A Turán Frigyes, Bagaméri László kettős új autóval vág neki az idénynek

 

– Új év, új remények?
– Pontosan! Nehéz idény volt a tavalyi: az viszonylag hamar kiderült, hogy gyorsak vagyunk, jó a versenytempónk, ám becsúsztak technikai gondok, amelyek miatt meg kellett elégednünk az év végi negyedik hellyel a magyar bajnokságban. Ezért azonban valamelyest kárpótolt a Rally Hungary-n aratott Európa-bajnoki futamgyőzelem – mondta Turán Frigyes.

– Év közben azzal a problémával is szembe kellett nézniük, hogy egy másik páros, amelynek bérbe adták, összetörte a versenyautójukat…
– Ez főleg emocionálisan volt nehéz, mert meg kellett válni attól az autótól, amellyel 2015 óta versenyeztünk, és más versenygépekkel befejezni a szezont. Már akkor tudtuk, hogy váltás előtt állunk, s a körülöttünk dolgozó csapatnak köszönhető, hogy ez sikerült is. Mert bár a rali versenyző-fókuszú, alapvetően ez is csapatsport, amelyben mindenki hozzáteszi a magáét a sikerhez.

MÁR NAGYON SZERETNE JÁTSZANI

Bagaméri László, navigátor: – Több mint húsz éve ismerjük egymást Fricivel, de az utóbbi három év, mióta együtt is versenyzünk, meghatározó időszaka az életemnek. Az idén ismét harcba szállunk a bajnoki címért, és mivel a lehetőségek adottak, csak rajtunk múlik, hogy tudunk-e élni velük. Alig alszom, amióta körvonalazódott a szezonunk, olyan vagyok, mint a gyerek, aki megkapta a hőn áhított karácsonyi ajándékot, és már nagyon szeretne játszani vele.

Oláh Gyárfás, a Magyar Nemzeti Autósport-szövetség elnöke: – Az elmúlt öt évben sok döntést kellett meghoznunk annak érdekében, hogy igazodjunk a nemzetközi trendekhez, egyik-másik nem is volt népszerű. De a fentiek eredményeként mostanra eljutottunk addig, hogy van egy Európa-bajnoki futamunk, s hogy nemzetközi szinten is jegyzik a magyar bajnokságot, ez nem történhetett volna meg az olyan versenyzők nélkül, mint Turán Frigyes és Bagaméri László. Bízom benne, hogy 2020-ban tovább haladunk a fejlődés útján.

– A váltás egyértelműen új márkát jelentett?
– Nem, sőt, eleinte az volt a hozzáállás, hogy Forddal szeretnénk folytatni, ami azonban nem jött össze, viszont szerencsésen egymásra találtunk a Korda Racinggel, amellyel tökéletesen egyeznek a céljaink: szeretnénk elhódítani a bajnoki címet.

– Többször álltak már közel hozzá…
– A legközelebb 2018-ban, amikor csupán két és fél másodperccel maradtunk le róla, remélem, most már a miénk lesz, mert nagyon vágyunk rá. Ha lehetne, már most elindulnék az egri idénynyitóra, pedig több, mint három hét múlva lesz…

– Vezette már az R5-ös Polót?
– Kétszer ültem benne. Egyszer, amikor beállítottuk az üléseket, és egyszer, amikor a trailerről beálltam vele a sajtótájékoztató helyszínére, szóval van már bennünk legalább egy közös kilométer… Készen állunk! – nevet. – De a viccet félretéve szombatra terveztünk egy tesztet, és szeretnénk az idénynyitó előtt legalább nyolcvan-száz kilométert megtenni a kocsival.

– Pozitívak az első benyomásai?
– Abszolút! A Volkswagen Polo letisztult versenyautó, olyan németes, sehol sincs benne egyetlen fölösleges kábel sem. És mivel eddig jól mentek nekünk a váltások, bízom benne, hogy ezt a kocsit is hamar megszokjuk. Korda Erik csapatfőnöktől kaptam hozzá egy körülbelül nyolcvan oldalas kézikönyvet, azt betanultam, úgyhogy várom az első éles próbát.

– Ad időt magának vagy rögtön rááll a gázra?
– Nincs idő. Olyan sűrű a mezőny, annyira sok a jó ellenfél, hogy az első métertől kezdve „támadni kell”, a határainkat feszegetni. Nem stresszelünk ezen, de magasak az elvárások.

– Ki lesz a legfőbb ellenfele?
– Az alaphelyzet tavalyhoz képest nem változik, tehát Vincze, Hadik, Balogh és Velenczei harcban lehet a bajnoki címért, és akkor ott vannak még a fiatalok, akikkel kapcsolatban nem tudjuk, mire számíthatunk. Szerintem a huszonhárom R5-ös közül lesz legalább öt-hat, amely képes a futamgyőzelemre, de remélem, mi benne leszünk abban a három-négyben, amely a bajnoki címért küzd.

– A harminchármas rajtszámot választotta. Miért?
– A top tízben végző pilótáknak tavaly óta van lehetőségük arra, hogy tetszőleges rajtszámmal versenyezzenek, s én azért választottam a harminchármast, mert ez volt az első rajtszámom, még 1994-ben, amikor rajthoz álltam az Astra-kupában – az édesapám választotta nekem, ezért is szeretem. Egyetlenegy rajtszámra azért hajlandó vagyok lecserélni, gondolom, mondanom sem kell, hogy melyikre…

– Talán az egyesre…? Tudja, hogy ön lenne az első versenyző, aki a gyorsasági bajnokként raliban is abszolút bajnoki címet szerez? Fontos ez?
– Tudom, és igazából egy ígéret miatt fontos. Volt egy nagyon fontos ember az életemben, akinek ezt megígértem, és el is akarom érni.

A Volkswagen Polo R5 leleplezése