Férfi kézi: inspirálja a nyomás a Veszprém új átlövőjét

NAGY PÉTERNAGY PÉTER
Vágólapra másolva!
2019.09.12. 14:17
null
Jahja Omar eddig is hétről hétre győzelmi kényszer alatt játszott (Fotó: Koncz György)
Jahja Haled Omar, a Veszprém férfi kézilabdacsapatának új, egyiptomi idegenlégiósa Afrikában mindent megnyert, amit csak lehetett – kérdésünkre elmondta, hogy hazánkban is valami hasonlóra készül.

 

– Az a szóbeszéd járja, önnek olyan hosszú a neve, hogy nem fér bele az útlevelébe.
– A minap engem is azzal fogadott valaki, hogy tényleg 21 néven anyakönyveztek-e. Nem minden afrikainak van kimondhatatlanul hosszú neve, engem például szimplán csak Jahjának hívnak, a Haled Omar pedig a vezetéknevem – mondta a Nemzeti Sportnak Jahja Haled Omar, a Telekom Veszprém férfi kézilabdacsapatának 22 esztendős egyiptomi jobbátlövője, aki idén nyáron csatlakozott a csapathoz.

– David Davis nem tűnt valami boldognak a Tatabánya elleni tizenegy gólos győzelmet követően. Mindig ennyire maximalista a mester?
– A teljesítménnyel elégedett volt az edzőnk, arra azonban felhívta a figyelmünket, hogy egy percre sem kapcsolhatunk ki egyik meccsen sem, a kezdő sípszótól a lefújásig ugyanolyan elszántsággal, figyelemmel kell játszanunk. Nemcsak a Bajnokok Ligájában, hanem Magyarországon is azonnal megbüntetik, ha hibázunk – ebből szeretne minél kevesebbet látni. A hullámvölgyek egyáltalán nem férnek bele, ezt a Tatabánya ellen is megtapasztalhattuk. Davidnál nincs lazsálás, keményen megköveteli a munkát, az edzéseken olyan tempóban hajt minket, hogy néha azt érezzük, a meccsek irama ennél csak lazább lehet...

JAHJA HALED OMAR
Született: 1997. szeptember 9.
Nemzetisége: egyiptomi
Magasság/súly: 197 cm/96 kg
Posztja: jobbátlövő
Klubjai: Zamalek (egyiptomi, –2019), Telekom Veszprém (2019–)
Válogatottság: 90
Eredményei: világbajnoki 8. (2019), afrikai Bajnokok Ligája-győztes (2019), afrikai Szuperkupa-győztes (2019), egyiptomi bajnok (2019)

– Milyenek az első benyomásai új klubjában?
– Szerencsére könnyen ment a beilleszkedés, a csapattársak és a klub alkalmazottai egyaránt nagyon segítőkészek. Angolul szinte mindenki beszél, ez nagyban megkönnyíti a helyzetemet, a szurkolók meg egyszerűen csodálatosak, hihetetlen hangulatot tudnak teremteni a mérkőzéseken.

– Úgy tűnik, Mahéval remekül megértik egymást a pályán.
– Kentinnel sokat beszélgetünk, hogy minél olajozottabban működjön a kapcsolatunk a parketten. Van, hogy előre felvázol nekem egy adott meccsszituációt. Kiemelkedő játékos, remekül lát a pályán, amit mond, arra oda kell figyelni.

– És mi a helyzet a többiekkel?
– Egytől egyig kiváló kézilabdázók vesznek körül, így bárkinek bármilyen észrevétele, tanácsa van, nekem csak két dolgom van, hallgatni és tanulni. A négy „kapitány”, Sterbik Árpi, Lékai Máté, Mirsad Terzic és Andreas Nilsson mondanivalójára mindannyian odafigyelünk.

– A Zamalekkel nemcsak Egyiptomban, Afrikában is egyeduralkodónak számítottak, úgyhogy már tudja, mit jelent bajnoknak lenni.
– Olyan gárdában játszhattam hétről hétre, amelyben folyamatosan trófeákat kellett nyerni, így egyáltalán nem zavar, ha nyomás alatt kell kézilabdázni, sőt inkább inspirál. Azért jöttem, hogy a legjobbak között a legjobb legyek, az összes létező kupát, köztük a Bajnokok Ligája-serleget is el akarom hódítani a Veszprémmel.

– Az idei világbajnokságon robbant be a köztudatba, sokat gondol még a német-dán közös rendezésű tornára?
– A második felnőttvébém volt Egyiptom válogatottjával, igaz, az elsőn jobbára csak a kispadot koptattam. Sokan kézilabdáznak tőlünk Európában, így nekünk hatalmas lehetőség volt, hogy csapatként is megmutathatjuk magunkat a kontinensen. Úgy gondolom, jól vizsgáztunk, a nyolcadik helyen zártunk, külön öröm, hogy nekem is jól ment a játék.

– Olyannyira, hogy a Veszprém fel is figyelt önre.
– A magyarok elleni találkozót követően már értesültem róla, hogy felkeltettem a veszprémiek érdeklődését. Nagyon büszke voltam rá, hogy a világ egyik legjobb együttese érdemesnek tartott arra, hogy átigazoljon. Sokszor gondoltam arra, hogy a transzferből végül nem lesz semmi, hiszen ahhoz, hogy az üzlet megköttessen, a veszprémi vezetőknek Egyiptomban kellett asztalhoz ülniük a Zamalek elnökével, és ez nem tűnt egyszerű feladatnak.

– A magyar bajnok azért csak megszerezte, még ha arról is volt szó, hogy először kölcsönben máshol játszik.
– Valóban volt róla szó, de Pawel Paczkowski sérülése átírta a forgatókönyvet, így előbb bemutatkozhattam, amit nem is bánok.

– Milyen volt a bajnokság színvonala Egyiptomban?
– Gyengébb. Hiába számítottunk profi sportolóknak, a vezetőség, a versenyek lebonyolítása, a sportágat övező miliő inkább amatőr volt. Egyet tudtunk tenni, keményen edzettünk. Sajnos biztonsági okok miatt sokszor szurkolók nélkül léptünk pályára, ilyen környezetben elég nehéz volt mindig a maximumot nyújtani, nekünk mégis sikerült.

– A labdarúgás azért önöknél is megelőzi a kézilabdát.
– Igen, volt egyesületemről, a Zamalekről mindent elmond, hogy az egyik közösségi oldalon több mint hatmillióan követik a futballcsapatot. A drukkerek, ha tehették és ha engedték, minket is elkísértek mindenhová. A Flensburgban idegenlégióskodó Ahmed el-Ahmar népszerűsége töretlen, persze nem vetekedhet a labdarúgó Mohamed Szalahéval.

– Apropó, Szalahhal találkozott már?
– Igen, egyszer a repülőtéren összefutottunk. Ha jól emlékszem, a Baselben játszott. Gyorsan megkértem egy fotóra, amit azóta is őrzök.

– Mit csinál Jahja Haled Omar, ha nem kézilabdázik?
– Leginkább pihenek, néha meglátogatom a barátaimat Budapesten. Ami nagyon furcsa, hogy az utcák sokszor kihaltak már kora este, Kairóban sokkal nagyobb az élet. Persze ahogy mondtam, nem szórakozni jöttem ide, hanem azért, hogy trófeákat nyerjek...

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik