Tokió 2020: forintosítottuk az olimpiai sikereket – ennyit érnek az érmek

Véget ért a magyar szempontból az elmúlt évtizedek egyik legsikeresebb olimpiája, Tokióban húsz érmet szereztek sportolóink, hat aranyat, hét ezüstöt és ugyanannyi bronzot.

Tény, hogy még sosem fizették meg ennyire jól a magyar olimpiai sportsikereket, mint most: az olimpiai arany kereken ötvenmillió forintot, az ezüst 35.7, a bronz pedig 28.5 millió forintot ér, ami nemzetközi összevetésben a hatodik legmagasabb összeg. Sőt, még az olimpiai nyolcadik helyet is díjazták, így a magyar csapat teljesítménye idehaza számszerűen összesen 2.39 milliárdot forintot ért.

Csak összehasonlításképpen: ez az összeg a 2016-os riói olimpia után 1.7 milliárd volt.

Az olimpiai sikerekért valamilyen szintű jutalom mindig járt, ezek azonban a rendszerváltás után emelkedtek meg érdemben, az 1992-es barcelonai játékok után már másfél millió forintot ért egy-egy egyéni arany, négy és nyolc évvel évvel később, Atlantában és Sydney-ben már hat és fél milliót. Az összeg az ezredforduló után még jobban emelkedni kezdett, a 2004-es athéni játékokra tízmillió, a 2008-as pekingi olimpiára húszmillió forintra ugrott.

Az olimpiai győzelmekért járó állami jutalmakat Londonban és Rio de Janeiróban kormányrendelet szabályozta, amely már az első nyolc között végző sportolóknak is garantált juttatást, az aranyéremért akkor harmincöt, az ezüstért huszonöt, a bronzéremért húszmillió forintot fizettek, de a nyolcadik helyezetteknek is járt kétmillió forint. Így például a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka az öt évvel ezelőtti nyári játékokon 136.4 millió forintot keresett.

Az idén a legtöbb pénzt a női kajaknégyesben aranyérmet, K–1 500 méteren pedig ezüstérmet szerző Csipes Tamara vihette haza, aki ráadásként Medveczky Erikával egy hajóban a negyedik helyen végzett a K–2 500 méteres versenyszámban is. Ez összesen 107.2 millió forintot jelentett neki. A tokiói olimpiának már gyakorlatilag edző nélkül nekifutó Hosszú az ötödik és a hetedik helyezésének köszönhetően még így is húszmillió forintot kapott.

Ez annyit tesz, hogy már nem kell ahhoz olimpiai érmet szerezni, hogy valaki szépen keressen, de a rendszer így mindenképpen igazságosabb lett, hiszen egy pontszerző hely vagy egy döntős szereplés kiharcolásában a sportolónak ugyanúgy hosszú évek elképesztő munkája, energiája és lemondása van benne, amit a rendszer – nagyon helyesen – már szintén honorál.

A vélt vagy valós aránytalanság sokáig a csapatban elért sikereknél jelentkezett, ugyanis a párosok tagjai a teljes összeg kilencven százalékára, az egyéni sportágak három–nyolc tagú csapatainak tagjai a nyolcvan százalékára, míg a csapatversenyekben helyezést elérők a teljes jutalom hetven százalékára voltak jogosultak. De mostanra ez is megváltozott, így például a tokiói olimpián egyaránt bronzérmes női és férfi vízilabda-válogatott, valamint a végül hetedik helyen záró női kézilabdacsapat tagjai már ugyancsak teljes jutalmat kapnak.

De nemcsak ez a kiemelt támogatás az oka annak, hogy ma már komoly perspektívát kínál egy sportolói pályafutás felépítése Magyarországon, hanem az olimpiai életjáradék intézménye is, amelyet az olimpiai bajnok ökölvívó, az akkor rossz anyagi helyzetben lévő és emiatt felszólaló Gedó György kezdeményezésére vezettek be, és folyósítanak 1998. január elseje óta a 35 év feletti bajnokoknak és özvegyeiknek.

Az életjáradék összegét mindig a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított évi átlagkeresethez igazítják, vagyis az összeg folyamatosan növekszik, jelenleg 329 ezer forint, az ezüst- és bronzérmesek ennek hetven és ötven százalékát vehetik fel – érmenként.

A kifizetések nagyjából kilencszáz embert érintenek.