Nőnek a különbségek a nemzetközi kupákban

SZABADOS GÁBORSZABADOS GÁBOR
Vágólapra másolva!
2022.08.26. 16:59
Megvan a 3×32 csapat, amelyek a három európai futballkupa főtábláján szerepelnek, lehet csemegézni a csoportsorsolásokat, és érdemes átnézni, hogyan alakítja az új rendszer az európai labdarúgás erőviszonyait.

Összességében megállapítható, hogy a hármas kuparendszer fő hatása a felső és az alsó rétegek erősítése, amelynek szükségszerű következménye a „középosztály” gyengülése. A Bajnokok Ligáját egyre inkább elitligává, lényegébenSzuperligáváakarja átformálni az UEFA, minél több topligás csapattal és minél kevesebb reszlivel. Emiatt a második vonalat egyre jobban az Európa-ligába akarják lenyomni, az onnan kiszoruló minőségi csapatoknak pedig már csak az Európa-konferencialiga marad, ahol találkozhatnak az oda egyfajta alamizsnaként beengedett kicsikkel.Szuperligáváakarja átformálni az UEFA, minél több topligás csapattal és minél kevesebb reszlivel. Emiatt a második vonalat egyre jobban az Európa-ligába akarják lenyomni, az onnan kiszoruló minőségi csapatoknak pedig már csak az Európa-konferencialiga marad, ahol találkozhatnak az oda egyfajta alamizsnaként beengedett kicsikkel.

Csak néhány jól látható jel ebből a folyamatból: a BL idei 32 csapatából 19, azaz majdnem kétharmaduk az öt nagy bajnokságból kerül ki, de még az El-ben is van belőlük 11, vagyis több mint egyharmad. (Emlékszünk a Ferencváros tavalyi, már-már BL-szintű Európa-liga-csoportjára is, a Betisszel, a Leverkusennek és Celtickel, ehhez képest most kifejezetten kegyes volt a sors – ésGera Zoltán keze– a magyar bajnokhoz.) Ugyanakkor „alul” már tavaly is volt gibraltári csapat a főtáblán, most pedig többek közt koszovói, örmény, liechtensteini és ír klubot is láthatunk ott.

Újra fontos kiemelni, hogy az UEFA-tagállamok 53 bajnoka közül 35, azaz éppen kétharmaduk ott van valamelyik kupa csoportkörében, amit mindenképpen pozitívumként kell kezelnünk. Így az a szokásos sóhaj, hogy milyen jó is volt a régi Bajnokcsapatok Európa-kupája, végképp idejétmúlttá vált. (Az UEFA-nak 55 tagállama van egyébként, de Liechtensteinben nincs bajnokság, csak kupa, az orosz bajnok pedig nem indulhatott. A Vaduz kupagyőztesként ott van az Ekl-ben, és az orosz bajnok Zenit is alanyi jogon ott lenne, ha nem lenne háború.)

Ugyanakkor tavaly is azt láttuk, hogy a csoportkör inkább csak cukormáz, az ott szereplő csapatok többségének nincs esélye elérni a végjátékba, az egyenes kieséses szakaszba, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a BL-ből az El-be, az El-ből pedig az Ekl-be potyognak át a csoportok harmadik helyezettjei az őszi szezon után. Hiába van tehát sok kicsit most a Konferencialigában, a trófeához vélhetően ugyanúgy a maroknyi topligás klub fog csak hozzáférni, mint tavaly. Ez most a West Ham, a Villarreal, a Nice, a Fiorentina és – sajnos – a Köln, akik eleve az Ekl-ből indulnak, de nyilván jönnek még hozzájuk majd favoritok az El-ből is.

És hol van a helye a Ferencvárosnak ebben a rendszerben?

Furcsa látni, hogy bár az Európa-liga a fent leírtak szerint alapvetően erősödik, mégis sokan fanyalogtak-fanyalognak, hogy újra „csak” ide fért be az FTC, és nem a BL-be. Ugyanakkor a kritika annyiban érthető, hogy a Ferencváros is folyamatosan fejlődik, anyagi és szakmai értelemben is, és alapvetően gyorsabban, mint az Európa-liga maga.

Ha a Transfermarkt által becsült piaci értékek szerint rakjuk sorba a 3×32, azaz 96 csapatot, akkor a Ferencváros – a sorsolás pillanatában – a 62. helyen áll, vagyis éppen befér a második 32-be, az Európa-ligába. De van itt természetesen keveredés: az FTC megelőz két BL-csapatot is (a Viktoria Plzent és a Maccabi Haifát – a csehek persze nem lennének ott, ha a Ferencváros igen), de az FTC-t is megelőzi 10 konferencialigás csapat (a fent említett topligásokon kívül az Anderlecht, a Gent, az Alkmaar, az Istanbul Basaksehir és a Slavia Praha). Magában az Európa-ligában a 32 csapatból a 22. helyen van a Ferencváros, tehát mondhatni, hogy még a középmezőny végén.

Ezzel az egyszerű vizsgálattal azt állapíthatjuk meg, hogy az FTC jobban „bedolgozta” magát az Európa-ligába, mint korábban, mostanra abszolút realitássá, elvárható teljesítménnyé vált az ottani szereplése. Ez egyben azt is jelenti, hogy – bár a BL-ben általánosságban szűkülnek a kicsik lehetőségei – valamennyivel nőtt az esélye annak is, hogy a Bajnokok Ligájába jusson. Ez az, amit a szurkolók is érzékelnek szubjektíven: a Qarabag és a Plzen ellen meglehetett volna a főtábla. Azt ugyanakkor látni kell, hogy az új, hármas kuparendszerben a lehetőségek elsősorban alul nyílnak a hozzánk hasonló kis országok számára, a feljebb jutás már sokkal nehezebb.

De előre tekintve, aCrvena zvezda, Monaco, Trabzonsporhármassal szemben lényegesen több esélye van a Ferencvárosnak arra, hogy tavasszal – elsősorban a Konferencialigában – az egyenes kieséses rendszerben is pályára lépjen, ezzel pedig a pályán is jelezhetné, hogy mennyit lépett előre az elmúlt években.

A MOL Fehérvár is közel állt most a csoportkörhöz, és ha a fenti, 96 csapatos Transfermarkt-listába illesztjük őket, akkor azt látjuk, hogy a 78. helyen állnának, megelőzve 6 El-csapatot (többek közt a Qarabagot) és 13 Ekl-csapatot. Sőt, közvetlenül előttük, a 77. helyen egy BL-csapat, a Maccabi Haifa áll, minimális különbséggel a teljes piaci értékben. Ez alapján tehát lett volna realitása annak, hogy két magyar is legyen a főtáblákon – az izraelieknek egyébként kettő, a ciprusiak három(!) klubjuk jutott be valamelyik csoportkörbe.

Vannak tehát valóban lehetőségek ebben a rendszerben, és a magyar csapatoknak lépésről lépésre egyre többet kell fejlődniük azért, hogy ezekből minél többet meg is tudjanak ragadni.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik