Évekkel ezelőtt az volt a címe az egyik, Liu Shaolinnal készített interjúmnak, hogy Sál, sapka, gyorskorcsolya – a beszélgetés során azt fejtegette az idősebbik testvér, hogy küldetésük van: az, hogy itthon mindenki megismerje a rövid pályás gyorskorcsolyázást, hogy egyre többen szurkoljanak a magyar sikerekért.

Hogy a tél közeledtével már ne csak a sál, sapka legyen természetes, hanem kötődjön a hideghez a short track is.

Shaolin és Shaoang ezért mindent meg is tett, élményszámba ment minden olyan futam, amelyiken ott voltak a jégen, az idő előrehaladtával egyre jobbak és jobbak lettek, így aztán nemcsak öröm volt őket nézni, még a szívünket is melengette az a szakajtónyi érem, a megannyi siker, amelyet szereztek az elmúlt években.

Magyar színekben.

Olyan természetes volt, hogy piros-fehér-zöld dresszben futnak a jégen, mint amilyen természetessé vált, hogy ha jön a hideg, már nemcsak a sálakat és a sapkákat kell előbányászni a szekrény mélyéről, hanem a programjainkat is össze kell hangolni a rövid pályás gyorskorcsolyázók versenynaptárával.

A fivérek teljesítették a küldetésüket. Egy-egy sikeres verseny után hányszor, de hányszor kacsintottak ennek kapcsán: „Mindent megteszünk azért, hogy Magyarországon egyre többen megszeressék ezt a sportágat, hogy megismerjenek és szurkoljanak nekünk. Tudod, sál, sapka, gyorskorcsolya…”

Menni akartak tovább, menni azon az úton, amelyiken eddig is jártak. Menni akartak előre – és feljebb. Sportemberek lévén nem elégedtek meg az eddigi eredményekkel, azzal sem, hogy a világ legjobb short trackesei közé küzdötték magukat. Ennél is feljebb vágytak.

A három edzővel karöltve.

Az ötös fogatot nem ők, nem a Liu fiúk bontották meg, és olybá tűnik, hogy ezt az eddig álomszép történetet a három tréner is szívesen írta volna tovább. Az álomból viszont rémálom lett – mindannyiunk rémálma.

Mindannyiunké, hiszen leginkább a testvéreknek köszönhetően tényleg megszerettük a rövid pályás gyorskorcsolyázást. Lubickoltunk a sikerekben, és bár az első téli olimpiai aranyat szürreális élményként éltük meg, utána már majdhogynem természetesnek vettük a további érmeket.

Büszke magyarok voltunk minden egyes short track versenyen.

A fiúk is azok voltak a jégen.

Így, múlt időben…

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!