Vámos Márton nem „szobafestő", de Gerendás György szerint nem is született zseni (Fotó: Reuters, archív)

 

Gerendás György a riói olimpia után a válogatott szakmai testületével értékelt, és a magyar vízilabda problémájáról beszélt.

„A legtöbb rosszat a magyar pólóval Kásás Tamás, Varga Dénes és Varga Dániel tette, akik maguktól eredő unott könnyedséggel lőtték, lövik a gólokat. Ebből alakult ki, hogy Decker Ádám vagy Bundschuh Erik megpróbál úgy lőni, mint Kásás vagy Dumi. Azzal a kézzel pedig nem illik úgy lőni” – mondta akkor Gerendás.

„Vámos nem akar úgy lőni, mint Dumi. Ha Dumira azt mondom, hogy ő Picasso, akkor Vámos egy szobafestő. De a világon a legjobb szobafestő” – tette hozzá a válogatott szakmai stábjában dolgozó szakember. Erre jöttek a reakciók a válogatott játékosaitól.

„Szeretném megköszönni Gerendás Györgynek, hogy egy szobafestőnek titulált – mondta Vámos Márton egy korábbi interjúban a vlv.hu internetes oldalnak. – Gondolom, nem sértésnek szánta, és a sorok között ott van azért az elismerés is, de hát a Dumival való ilyesfajta összehasonlítás egy kicsit azért le is lombozza az embert. Mindenesetre Gyuri a jelek szerint egy elismert szobafestő-kritikus, köszönöm neki a promotálást, azóta folyamatosan csörög a telefonom, rengetegen keresnek kiváló szobafestőt, beindult az üzlet…”

Még a válogatottól való visszavonulást is kilátásba helyező Varga Dénes is reagált.

„Ha már Vámos Marci kikérte magának, hogy szobafestőnek lett kikiáltva, akkor én is kikérem magamnak ezt a megközelítést az ő nevében is, meg a magaméban is – mondta vlv.hu-n kedden megjelenő interjúban Varga Dénes. – És ha már festőkről beszélünk, érdekes, hogy Gerendás György engem Picassónak hívott, pedig Picasso elég szögletes. És ha én Picasso volnék, a magam szögletességével, akkor nem tudom, Marcit melyik festőhöz hasonlíthatom, de a magam részéről mindenképpen a nagyok között tartom őt számon. És ha eszembe jut, hogy melyik játékost minősíteném én szobafestőnek, megírom majd Gerendás Gyurinak…”

A játékosok felháborodása miatt Gerendás György úgy érezte, tisztáznia kell a helyzetet, ezért nyílt levelet írt a két pólósnak.

„Dumi kikéri magának...

Kikéri magának, hogy Picassóhoz hasonlítom, mert, mint írja, Picasso szögletes. Ami a lényeg, azt vagy nem látja, vagy nem akarja látni! Ez pedig nem a szögletesség, hanem a zsenialitás! Egy zseni zseninek jön a világra, a többi ember meg – tanul! Egy vízilabdás zseni – és akkor mostantól Kásásról beszélek, aki vélhetően ezen nem sértődik meg – bárhogy tud gólt lőni, ez nála ösztönös.

Én például – aki szintén csak »szobafestő« voltam Faragóhoz, vagy Szivóshoz képest – és az összes többi »szobafestő« (értsd: a játékosok 99%-a) csak úgy tudunk (tudtunk) gólt lőni, ahogy megtanultunk, ahogy a zseniktől ellestük.

Kásás nem! Ő úgy lőtt gólt, ahogy akart!

És Vámos nem zseni! Nem, mert a zsenit már kora ifjúságában felismeri a szakma, mint történt ez Faragó, Szivós Pista, vagy Kásás esetében is. Marci csak egy nagyon tehetséges játékos volt, akit Kemény Dénes 18 évesen kiemelt az ismeretlen fiatalok közül, és aki Benedeknél már a riói olimpia egyik legjobb játékosává érett.

Többek közt azért, mert – és itt idézném magamat – »a neki megfelelő lövőstílust próbálta tökéletesíteni, többféleképpen«. És azért, mert »ha Vámos úgy akarna lőni, unott fejjel, mint a Dumi, akkor lenne belőle egy szürke kis játékos«.

De nem az! Hanem a magyar csapat egyik legtöbbet játszó alapembere lett Rióban! Mert ő Vámos lett, nem pedig egy kamukásás, vagy egy álvargadani!

És Dumi kikéri magának Marci nevében is, hogy Vámost szobafestőhöz hasonlítom. Valóban, mondhattam volna, hogy ha Dumi Picasso, akkor ő Saura, Tápies, Feito, esetleg Millares. Nyilván mindenki tudja (Dumi egész biztosan), hogy ők Picasso kortársai, kiváló, ám mégsem zseni festők!

Igen, ezt kellett volna mondanom, és akkor senki nem nézett volna értetlenül, akkor mindenki, az egész Szakmai Testület, a waterpolo.hu, és a Vlv olvasói is rögtön megértettek volna!

Nem ragozom tovább!

Dumit egy zsenihez hasonlítottam, Marcit a tanult szakmája legjobbjának neveztem. Ez – úgy gondolom – nem sértő! Ugyanakkor, ha valaki meg akar sértődni, az meg is fog! Dumi meg akart!

Neki sértő, hogy »lepicassóztam«, mert Picasso »szögletes«. Hasonlíthattam volna Dalíhoz, de akkor vélhetően sérelmezné, hogy ő nem olyan elfolyós, mint a híres óra! Lehetett volna Monet, bár akkor kikérhetné magának, hogy ő nem olyan ködös.

Még szerencse, hogy nem Michelangelóhoz hasonlítottam! Biztos kikérné magának, hogy ő sosem csinálna Dávid szobrot olyan kis pénisszel...!

Gerendás György volt »szobafestő«”