Hősök, példaképek: halhatatlanok – az úszó Hall of Fame magyar tagjai

Gyurta Dániel 15 éves volt, amikor az athéni olimpián ezüstérmet szerzett 200 mellen. Aztán éveken át tartó hullámvölgy következett, hogy 2009-ben a római világbajnokságon elinduljon a sikersorozat: öt esztendőn keresztül maradt veretlen 200 mellen, miközben nyert egymás után három világbajnoki aranyat, és úgy váltotta valóra álmát, ahogyan csak a legnagyobbak szokták – a londoni játékokon világcsúccsal győzött. Nyolc éve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, 2023 óta pedig nagyköveti rangot kapott, amely a nemzetközi olimpiai mozgalommal való kapcsolattartást jelenti. Minden feladata, címe, eredménye mellett meghatottan értesült arról, hogy 2024-ben őt is az úszó halhatatlanok közé iktatják be Amerikában:      „Nagy József, korábbi edzőm terjesztett fel jelöltként, hálás vagyok, hogy gondolt rám, és boldog, hogy a döntéshozók érdemesnek találtak arra, hogy bekerüljenek a halhatatlanok közé. Tavaly Michael Phelps és Kitadzsima Koszuke került be – ők voltak a példaképeim fiatal úszóként, és emlékszem arra is, hogy amikor Fort Lauderdale-ben jártam, áhítattal néztem, kiket iktattak már be, és ott voltak köztük azok a magyarok is, akikre mindig is felnéztem, például Széchy Tamás és Rózsa Norbert. Ez volt az utolsó olyan elismerés, amelyet sportolóként megkaphattam, úszópályafutásomra azzal került fel a korona, hogy a nemzetközi Hall of Fame tagja lehetek.”

HAJÓS ALFRÉD (1878–1955) 
Beiktatása: 1966

Magyarország első olimpiai bajnoka, aki 1896-ban 100 és 1200 méteren szerzett aranyérmet. Kevesen tudják, hogy Athénban halálfélelmén is túltette magát, ami azért is nagy szó, mert korábban szemtanúja volt, amint édesapja megcsúszik a Duna-parton, beleesik a folyóba, amely örökre elragadja… Maga is a Dunában tanult meg úszni szerb hajósoktól, tőlük sajátította el az úgynevezett „matróztempót”, amely a mai gyorsúszás őse, s voltaképpen ezzel nyert Athénban, hiszen a vetélytársak többsége mellúszó technikával úszott akkoriban. Az olimpiai záró fogadáson a görög király megkérdezte tőle, hol tanult meg ilyen jól úszni, mire ő azt felelte: „A vízben, felség.” Maradandót alkotott építészként is: futballstadion tervével második lett az 1924-es olimpián művészeti kategóriában, de ő tervezte a debreceni Arany Bika Szállót, valamint a nevét viselő margitszigeti sportuszodát is.

HALMAY ZOLTÁN (1881–1956)
Beiktatása: 1968

Három olimpián hét érmet szerzett, közte 1904-ben St. Louisban két aranyat 50 és 100 yardon. A sprintszámokban jó idővel elért dupla egyet jelent a világhírnévvel, elég, ha csak az amerikai Caeleb Dresselre gondolunk, vagy még korábbról az orosz Alekszandr Popovra – nos, a duplát az úszás történelmében elsőként Halmay Zoltán „pipálta ki”. Párizsban, négy esztendővel korábban két ezüstöt (200 és 4000 gyors), valamint egy bronzot (1000 gyors) szerzett, 1908-ban pedig két második helyet könyvelt el (100 gyors, 4×200-as gyorsváltó). Az úszás mellett futballozott az első osztályban, magyar bajnok volt gyorskorcsolyázásban, később dolgozott az úszók kapitányaként is. Aztán viszont fokozatosan kikopott a sportéletből a magyar tempó (váltott karú, lábmunka nélküli gyorsúszás) legeredményesebb képviselőjeként emlegetett klasszis.

NOVÁK ILONA (1925–2019
Beiktatása: 1973

Az ember néha jelzőket aggat másokra, és kívülről ítél: voltak, akik Novák Ilonkára is azt mondták, kicsit testvére, Éva árnyékában élt, hiszen húga egyéniben is képes volt jó eredményre, míg ő „csak” a 4×100-as gyorsváltó helsinki olimpiai aranyérmét tudta felmutatni (a kvartettnek testvére is tagja volt). A nővérek között ez sohasem szült viszályt. Az idősebbik lány 35 magyar bajnoki címet gyűjtött be pályafutása során, és egyébként 1948-ban a londoni olimpián 100 háton közel járt a dobogóhoz, negyedik lett. Novák Ilona 1971 és 1989 között a Magyar Úszószövetség alelnöke volt, az első két évben kapitányként is dolgozott – a nemzetközi úszóélet kiváló sportdiplomataként is emlékszik rá.

NOVÁK ÉVA (1930–2005) 
Beiktatása: 1973

Az első magyar női úszó, aki világcsúcsot döntött (1950) – a fiatalabbik Novák lány példaképe Csik Ferenc volt. Az 1948-as londoni olimpián 200 méter mellen szerzett bronzérmet úgy, hogy tüszős mandulagyulladással küzdött, négy évvel később Helsinkiben kétszer volt második (400 gyors, 200 mell), míg a 4×100-as gyorsváltóval győzelmet ünnepelhetett. Az olimpia után Brüsszelbe költözött a férjéhez, Pierre Gerard sportújságíróhoz, akivel Helsinkiben kötött titokban házasságot, és ott szerzett orvosi diplomát – a melbourne-i játékokon már Belgium színeiben versenyzett, és szemsebészként dolgozott a belga fővárosban. Ott hunyt el, ám végakaratának megfelelően hamvait a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

SZÉKELY ÉVA (1927–2020) 
Beiktatása: 1976

Az 1936-os olimpiát a Magyar Rádió közvetítésén keresztül követte, akkor határozta el, hogy ő bizony sportoló lesz, 1940-ben már magyar bajnok volt, ám aztán zsidó származása miatt még az uszodába sem mehetett le – jött a munkaszolgálat, az embertelen bánásmód, amelyből úgy szabadult meg, hogy miközben terelték őket, felugrott egy villamosra… Egy úgynevezett védett házba ment a Benczúr utcába, ahol lépcsőzéssel igyekezett karbantartani magát. Edzője, Sárosi Imre megjósolta, hogy fanatikus tanítványa, aki az akkori szabályokat kihasználva pillangózó technikával úszta le a 200 méter mellet, olimpiai bajnok lesz. A londoni olimpián már rajtkőre léphetett, negyedik lett, Helsinkben pedig felért a csúcsra. Két évvel a siker után született meg Gyarmati Dezsővel közös gyerekük, Andrea. Melbourne-ben ezüstérmet szerzett, ám a rendszer nem engedte, hogy a római olimpiára férjével együtt utazzon. Gyógyszerészi és szakedzői diplomát szerzett, Andrea lányát ő készítette fel a versenyekre.

GYENGE VALÉRIA (1933–) 
Beiktatása: 1978

Ha volt eredmény, amely sokkolta az úszóvilágot az 1952-es helsinki olimpián, az Gyenge Valéria győzelme volt 400 gyorson, hiszen az akkor 19 éves úszó úgy lett aranyérmes a játékokon, hogy előtte még országos bajnoki címet sem nyert egyéni számban, csak váltóban – persze az 1951-es arany az universiadén már mutatta a tehetségét. A Helsinkit követő évben 800 gyorson világrekordot úszott, és tagja volt a világcsúcsot elérő 4×100-as magyar vegyes váltónak is. Ezek után Melbourne-ben egyértelműen esélyesnek számított, ám az 1956-os budapesti események őt is mélyen érintették, nem tudott megfelelően koncentrálni, 400 gyorson nyolcadik lett. Gyenge Valéria nem tért haza Ausztráliából, Torontóba emigrált, ahol még egy évig úszott, aztán edzősködött is, utána pedig szenvedélyének, a fotózásnak hódolt. A világ számos nagyvárosában volt kiállítása, de egy másik művészeti ágban is alkotott: két regényt írt.

BÁRÁNY ISTVÁN (1907–1995) 
Beiktatása: 1978

A magyar úszósport első Európa-bajnoka: 1926-ban a budapesti kontinensviadalon 100 méter gyorson nyert. Az első európai, aki áttörte az egyperces álomhatárt száz gyorson – az 1928-as olimpián Johnny Weissmüller mögött a második helyen végzett, négy évvel később a 4×200-as magyar gyorsváltóval szerzett bronzérmet Los Angelesben. Bár olimpiai aranya nincs, mégis a magyar úszósport klasszisai között tartják számon, aki pályafutása után – immár a jogtudományok doktoraként – a berlini játékokon kapitányként vezette a magyar úszócsapatot, 1956 és 1960 között pedig a hazai szövetség főtitkáraként dolgozott. Több úszósporttal kapcsolatos szakkönyvet jegyzett, és újságíróként is tevékenykedett: 1939-ben megalapította a Képes Sportot, amelynek öt éven keresztül a főszerkesztője is volt.

CSIK FERENC (1913–1945)
Beiktatása: 1983

Bár nem őt tartották a legesélyesebbnek 100 gyorson az 1936-os berlini olimpia előtt, mégis ő volt a leggyorsabb a döntőben – győzelme után nem véletlenül nyilatkozta, hogy a világ legboldogabb embere. Berlinben tagja volt a harmadik helyezett 4×200-as gyorsváltónak is. A pályafutása során 18 magyar bajnoki címet szerző Csik Ferenc egy évvel a berlini játékok után orvosként végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Katonai behívóját 1944 októberében kapta meg, orvosi hivatásának teljesítése közben, bombatámadás során vesztette életét Sopronban. A kaposvári születésű bajnokról a somogyi megyeszékhelyen uszodát neveztek át, amelyet 2019 májusában adtak át, s amelynek tízpályás, ötvenes medencéje nemzetközi viadalok megrendezésére is alkalmas.

SZŐKE KATALIN (1935–2017) 
Beiktatása:  1985

A legfiatalabb magyar olimpiai bajnok volt 1988-ig (aztán jött Egerszegi Krisztina), akinek édesapja, Homonnai Márton ötkarikás aranyérmes vízilabdázó, édesanyja, Szőke Katalin úszó volt – Homonnai Mártont később háborús bűnösnek nyilvánították, távollétében ítélték el, hiszen Argentínába emigrált, így Kató az édesanyja nevén versenyzett. Tizenkét évesen már nagy tehetségként tartották számon, három évvel később pedig a nemzetközi sajtó az új úszócsodának nevezte a magyar lányt. Elképesztő izgalmakat hozott a női 100 méteres gyorsúszás döntője Helsinkiben – és Szőke Katónak aranyérmet. Melbourne-be is esélyesként utazott, de őt is megviselték az 1956-os magyar események, s még a középdöntőbe se jutott be 100 gyorson. Akkor már második férjével, Domján Árpáddal élt (első házasságát Markovits Kálmán olimpiai bajnok vízilabdázóval kötötte), s akivel nem tért haza, előbb Kanadában, majd Amerikában telepedett le, s banki alkalmazottként dolgozott.

GYARMATI ANDREA (1954–) 
Beiktatása: 1995

Két olimpiai bajnok, a vízilabdázó Gyarmati Dezső és az úszó Székely Éva gyerekeként egyértelmű volt az útja az uszodák világában – ő azt mondja: a családban a sport az élet ajándéka volt, nem életcél. Edzője édesanyja volt, az 1972-es olimpián mindenki aranyat várt tőle 100 pillangón, hiszen kétszeres Európa-bajnokként érkezett Münchenbe – az elvárás csak nőtt vele szemben, amikor a szám középdöntőjében világcsúcsot úszott. Az aranyból aztán bronz lett, mellette 100 háton ezüstérmet szerzett. Korán, 21 évesen visszavonult: az anyaság és az orvosi hivatás mellett döntött. Sokszor elmondta, hogy sportpályafutása befejezése után nem maradt benne hiányérzet, gyerekorvosként sikeres karriert futott be – sokakat terelt a sportos életmód felé úszókarrierje után is.

DARNYI TAMÁS (1967–) 
Beiktatása: 2000

Korszakos zseni, az egyetemes úszósport egyik legnagyobb alakja, akiből évszázadonként talán, ha egy akad. Darnyi Tamást lenyűgöző éremkollekciója mellett az emeli a legmagasabbra, hogy pályafutása során világversenyeken soha, egyetlen alkalommal sem tudták legyőzni vegyes úszásban. Széchy Tamás legkedvesebb tanítványa az 1987-es strasbourgi Európa-bajnokságon úszta első világrekordját – a két vegyesúszótávon egyaránt háromszor állította fel minden idők legjobb eredményét. Ő volt az első, aki 4:15-ön belül úszta a 400 métert, és szintén az első, aki két percen belülre került 200-on. Barcelonai második aranya után maga Széchy mester nyilatkozott róla így:      „Ez a fiú többet nyert, mint ifjúkorom bálványa, Papp Laci, s ezt a fiút 1985 óta senki sem tudta legyőzni a világon. A legjobbak közé jutott, még a dédunokáink is emlegetni fogják.”      Visszavonulása után sem köszönt el teljesen, úszóiskolájában az elmúlt évek során gyerekek ezrei tanultak meg úszni, emellett a Magyar Úszószövetség elnöke, Wladár Sándor tanácsadójaként is tevékenykedik, és szívügyének tekinti az Úszó Nemzet Programot, amelynek helyszíneit hetente látogatja Egerszegi Krisztinával.

EGERSZEGI KRISZTINA (1974–)
Beiktatása: 2001

A legfiatalabb magyar olimpiai bajnok – egyszer azt mondta pályafutása összegzése kapcsán, hogy hamarabb lett ötkarikás aranyérmes, mint hogy kimondhatta, az szeretne lenni. Szöulban Darnyi Tamás azt tanácsolta neki, ne izguljon –      „Így hát nem izgultam.”      Helyette nyert. Ott még pici lányként emlegette mindenki, négy évvel később már Krisztina királynőként tarolt Barcelonában, ahol három aranyat is nyert (100 és 200 hát, 400 vegyes). A keletnémetekkel elbírt, 1994-ben viszont a kínaiakat hasztalan próbálta megelőzni, ezért láthattuk őt viszont az atlantai olimpián, a sikertelen római vb-t követően ugyanis két évvel eltolta pályafutása befejezését. Hozzá méltó volt a búcsúja Atlantában, az ötödik ötkarikás arannyal – sorozatban harmadik alkalommal győzött 200 háton. Mindig is édesanya akart lenni, Bálint, Barnabás és Zille ma már nagykorú, anyukájuk pedig kicsit előbújt a fényre: a 2021 szeptemberében induló Úszó Nemzet Program nagyköveteként heti rendszerességgel keresi fel az uszodákat és az úszni tanuló gyerekeket.

RÓZSA NORBERT (1972–) 
Beiktatása: 2005

Az 1991-es perthi világbajnokságon 100 mellen világcsúccsal nyert, akkor mondta róla Knézy Jenő, hogy Rózsa Norbert olyan erős, mint aki radiátorokkal harmonikázik, s ezt a jellemzést maga a klasszis is gyakorta idézte, ha első nagy sikeréről faggatták. A dombóvári születésű Rózsa 14 évesen került Széchy Tamás csapatába, s a vb-arany után a barcelonai olimpián – a nyolcas pályáról – ért oda az ezüstéremig 100 mellen. Némi ausztráliai kitérő után visszatért Széchy mesterhez, és 1994-ben a római vb-n duplázott, 100 és 200 mellen is győzött. Aztán akklimatizálódási nehézségek miatt az atlantai olimpián csak a 14. lett százon, de nagyságát bizonyítja, hogy ezek után kétszázon mégis nyerni tudott. Jött még két vb-bronz ezt követően, és a 2000-es játékokon is indult, aztán visszavonult.

HARGITAY ANDRÁS (1956–) 
Beiktatása: 2008

A magyar úszósport első világbajnoka: a sportág történetének első vb-jén, Belgrádban 400 vegyesen nyert. Miután két évvel később megvédte címét, ráadásul 200 vegyesen is győzött Caliban, mi több, 1974-ben világcsúcsot úszott 400 vegyesen, a montreali olimpián favoritnak számított. Más kérdés, hogy akkoriban még mestere, Széchy Tamás is tanulta a szakmát, és hiba csúszott az akklimatizációs számításokba, ennek is köszönhetően „csak” negyedik lett 400 vegyesen. Még a világversenyek dobogóin állva elhatározta, hogy állatorvos lesz, s bár egy ideig megfért egymás mellett az úszás és a tanulás, ám amikor egy edzésen kikapott Darnyi Tamástól, érezte, választania kell. Állatorvosként sem szakadt el az úszósporttól, kétszer is volt kapitány, s ilyen minőségében vezette a magyar csapatot az 1988-as és a 2016-as nyári játékokon.

SZABÓ JÓZSEF (1969–)
Beiktatása: 2012

Tízévesen már Széchy Tamás tanítványa volt, 17 esztendősen világ-, 18 évesen Európa-bajnok lett, hogy aztán 19 évesként ünnepelhesse a szöuli olimpiai bajnoki aranyat 200 mellen. A kezdetekkor nem gondolt ilyen sikerekre, hiszen a sportág felé voltaképpen a beszédhibája miatt terelte egy pedagógus: a szakember azt tanácsolta, ha a kisfiú úszik, javul a légzése, és vélhetően ezzel együtt a beszéde is. Így is történt, Szabó „Joe” pedig szárnyalni kezdett előbb a korosztályos versenyeken, majd a felnőttek között is, így aztán Szöulhoz már a 200 mell aranyvárományosaként közeledett. S bár előtte egy levált porc miatt megműtötték a térdét, és mélypontra is került, Dél-Koreában mégis nyerni tudott. Ezt követően súlyproblémái egyre inkább előtérbe kerültek, így hallgatva mesterére      („Aki egyszer főszereplő volt, az ne legyen később statiszta”)      1993-ban visszavonult.

KOVÁCS ÁGNES (1981–)
Beiktatása: 2014

Ugyan 12 éves korában is akadtak, akik el akarták tanácsolni az úszástól, három esztendővel később Atlantában 200 mellen olimpiai bronzérmet szerzett. A következő négy év jelentette pályafutása legsikeresebb időszakát: akkoriban egyedüli magyar úszóként minden világversenyről arannyal tért haza – Sydney-ben olimpiai bajnok lett 200 mellen, ezen a távon kétszer volt első világbajnokságon, s emellett hét kontinensbajnoki címet is begyűjtött (háromszor 100 mellen, kétszer-kétszer pedig 50 és 200 mellen). Ugyan négy évig az Egyesült Államokban tanult (2001 és 2005 között), 2006-ban teljesült az álma, és rajtkőre léphetett hazai közönség előtt: a margitszigeti Eb-n mindhárom mellúszószámban harmadik lett.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. március 23-i lapszámában jelent meg.)