A járványügyi biztonságot nagyon komolyan veszik Tokióban, ám a hatalmas buborékban a Nemzeti Sport tudósítói egyáltalán nem érzik a káoszt, ami kívülről látszik – igaz, az ötkarikás játékok „jelenlétéből” is kevés érződik a városban, mert manapság nem épp jó reklám (Fotó: Tumbász Hédi)


Mit tesz egy szóköz?
Minapi címlapunkon kénytelenek voltunk azt írni, hogy „Káosz a vírus miatt”, és teljes joggal, mert hogyan másképp lehetne értelmezhető a hírcsokor, amit kötelességünk volt megkötni a XXXII. nyári játékok előtt szempillantással?!
Hiszen nem lehetnek drukkerek a lelátókon, azon kevesek, akik pedig megjelenhetnek a létesítményekben, csak visszafogottan tapsikolhatnak, egy hangot sem ereszthetnek ki a torkukon – a sportolókat terhelő szabályrengeteget a 3. oldalon foglaltuk össze –, és akkor még nem szóltunk a Tokióban érvényes koronavírus-helyzetről, ami minimum változékony, de semmiképpen sem rózsás. A pocsék folytatás az lenne, hogy a Covid19 miatt sokan kerülnek a másvilágra, ugyanakkor a helyzet az, hogy akik tevőlegesen kapcsolatban állnak az olimpiával, azok más világban élnek – itt már szóközzel –: ebben a hatalmas és alakváltó buborékban abszolút nem érezhető a káosz, ami kívülről látszik.
Sőt, valójában abból is kevés érezhető, hogy bármi történik Japán fővárosában.

Schmid Júlia szombaton közölte, hogy visszalép a nevezéstől (Fotó: MTI)



A miénkhez képest könnyű korlátozás

Minden indulónk be van oltva
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tartja az elsőre megfogalmazott álláspontját, hogy nem kötelező, csak erősen ajánlott a koronavírus elleni oltás, és aki teheti, szerezze be a vakcinát. Eleinte ugyanezt mondta a Magyar Olimpia Bizottság is, pénteken viszont úgy határozott az elnökség, hogy az összes Tokióba utazó olimpikonunknak kötelező az oltás. Ez számszakilag nem tűnt nagy kunsztnak, hiszen csak négyen nem estek túl a szurkáláson, az más kérdés, hogy a teljesítőképességre milyen hatással lehet, ha egy héttel a megnyitó előtt jön(nek) a dózis(ok)...
Lett is bonyodalom, mert az elsőként Japánba érkező sportolónk, a szlalomkajakos Schmid Júlia szombaton közölte, hogy visszalép a nevezéstől, mert ő a MOB kezdeti engedékenysége miatt úgy készült, hogy az olimpia után oltatja be magát, nehogy az esetleges mellékhatások megzavarják a felkészülését – akkor még küzdött a kvótáért is.
Információnk szerint a többi 173 sportolónk közül mindenki oltottan kezdheti meg a játékokat. 

Ugyan keddről szerdára a semmiből megjelentek a dugók ebben a 14 milliós metropoliszban – mi is megtapasztaltuk, hogy nem a negyedórás száguldás, hanem a háromnegyed órás tötymörgés a valós a szállodánktól az ötkarikás központig –, ez jobbára a magasban húzódó sztrádákon érezhető. Alant, a városias kis utcákon kevesebb a jármű, a nagy népsűrűséget sem érezni, mert csak lézengenek az emberek a járdákon, illetve kocognak a vízpartokon – persze mindannyian maszkban, ám a Távol-Keleten ez a Covid19 előtt sem volt már kirívó a légszennyezettség és/vagy egyéb légúti betegségek miatt. A mindennapokon mégsem érződik a felfokozott hangulat, amit a nagyvilág másodkézből tapasztal(hat), és főleg gondolhat arról, hogy mi folyik itt.
A 2021-ben is „Tokió 2020” néven futó rendezvény első molinójával például csak akkor találkozik az ember, amikor versenyhelyszínhez ér vagy a sajtóközponthoz közeledve felkanyarodik az utolsó hídra – amúgy a nagy semmi. Talán már nem is véletlen a hallgatás, talán már nem annyira reklám, inkább stigma az öt karika...
Merthogy a legfrissebb adatok szerint a koronavírus-járvány kezdete óta 840 ezernél is több fertőzést regisztráltak Japánban, 15 055-en haltak meg, és mostanáig csak a 126 milliós lakosság 21.6 százaléka kapta meg az oltás mindkét dózisát, az elsőt is csupán 34 százalék. Ehhez jött a múlt héten, hogy május óta először ezer fölé kúszott a napi esetek száma, ezért hirdettek negyedszer is veszélyhelyzetet, ami viszont messze nem olyan, mint nálunk volt, amikor az élelmiszerboltokon és gyógyszertárakon túl minden bezárt, és ültünk otthon. A felkelő nap országában nem rendelkezik, csak kér a kormányzat, mégpedig annyit, hogy akinek nem muszáj, ne mászkáljon el, az éttermek lehetőleg ne árusítsanak alkoholt, és nyolc körül zárjanak be. Ennyi. És ennél nem is szeretne többet senyvedni a nép, ezért is ódzkodik az olimpiától, mert attól tart, hogy az berobbantja a járványt.
Na de mit tehetnek erről az olimpikonok?!

Még kocogni is csak maszkban lehet Tokióban – igaz, arrafelé a világjárvány előtt is előfordult az ilyesmi (Fotó: Tumbász Hédi)


Nem katasztrófa, hanem működő rendszer
Elméletben nyilván sokat, ráadásul nemcsak a sportolók jönnek a világ minden tájáról – kivéve Észak-Koreából persze, amely a „rajtuk kívül mindenki mást” sújtó vírusveszélyre hivatkozva léptette vissza övéit –, hanem az edzőik, a stábtagjaik, a vezetőik és a sajtó, összesen vagy hatvanezren.
Fűtheti a feszültséget, hogy a legfrissebb adatok szerint a július 1. óta tartó időszakban 79-en akadtak fenn az olimpiához tartozó koronavírus-szűrésen, ám közülük mindössze 33-an érkeztek külföldről, és csak hárman vannak olyanok, akiket már a faluban teszteltek és lett az eredményük pozitív.

Szinte minden tevékenységet hosszú adminisztráció, koronavírusteszt vagy testhőmérséklet-mérés előz meg – esetleg mind egymás után (Fotó: Tumbász Hédi)


Ez alapján tehát arra az álláspontra helyezkednénk, ami ugyan szintén elhangzott, csak a távolból magunk is üres szólamnak vennénk, hogy az említett számok nem azt bizonyítják, mekkora gond és veszélyforrás az olimpia, hanem épp az ellenkezőjét, hogy működik az ellenőrző rendszer. Természetesen fennakadnak néhányan – és néha olyanokat is magukkal rántanak, mint a mi Vadnai Benjáminunk, akinek csak a közelében van gond, vele nincs, erről bővebben a 14. oldalon –, akikért vérzik az ember szíve. De pontosan az a lényeg, hogy a döntő többség, amelynek tagjai vigyáznak és figyelnek magukra, illetve a kollégáikra, plusz némi szerencséjük is van – és/vagy a falunak abba a 70-80 százalékába tartoznak, akik kétszeresen beoltottak –, viszonylagos biztonságban érezhetik magukat, és foglalkozhatnak azzal, amiért jöttek: a sporttal és álmaik megvalósításával.
Saját tapasztalataink alapján mondjuk, hogy ami kívülről káosznak tűnik, az belülről békés, sőt, boldog buborék. Persze mindenki morog olykor, hiszen kit szórakoztat, ha századszor is be kell pötyögnie ugyanazokat az adatokat meg válaszokat a sablonkérdésekre, de hamar rááll az ember keze, így egy perc alatt végez. Mégis ki élvezi, hogy kicserződik a bőre a sok fertőtlenítéstől vagy hogy plexifalak között lehet étkezni, mintha terráriumban élnénk?!

 

Úgy étkeznek a buborékban, mintha terráriumban élnének: plexifalakkal választják el őket, és csak táplálkozás közben vehetik le a maszkot (Fotó: Tumbász Hédi)

Ám erről is lehet azt gondolni, hogy egy hokirangadó legdrágább helyén ülünk a palánk mellett, és máris jobb kedvre derülünk. Kit ne zavarna, hogy a saját bajszáról nyalogatja az izzadságot, kisebesedik a füle mögött a maszk pántjától, és kis műanyag tartályokba kell nyáladzani napszám?! Ám hol van ez az egészségügy hőseinek tetteihez képest...
Szóval nincs picsogás, mindenki örül annak, hogy lesz olimpia, sőt, már van, hiszen a házigazda Japán softballválogatottja az Ausztrália feletti 8–1-es győzelmével a gyakorlatban megnyitotta a sportesemények tömegét, egyúttal máris szerzett némi örömöt a felkelő nap országának, amelynek polgárai és főleg a játékokon tevékenykedő munkatársai minden elismerésre rászolgáltak.
És mondja ezt rajtunk kívül más is.

Dr. Tállay András, a magyar csapat egészségügyi vezetője (Fotó: Tumbász Hédi)
Dr. Tállay András, a magyar csapat egészségügyi vezetője szerint nincs veszélyben az olimpia!

– Mit tapasztal az olimpia helyszínén, a járvány okán bevezetett szigorú rendelkezéseket betartják a résztvevők?

– Nagyjából azt látjuk, amit vártunk. A kötelező maszkviselés már nem újdonság, a fertőtlenítő állomások sem, amelyek a faluban és az olimpiai helyszíneken majdhogynem méterenként vannak felállítva. Azzal is találkozhattunk már otthon is, hogy az ételt a személyzet adja a szálloda lakóinak, azzal viszont nem, hogy van olyan megoldás is, amikor az ember bemegy az étterembe, és majdhogynem sebészeti bemosakodást végez – könyökkel nyitja a csapot, megszárítja a kezét, felveszi az egyszer használatos kesztyűt, s onnantól a „saját” csipeszével önkiszolgáló rendszerben jut ételhez. Volt néhány nap, amikor a konditermekben fegyelmezetlenséget tapasztaltunk, mostanra azonban javult a helyzet, a sportolók többsége magától és automatikusan betartja a szabályokat.

– A szabálykövetés tekintetében hová sorolná a mieinket?
– Mindenképpen a jók közé: figyelnek a rendelkezések betartására, fegyelmezettek. Több sportág képviselői külső helyszíneken edzőtáboroznak, ott még szigorúbbak a követelmények – volt szerencsém a vitorlázókat meglátogatni: hiába a tágas tér, hiába a szabad levegő, amíg a hajó nincs a vízen, a sportolók viselik a maszkot.

– Egyre több pozitív teszteredményről számolnak be, sokan azt hangoztatják, ha tovább emelkednek az esetszámok, le kell fújni az olimpiát – a helyszínen viszont az ellenkezőjét tapasztaljuk: békés a buborék, egyáltalán nincs pánikhangulat, a szabályok betartása mellett mindenki várja a versenyeket.
– Mi ugyanezt tapasztaljuk, és nem árt, ha kicsit utána is nézünk a híreknek. A média valóban egyre több pozitív teszteredményről számol be, de eddig mindössze három sportoló akadt fent az olimpiai faluban, a többieknek vagy még hazájukban, vagy a reptéren, vagy a külső helyszíneken lett pozitív a koronavírustesztjük. A magam részéről azt gondolom, nincs veszélyben az olimpia, nem hiszem, hogy a versenyeket félbeszakítanák.

– Az olimpia rajtja előtt egy nappal adódik egy másik kérdés is: a magyar csapat tagjai közül senki sem bajlódik sérüléssel, nem beteg vagy nyögi az ázsiai konyhát?
Néhány apróság akad, ám egyik sem olyan, amelyik a teljesítményt befolyásolná. Mindenki jól van – várjuk a rajtot, s még inkább a magyar sikereket! 

A remény sugarai
Az olimpia „mínuszos” napjain zajlik ugyanis a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 138. kongresszusa, amelyen nyilván téma a vírushelyzet, ennek tudatában pláne nem meglepő, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elnöke volt az egyik meghívott.

 

„Mindent megtettek, hogy a játékokat a lehető legbiztonságosabbá tegyék      – kezdte a lényeggel Tedros Adhanom Ghebreyesus főigazgató, aztán kissé átment költőbe, miközben a magasba emelte az olimpiai fáklyát.      – A remény sugarai ebből az országból kiindulva világítsák meg egy egészségesebb, biztonságosabb és igazságosabb világ kezdetét! Az olimpia képes összehozni, megihletni az embereket, megmutatva, mit lehetséges elérni.”
Utána azért hozzátette, hogy égbekiáltó hiba lenne azt gondolnia bárkinek, hogy amennyiben a hazájában már jó a helyzet, akkor az egész világon lecsengett a pandémia. Sőt, továbbmenve borúsan közölte, „erkölcsi botrány”, hogy az emberiség képtelen igazságosabban elosztani a vakcinakészletét, mert az oltások 75 százalékát 10 országban használták fel:      „A pandémiát már megfékezhettük volna, ha a védőoltásokat igazságosabban osztják el.”
Viszont mikor bízzunk az emberi jóságban, empátiában és szolidaritásban, ha nem akkor, amikor 206 nemzet legjobbjai összegyűltek?!

Az étkezést, az alvást és a sportolást kivéve kötelező a maszkviselés (Fotó: Mirkó István)
Mi vonatkozik a sportolókra?
Még az olimpia előtt
– Ahogy minden akkreditáltnak, a sportolóknak is „14 nappal az indulás előtt kezdődik az olimpia”, ekkortól kell rögzíteni a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi adatokat a megadott felületeken, továbbá szükséges kettő negatív PCR-teszt, az első legfeljebb 96, a másik legfeljebb 72 órával az indulás előtt
– A NOB álláspontja szerint az oltás csak erősen ajánlott – a MOB viszont a magyar olimpikonoknak kötelezővé tette, lett is belőle bonyodalom, erről „Minden indulónk be van oltva” című keretesünkben olvashatnak

Az olimpia idején
– Továbbra is rögzíteni az egészségügyi adatokat a megadott felületeken
– Betartani az alapvető szabályokat, úgymint állandó maszkviselés – kivéve az étkezést, az alvást és a sportolást –, legalább egyméteres távolságtartás, a fizikai érintkezés mellőzése, beleértve a kézfogást, pacsikat és öleléseket, a közösségi élet minimalizálása, a tömeg kerülése és szigorú ragaszkodás az Activity Plannek hívott, nagyjából holléti nyilvántartásnak megfelelő dokumentumhoz, kiemelt figyelem a higiéniára
– Mindennap koronavírustesztelés, sőt, a legfrissebb irányelv szerint a napi verseny/mérkőzés előtt hat órával, csak itt a nyálból vizsgálódnak, nem az orrból és szájból vett mintából
– A faluból ki- és belépéskor (illetve a „szatellit” falvakban, például az országúti kerékpárverseny távoli bázisán) hőmérséklet-ellenőrzés, 37.5 fok a határérték, ha többet mutat a hőmérő, akkor második próbálkozás, ha akkor is túl magas az érték, aktiválódik a Covid-protokoll, kezdve az elkülönítéssel
– A falut telepingálták a távolságtartást segítő jelzésekkel és a falubeli edzéshelyszínek, így az edzőterem használatakor is kötelező a maszkviselés, valamint az eszközök előzetes és utólagos fertőtlenítése – ugyanez áll a rekreációs és orvosi helyszínekre
– Az étkezés idejét minimalizálni kell, az éttermekben megritkították a helyeket, elválasztó plexifalakat emeltek, amennyire lehetséges, kerülni kell a frekventált idősávokat, és amint lenyelte az ember az utolsó falatot és kortyot, vissza kell venni a maszkot
– A sorsolásokat, mérlegeléseket és hasonló eseményeket lehetőleg online tartják és/vagy a szabad levegőn, ha pedig muszáj zárt térben, akkor korlátozott létszámmal, távolságtartással és állandó szellőztetéssel
– Az öltözőkben is be kell tartani a távolságtartást, így akár sorba állni a zuhanyzási és átöltözési lehetőségért, sőt, ezen tevékenységeket a faluban javasolt elvégezni, ugyanakkor a küzdőtér melletti kispadon lehet egymás mellé ülni (pl. kézi- és vízilabda-mérkőzésen)
– A küzdőtérre menet lehetőleg elkülönítik a sportolókat és mindenki mást
– Az eredményhirdetések és interjúk idején is kötelező a távolságtartás, utóbbiak alatt a sportolók levehetik a maszkjukat, az érmeket viszont maguk veszik el és fel

Az olimpia után
– Kell egy negatív koronavírusteszt a távozáshoz is, és a célország további szabályainak is meg kell felelni, ha vannak – Magyarország esetében jelenleg nincsenek

Lehetséges büntetési tételek
– A japán kormány, a NOB, a nemzeti olimpiai bizottság, illetve a nemzetközi és nemzeti szakszövetség is élhet szankcióval, ha valaki nem tartja be a szabályokat, amiket a Playbooknak hívott paksamétában rögzítettek, miként a büntetési tételeket is. Ezek a következőek lehetnek: figyelmeztetés; az akkreditáció ideiglenes vagy végleges visszavonása; a játékokról való ideiglenes vagy végleges eltiltás, kizárás (és ennek az olimpiai chartában rögzített járulékos terhei); pénzbüntetés 

A Nemzeti Sportot a helyszínről tudósítja: Kovács Erika, Nedelykov Tamás, Szűcs András (szöveg), Mirkó István, Tumbász Hédi (fotó)