékosaként robbant be az élvonalba. – Akkoriban nem jelentett meglepetést a Honvéd első helye, mindig remek volt a katonacsapat, ha pedig akadt egy hiányposzt, a főnökök egyszerűen bevonultattak valakit – emlékezett utóbb a hetvenes évek sikerkorszakára. 1965 és 73 között négyszer nyert bajnokságot a Honvéddal, majd Debrecenbe szerződött, de ez nem várt bonyodalmakba ütközött: a Honvéd nem adta ki a játékjogát, kezdetben pihenőre kényszerült, de addig sem tétlenkedett: annak a reményteljes felnőttcsapatnak lett az edzője, amelynek a rövid szünet letelte után vezéregyéniségévé nőtte ki magát. 1975-ben a Debreceni Dózsa játékosaként is felért a csúcsra.

Varga ötszörös magyar bajnok, ötszörös kupagyőztes, Iszonyatos erejű, elhajlásos, a sorfalat megkerülő szabaddobásai fogalommá váltak a sportágban.
A müncheni olimpián az Egyesült Államok elleni mérkőzés bemelegítésének záróakkordjaként megeresztett egy lövést 13 méterről, a labda a felső lécről a plafon felé pattant, és széttört egy-két lámpatestet. A találkozón 13 gólt dobott, ennél többet egy mérkőzésen azóta sem szerzett olimpián magyar férfi kézilabdázó.

Visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, klubsikerei helyszínén, Debrecenben dolgozott. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2014. december 6-án hunyt el. Szülővárosában sportcsarnokot neveztek el róla.

A második: Nagy László (94)

Hatalmas termete miatt gyerekként a kosárlabdával is próbálkozott, de végül a kisebb labda, a kézi mellett kötött ki. Pályafutása három meghatározó helyszíne: Szeged, Barcelona és Veszprém. Tizenhat évesen, 1997-ben mutatkozott be Szegeden, három év múlva már érte kopogtatott a világ egyik legjobb klubcsapata, a Barcelona. Nyolc évre szerződtették – végül tizenkét évet töltött Spanyolországban. A kivételes játékintelligenciával megáldott átlövő ezen időszak alatt kétszer nyert Bajnokok Ligáját. Három év kihagyást követően 2012-ben újra a magyar válogatott erőssége volt a londoni olimpián, klubkarrierjét pedig Veszprémben folytatta.
A 209 centiméter magas klasszis a kétszeri hosszabbításba torkolló, emlékezetes, Izland elleni olimpiai negyeddöntőben kilenc gólt szerzett a végül a negyedik helyen végzett magyar válogatottban. Nyolc évvel korábban szintén a negyeddöntőben dobott kilenc gólt (Dél Korea ellen) az akkor is a negyedik helyre befutó csapatban.

A londoni olimpia után új fejezet kezdődött az akkor 31 éves játékos életében, itthon – 2018 kivételével – minden évben bajnoki címet ünnepelt. Háromszor is eljutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, de 2015-ben, 2016-ban és 2019-ben is alulmaradt a Veszprémmel.

Nagy László tavaly, a Kölnben rendezett BL négyes döntőn fejezte be a játékospályafutását, és rögtön megtalálták a feladatok: Veszprémben sportigazgatónak, a válogatottnál csapatmenedzsernek kérték fel. A Magyar Kézilabda-szövetség is számít a szakértelmére, a nemzetközi tapasztalataira, 2019 áprilisa óta ő a férfi szakágért felelős szakmai alelnök.

Az első: Kovács Péter (99)

Kovács Péter a férfi kézilabda-válogatott szereplési- és gólrekordere, 323 meccsen 1797 gólt szerzett. A korszakos klasszist négyszer is meghívták a világválogatottba. Kovács magyar klubcsapattal, a Budapesti Honvéddal nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját 1982-ben, eljutott a világbajnoki döntőig, nem mellékesen a huszadik század legjobb magyar férfi kézilabdázójának választották.

A 190 centiméter magas jobbkezes lövő háromszoros olimpikon, Nagy Lászlóhoz hasonlóan kétszer negyedik (1980, 1988), 1976-ban pedig a hatodik helyezett csapatnak volt a tagja. A Los Angeles-i bojkott különösen fájdalmasan érintette, elmondása szerint akkor lett volna a legerősebb, éremre is esélyes a magyar válogatott. Az 1986-os vb-ezüst némi kárpótlást szolgáltatott. A döntőig vezető úton, az Algéria elleni csoportmeccsen kéztörést szenvedett, de fel sem vetődött benne, hogy ezzel itt a vég: a következő négy mérkőzésen huszonnégy gólt szerzett.

Kovács Péter öt (!) világbajnokságon – legutóbb 1995-ben 40 évesen - szerepelt. Az 1978-as vb-n gólkirályi címet szerzett.

Edzői karrierje is számos sikert hozott: a Szeged férficsapatával megtörte a Veszprém egyeduralmát, 2006-ban Magyar Kupát nyert a kékekkel. A 2001-es, hazai junior-világbajnoki ezüstérmes női válogatott trénereként többek között Görbicz Anitát, Vérten Orsolyát vezette a dobogó második fokára, csakúgy, mint a Bódi Bernadettel és Bulath Anitával felálló junior csapatot az Európa-bajnokságon.

A hatvanöt éves szakember jelenleg utánpótlásedzőként tevékenykedik, a Szent István SE-nél dolgozik.
„Bennem is van hiba, makacs vagyok, mindig megmondom a véleményemet. De inkább zsíros kenyéren élek, mint hogy elkezdjem magamat ajánlgatni. Nem vagyok az a típus” – mondta a születésnapja alkalmából készült interjúban. Nem önmenedzselő típus, inkább azt szereti, mint egykor a pályán, ha az eredményei beszélnek helyette.