Az Európa-bajnok úszó, Verrasztó Evelyn és édesanyja, a korábbi Eb-ötödik Gyúró Mónika ajándékokkal érkezett (Fotó: Török Attila)


Aki átélte, élete végéig viszi magával. Az élményt is.
A gyermek születése valóban csoda, és a világra jövetele utáni első pillantok, percek örökre bevésődnek az ember, az édesanya emlékezetébe. A mellkasra tett újszülött, az egymásra csodálkozás, az első ölelés feledhetetlen. De mi van akkor, amikor a kisbaba (sokkal) hamarabb érkezik a vártnál, amikor azonnal inkubátorba kerül, amikor elmarad az ölelés, amikor az édesanya (és édesapa) csak messzebbről nézheti meg gyermekét, amikor csak messzebbről lehet(nek) részesei a baba első napjainak, heteinek?

Öt héttel hamarabb jött
Évente több ezer felnőtt teszi fel ezt a kérdést, hiszen a koraszülés minden tizedik családot érinti.
Verrasztó Evelyn második gyermekként érkezett a családba – úszócsaládba. Verrasztó Zoltán és Gyúró Mónika, ha úgy tetszik, az „úszószülők” az alig egyéves Dávid kishúgát várták, de Evelyn már akkor is gyors volt: öt héttel hamarabb világra jött. És azonnal inkubátorba került. Öt hétre. „Evelyn két kiló tíz dekával született, azután besárgult és egy vérömleny keletkezett a fejében. Egy kiló hetven dekára fogyott – eleveníti fel a 32 évvel ezelőtt történteket az édesanya, Gyúró Mónika. – Én ugyan hazamehettem a kórházból, az orvosom viszont úgy ítélte meg, Evelyn maradjon az inkubátorban a szülés eredetileg tervezett időpontjáig.”

Gyúró Mónika az 1986-os Képes Sport főszereplőjeként

 

A koraszülött gyermekek többsége szerencsére idővel behozza a lemaradását – hála – többek között dr. Berényi Marianne doktornőnek, aki a fejlődésneurológia területén évtizedek óta hatékony munkát végez, hosszú ideig a Svábhegyi Gyermekkórházban, jelenleg pedig a fővárosi Szent Margit kórházban.
Harminckét évvel ezelőtt Berényi doktornő útmutatásai alapján kapott megfelelő kezelést Verrasztó Evelyn is – a feladat oroszlánrésze az édesanyára hárult. „Meg kellett tanulnom, hogyan tornáztassam Evelynt naponta háromszor, ötször, aztán havonta mentünk kontrollra  – mondja Mónika. – Evelyn szerencsére »csak« öt héttel érkezett korábban, így hamar utolérte társait.”

Evelyn persze ezekre a napokra és hónapokra egyáltalán nem emlékszik, de hogy koraszülöttként jött a világra, sohasem volt előtte titok. „Pontosan nem tudom, mikor is tudatosult bennem, de talán azért sem volt állandóan téma a családban, mert nem éreztem semmiféle hátrányát  – árulja el az Európa-bajnok úszó. – Aztán amikor később hat-hétszáz grammos piciket láttam a koraszülöttosztályokon, jobban felfogtam, mit is jelent. Az emberben ilyenkor felerősödik a múlt, de az is, hogy segíteni szeretne.”

Támad a plüsskommandó!
A segíteni akarás Gyúró Mónikában is megfogalmazódott, aztán a véletlennek is köszönhetően megismerkedett egy sorstársával, akinek szintén korábban érkezett a kislánya. Az anyukák és a lányok összefogtak, ennek eredményeként immár a 18. kórház koraszülöttosztályát „öltöztetik fel”. Az anyai ölelés, a szülői babusgatás helyett az inkubátorban teremtik meg a koraszülötteknek a biztonságos, szeretettel teli, barátságos környezetet. S bár a pótolhatatlant, vagyis az édesanyát helyettesíteni nem lehet, a fizikai felzárkózás esélyének növelése érdekében elengedhetetlenek azok az eszközök és felszerelések, amelyekre egy egészséges újszülöttnek általában nincs szüksége. Az inkubátor mellett ilyen a babafészekcsomag vagy éppen a fénytakaró.

„Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, szükségünk van mások segítségére és támogatására is
– jegyzi meg Gyúró Mónika. – Ezért is találtuk ki a plüsskommandót: arra kértük és kérjük az embereket, hogy ne dobják ki a régi kabalaállataikat, hanem a város számtalan pontján megtalálható átvevőhelyeken adják le. Mi kimossuk, szeretetszalagot kötünk rájuk, és a plüssökre lehet licitálni, a befolyó összegből pedig segítjük a kórházakat.”

Verrasztó Evelyn 32 év után találkozott ismét Berényi Marianne doktornővel (Fotó: Török Attila)


A Verrasztó testvéreken, Evelynen és Dávidon kívül más sportolók, közéleti személyiségek is azonosultak a törekvéssel, a világbajnoki bronzérmes atléta, Baji Balázs tevékenyen is támogatta a plüsskommandót. „Ha volt rá lehetőségem, mindig is próbáltam adni annak, aki rászorult   – teszi hozzá Evelyn. – Szívügyemmé vált a koraszülött babák segítése. Nekem szerencsém volt, hiszen én csak öt héttel érkeztem korábban, de vannak, akik sokkal hamarabb. Segíteni kell nekik életük első, meghatározó heteiben, hónapjaiban, meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy behozzák a lemaradásukat.”

„Már vagyunk olyan helyzetben, hogy segíthessünk, s ha megtehetjük, miért ne adjunk?
  – mondja Gyúró Mónika. – Persze az, hogy Evelyn koraszülött volt, meghatározta nekünk az irányt. De a családunkra egyébként is jellemző a segítőkészség, a rászorulók támogatása.” Nem kellett tehát kapacitálni a gyerekeket: Evelynnek és Dávidnak is magától értetődő volt, hogy az ügy mellé állnak – Evelyn szó szerint is megtette a legutóbbi alkalommal.

Pedig az a reggel is úgy indult, mint a többi. Korán kelt. Éppen úgy, mint huszonöt éve mindennap. És elindult edzésre. Így, az év vége felé ugyan már valamivel könnyebb néhány óra várt rá, mint máskor, és talán még azt is megtehette volna, hogy kihagyja az edzést, csakhogy akkor nem Verrasztó Evelynnek hívnák... Tisztességesen megcsinálta a napi feladatokat, és elindult a Szent Margit kórház felé.

„Ott jön Evelyn, fekete sapkában” – kiáltott Gyúró Mónika, miközben egy plüssállatokkal teli nagy zsákot pakolt egyik kocsiból a másikba. Mert ugyan ott és akkor a Szent Margit kórház koraszülött-osztályának adakoztak, már készülnek a következő feladatra, hiszen év-, nap- és időszaktól független a küldetésük.

Evelyn a Szent Margit kórházba is edzés után ment (Fotó: Tumbász Hédi)

 MÉG A KABÁTJÁT IS...
 Sokan talán nem is gondolnák, hogy Verrasztó Dávid és Evelyn gyakran segít a rászorulóknak, és nem feltétlenül csak úgy, hogy csatlakozik egy-egy kampányhoz, felhíváshoz. Külföldi edzőtáborozás során fordult elő, hogy az úszók megálltak egy benzinkútnál, s miközben mások ételt-italt vettek magunknak, Dávid felfigyelt egy vacogó hajléktalanra: odaadta neki a kabátját és a sapkáját, hogy ne fázzon, ő pedig tüdőgyulladással jött haza az edzőtáborból.

 Találkozás 32 év után
„Juj, izgulok kicsit. Én nyilván nem emlékszem a doktornőre, és valószínűleg ő sem rám, de azért van bennem izgalom, érdekes lesz újra találkozni vele”
– lépett be a kórházba, immár csomagokkal a kezében Verrasztó Evelyn. Ahol – többek között – Berényi Marianne doktornő fogadta őt. A maszk ugyan sokat eltakar az arcból, a szem nem hazudik: a mosoly és persze a kedves szavak mutatták és hallatták, hogy Berényi doktornő rendkívül hálás azért, hogy egykori kis betege felkereste. És nem csak azért, hogy egy-két mondattal üdvözölje. A Szent Margit kórház 18 inkubátorát szerelték fel ezúttal Verrasztó Evelynék. Az Európa-bajnok úszó és édesanyja azzal a boldog tudattal köszönt el Berényi doktornőtől, hogy talán valamennyire viszonozni tudták azt a törődést és figyelmet, amelyet ők kaptak 32 évvel ezelőtt.

No és persze azzal az érzéssel, hogy másoknak is adhattak – ez pedig nekik nem csak ilyenkor, az ünnepek közeledtével fontos.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2020. december 19-i lapszámában jelent meg.)