Kozma Dominik az alkarjára edzett a legtöbbet a karanténidőszakban – PlayStationnel (Fotó: Derencsényi István)

 

– Remekül fest a rangsor, amelyik összesíti minden idők legjobb időeredményeit a váltókban úszott száz méter gyorson: az összevetésben tizenharmadik. Ez további motivációt ad?
– Inkább emlékeztet – arra, hogy vagyok valaki, és bennem van minden, csak ki kell hozni magamból.

– A 2017-es budapesti világbajnokságon úszta a 46.73-as időt a négyszer százas vegyes váltó befejező embereként, de az a verseny több remek eredményt is hozott önnek. Akkor volt élete legjobb formájában?
– Ezt talán kijelenthetjük. Nem is feltétlenül az egyes számok és úszások miatt lehet ezt mondani, hanem mert jól bírtam: végigúsztam azt a nyolc napot.

– Ehhez képest már egy éve azon gondolkozik, hogy a tokiói olimpián csak egy számot vállal a váltók mellett, a kétszáz gyorsot, hogy ne aprózza el magát.
– Az olimpia más.

– Mindenki ezt mondja.
– Mert így van! Kérdezze meg erről Cseh Lászlót! – mindent megnyert már, amit csak lehetett, de szerintem a három pekingi ezüstjét becserélné egy aranyra. Az emberek is azt kérdezgetik, hogy mikor leszel olimpiai bajnok vagy érmes, az nem annyira számít, hogy egy világbajnokságon állsz fel a dobogóra. Olimpia eleve csak négyévente van, de más maga a verseny is, a körítése, és minden!

– Tokióba harmincévesen utazik. Az lesz az utolsó tánc?
– Egyáltalán nem biztos, hogy abbahagyom az olimpia után, addig csinálom, amíg jól érzem magam a vízben.

– Május eleje óta újra tudnak medencében is készülni. Jól bírja?
– Néha azért vannak bajaim, de nem az edzésekkel – felkelni nehéz. Egyelőre nincsenek olyan nagyon kemény tréningek, extrára még nem kapcsoltunk, nincs értelme. Például jövő héten is kapunk egy kis pihenőt, aztán augusztusban is egy hetet, utána pedig lesz négy hónapunk, hogy felkészüljünk a decemberi országos bajnokságra.

– Dolgoznak, dolgozgatnak – egyelőre nemigen látunk előre, versenyekről sem nagyon tudni. Kisebb a tűz is?
– Ez tagadhatatlan, meg aztán másra is koncentrálunk, nem feltétlenül a vízre. Én például mostanság nagyon szeretek a konditeremben dolgozni.

– Hát, azt a pocakot le is kell dolgoznia…
– Szépen haladok vele, de nem sanyargatom magam. Szeretek enni, és nem is vonom meg magamtól a finom falatokat, viszont augusztus közepére rendben leszek: körülbelül öt kilótól kell megszabadulnom, addig menni fog.

– A mostani helyzet, a versenyek nélkül időszak alkalmat ad arra is, hogy a hiányosságokat csiszolja az ember.
– Csiszolni az én technikámon? Az enyém tökéletes! A viccet félretéve: fejlődni mindig lehet, ráadásul egyre szélesebb a technikai háttér, így a hibát is könnyebb észrevenni.

– Változtatni a berögzült mozdulatokon is ilyen könnyű lenne?
– Nem, a rögzült mozdulatokat borzalmasan nehéz kijavítani, ráadásul ezt versenyszituációban kell sokat gyakorolni. Hiába javítod az edzéseken, hiába megy ott már jól, téthelyzetben sokszor cselekszel ösztönből, vagyis a beidegződéseket is ki kell ölni. A forduló és a delfinezés kapcsán minden magyarnak van hová fejlődnie, én meg  egyszerűen nem is tudok delfinezni.

– Nem merész kijelentés ez egy világbajnoki bronzérmestől?
– Most megint csak a barátommal példálózom. Kérdezze már meg ennek kapcsán is Cseh Lacit, aki tényleg a világ egyik legjobb úszója hosszú évek óta, mégsem tud rajtolni…

– Mondják is a szakemberek, hogy ha kizárólag az úszásról van szó, a magyarok a legjobbak között vannak… Áprilisban múlt huszonkilenc; száz és kétszáz gyorson előny vagy hátrány a kora?
– Kortalan szám a száz és a kétszáz gyors, nem a koron múlik, sokkal inkább az erőn és a genetikán. Nézze meg Németh Nándit, őt a szél képes arrébb fújni, mégis milyen jó száz gyorson! De huszonhét-huszonnyolc évesen az ember még komolyabban veszi, amit csinál, ez is segít, ráadásul az izomzat is ilyenkor alakítható a legjobban.

– Ön is alakítja?
– A karantén alatt nagyon sokat playstationöztünk a srácokkal, ezt azóta sem hagytuk abba – még életemben nem volt ilyen brutális alkarom!