Szabó Tünde szerint újra sporteseményekben gazdag évet tudhatunk magunk mögött (Fotó: Tumbász Hédi)

 

Ahogy az elmúlt években, 2019-ben is számos világversenyt rendezett hazánk. Így lesz ez a jövőben is?
– Valóban, újra sporteseményekben gazdag évet tudhatunk lassan magunk mögött, de ne felejtsük el, hogy az esztendő végéig is rendezünk több nagyobb versenyt. A 2019-es év kapcsán mindenképpen kiemelendő a négy olimpiai kvalifikációs világbajnokság: asztaliteniszben, vívásban, kajak-kenuban és öttusában. Minden kiemelt sporteseményt nehéz lenne felsorolni, hiszen az államtitkárság csaknem százharminc hazai rendezésű nemzetközi eseményt támogatott az idén. Megerősíthetem, hogy a terveink a jövőre nézve sem változnak. Eddig sem véletlenül hoztuk hazánkba ezeket a kiemelkedő világversenyeket, és ezek után is arra törekszünk, hogy minél több, nagy érdeklődésre számot tartó világversenyt rendezhessünk, hiszen ezek a nemzetközi sportesemények felbecsülhetetlen hatást gyakorolnak a sportágakra, a városokra és az egész országra.

KIEMELT 2020-AS ESEMÉNYEK

JANUÁR
Vízilabda, Európa-bajnokság
Rövid pályás gyorskorcsolya, Európa-bajnokság

ÁPRILIS
Tenisz, Fed-kupa, döntő

MÁJUS
Kerékpár, Giro d'Italia, Nagy rajt
Úszás, nyílt vízi úszás, műúszás, műugrás, Európa-bajnokság

JÚNIUS
Labdarúgás, Európa-bajnokság

JÚLIUS
Tenisz, WTA-torna

AUGUSZTUS
Formula–1, Magyar Nagydíj

NOVEMBER
Rali, Európa-bajnoki futam

Mennyiben befolyásolhatja a közeljövőt, a jövőt, hogy egyes hírek szerint a főváros új vezetősége már elnyert sportesemények megrendezését is ellenzi, például úgy, hogy a hozzájuk kapcsolódó sportlétesítmények megépülését nem támogatja vagy éppen meggátolja.
– Valóban aggasztó információk és nyilatkozatok keringenek ezzel kapcsolatban. Nem titok, hogy elsősorban két rendezvény kerülhet veszélybe a főváros döntésétől függően: a Szlovákiával közösen rendezendő 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság és a 2023-as atlétikai világbajnokság, amelynek szintén Budapest lenne a házigazdája. Mindkét eseményhez kapcsolódik egy-egy beruházás is. Az talán mindenkinek elég egyértelmű, hogy ha nem épül fel az atlétikai stadion, nincs hol megrendeznünk a vébét – ez beláthatatlan károkat jelentene sportdiplomáciailag és sportszakmailag egyaránt. Nem véletlen, hogy Baji Balázs vezetésével a sportolók is felemelték szavukat, hiszen az egész hazai atlétika jövője függhet ettől a beruházástól. Egy ilyen szintű hazai rendezésű világesemény után számszerűsíteni lehet az utánpótlásbázis szélesedését, a stadion pedig hosszú évtizedekig kiszolgálná a hazai versenyzőket a felkészülésben, és helyet adna az esetleges későbbi rendezvényeknek. Azt se felejtsük el, hogy ennek a sportágnak jelenleg nincs verseny- és edzésközpontja. De a kézilabda jövője is aggályos lenne, ha elállnánk a rendezéstől: hosszú évekre megpecsételné a sorsunkat a nemzetközi színtéren, ami nemcsak a férfi-, hanem a női szakágra, sőt a klubcsapatainkra is hatással lenne.

Milyen mozgásterük maradt?
– Tiszta és világos helyzetet kell teremtenünk, csak így tudjuk teljesíteni kötelezettségeinket a nemzetközi sportszövetségekkel szemben. Olyan világversenyekről van szó, amelyek rendezési jogát már elnyertük – ráadásul ezeket a fővárossal egyetértésben pályáztuk meg és nyertük el. Nagyon sajnálnám, ha a politika a sport útjába állna. A sport mindannyiunk közös ügye: a sportolóké, a szurkolóké, a sportvezetőké, bármely magyarként érző emberé, aki örül a magyar sportolók sikereinek – a sportnak felül kell emelkednie a pártviszályokon.

Mi a forgatókönyv a fővárosi közgyűlés pozitív, illetve negatív döntése kapcsán?
– A képlet egyszerű. Ha pozitív választ kapunk, a beruházások folytatódnak, megerősítjük a nemzetközi sportszövetségeknek, hogy a vállaltaknak megfelelően megrendezzük az Európa- és a világbajnokságot. Budapest gazdagabb lesz két létesítménnyel, amelyek nem csupán sportszakmai szempontból hiánypótlók, de alkalmasak lesznek kulturális, zenei rendezvények megtartására is. Budapest fejlődik, gazdagodik általuk, és az a megkezdett út, amelyen elindultunk, folytatódhat. A két világversenyre megannyi turista, szurkoló és sportoló érkezik hazánkba, akik útravalóul nagyszerű emléket vihetnek magukkal gyönyörű fővárosunkból. Emellett ez a két sportág hatalmas lendületet vehet, és nem utolsósorban a sportdiplomáciánk is tovább erősödhet. Ha negatív döntés születik, természetesen nem épülnek meg a létesítmények, és büntetésre, kártérítésre vagy szankciókra kell számítanunk, tehát sok-sok kellemetlen szituáció várható. Bár tudjuk, hogy rombolni mindig egyszerűbb, mint építeni, én mégis bízom benne, hogy olyan döntés születik a fővárosi közgyűlésben november tizenötödikéig, amely támogatja és nem gátolja a magyar sportot, a magyar sportolókat és Budapestet.