Korona, az olimpián innen és túl

SZABADOS GÁBORSZABADOS GÁBOR
Vágólapra másolva!
2021.03.11. 18:47
Az triviális, hogy a koronavírus-járvány a sport minden szegletében komoly problémát okoz, de a globális sportpiramis különböző szintjein nyilván másképp és másképp jelentkezik.

Nem kérdés, hogy lesz-e olimpia idén nyáron,mondjapéldául Thomas Bach, a NOB frissen újraválasztott elnöke, bár a szakértők azért irigylik az ezzel kapcsolatos optimizmusát. (Tavaly ilyentájt mondta ugyanezt 2020 nyaráról is.) Abban persze igaza van, hogy most már összehasonlíthatatlanul több tapasztalatunk van azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a pandémia közepette nagy sporteseményeket rendezni – még ha olyan nagyot és szerteágazót, mint egy nyári olimpia, még megközelítőleg sem rendezett senki az elmúlt egy évben ­–, és az oltások is reményt adnak a vírus visszaszorítására, de éppen a körülöttünk tomboló harmadik hullám és az abban részt vevő mutációk nyújtják a legélesebb példát arra, hogy megjósolhatatlan a járvány alakulása. Vagyis fogalmunk sincs és nem is lehet, hogy milyen lesz augusztusban a járványhelyzet.mondjapéldául Thomas Bach, a NOB frissen újraválasztott elnöke, bár a szakértők azért irigylik az ezzel kapcsolatos optimizmusát. (Tavaly ilyentájt mondta ugyanezt 2020 nyaráról is.) Abban persze igaza van, hogy most már összehasonlíthatatlanul több tapasztalatunk van azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a pandémia közepette nagy sporteseményeket rendezni – még ha olyan nagyot és szerteágazót, mint egy nyári olimpia, még megközelítőleg sem rendezett senki az elmúlt egy évben ­–, és az oltások is reményt adnak a vírus visszaszorítására, de éppen a körülöttünk tomboló harmadik hullám és az abban részt vevő mutációk nyújtják a legélesebb példát arra, hogy megjósolhatatlan a járvány alakulása. Vagyis fogalmunk sincs és nem is lehet, hogy milyen lesz augusztusban a járványhelyzet.

Az olimpia megrendezéséről viszont március végéig dönteni kell, mivel a szervezés-rendezés feladatai onnantól már nem, vagy csak a már eddig is súlyos pluszköltségek sokszorosát kitevő veszteségek árán fordíthatóak vissza. Nyilván igyekeznek a lehető legkésőbbi pillanatig kivárni a döntéssel, hiszen a lehető legtöbb információra van szükség, de olyan korán kell dönteni, hogy az mindenképpen ugrás lesz az ismeretlenbe. A legvalószínűbb tehát az, hogy nemsokára megerősítik az olimpia megrendezését, és reménykednek, hogy tényleg sikerülni is fog. Nyilván készülnek tervek, hogy menet közben hogyan tudnak majd folyamatosan szigorítani-lazítani a szabályokon (például lehetnek-e legalább helyi nézők), de arról majd csak a nyitóünnepség előtti hetekben tudhatunk biztosat, hogy magát a rendezést nem fenyegeti-e veszély. Ja, és ezt a nyitóünnepséget akár a virtuális térben is tarthatják – csak szólok.

Amerikában a sportipar csúcsán, az NFL-ben más jellegűek a gondok: jelenleg amiatt főhet a csapatvezetők feje, hogy hosszú évek után először nem nő, hanemcsökkena játékosok maximális bértömegét meghatározó fizetési plafon (198,2 millió dollárról 182,5 millióra). Mindez egyenes következménye a jegybevétel elmaradásának és a járvány által elindított gazdasági válság hatásának, és ennek a legfőbb vesztesei vélhetően azok az idősebb játékosok, veteránok lesznek, akiknek már nem érdemes megtartani a fizetését.

Az európai labdarúgásban hasonlóak a problémák, az elmaradó bevételek alaposan felforgatták több klub életét, arányaiban helyenként még nagyobb visszaesést is okozva, mint az amerikai futballban, ahogyan az a nemrég mögöttünk hagyott téli átigazolási időszak visszafogott költéseiben is megmutatkozott. A Transfermarkt adataival számolva például egy évvel ezelőtt, közvetlen a járvány európai kitörése előtt 1800 millió eurót költöttek a klubok a téli átigazolásokra, idén január végéig pedig „mindössze” 500 milliót – ezért is férhetett oda Szoboszlai Dominik amúgy kiemelkedő, 20 millió eurós transzferdíja a negyedik helyre a legmagasabb összegek között.

Egyértelműen látni kell azonban a különbséget az olimpia, valamint a sportgazdaság két csúcsterméke, az NFL és az európai labdarúgás között: amíg utóbbiak a népszerűségük és a napi-heti szintű aktivitásuk miatt még mindig viszonylag stabilan vészelik át a vírust, addig az olimpián szereplő sportágak többségének élet-halál kérdést jelent, hogy legyen olimpia, mert a négyévente történő ötkarikás részvételük jelenti az eladhatóságuk alfáját és ómegáját.

Ez tehát extra terhet ró a NOB-ra, mert nemcsak a saját brandjükre és a saját bevételeikre kell gondolniuk, hanem arra is, hogy milyen hatással lesznek a döntéseik az olimpiai brandet kiszolgáló sportágakra. Ez is magyarázza, hogy tavalyi halasztás óta eltelt közel egy évben miért nem volt hajlandó a NOB nyilvánosan még csak meg sem fontolni a játékok újbóli halasztását vagy törlését – egyszerűen túl sok minden forog kockán.

Ráadásul a sportolók bizonytalanságát is minimalizálni akarják, hiszen az már most kijelenthető, hogy az egyéves halasztás, az ennek következtében felborult versenynaptár és a kaotikussá váló kvalifikációs és felkészülési versenyek következtében a modern idők legkiszámíthatatlanabb olimpiája elé nézünk (ha megtartják). Teljesen felborulhatnak az erőviszonyok attól függően, hogy kire milyen hatással voltak a fentiek, hogyan tudott felkészülni, és a legbiztosabbnak tartott esélyesek is fejre állhatnak, még azokban a sportágakban is, ahol amúgy nem szoktak nagy meglepetések születni. Ennek nyilván van pozitív hozadéka, növelheti a versenyek izgalmát, de ha emiatt csökken a sportszakmai színvonal, és az egyes sportágak ismert arcai érem nélkül maradnak, akkor az rosszul is elsülhet. Ez megint csak abba az irányba nyomja a NOB-ot, hogy foggal-körömmel ragaszkodjon a rendezéshez, ezzel is erősítve a sportolókban a hitet, hogy minél nyugodtabb körülmények között tudjanak készülni, de persze azt a sportolók is érzik-tudják, hogy sokkal labilisabb minden, mint lennie kellene.

Mindezek mellett talán eltörpül, de a mindennapi életünkre mégis nagyobb hatással van, hogy hogyan hat vagy nem hat a koronavírus a sportpiramis legalján – például miért folynak idehaza még mindig több csapatsportágban az amatőr és utánpótlás-bajnokságok? Ha még az utcára sem szabad maszk nélkül kimenni, ha bezárt minden iskola, akkor pusztán sportorvosi engedély és versenyigazolás birtokában miért lehet még mindig egymásba arcába lihegni, és ehhez akár a fél országot átutazni?

Ezek persze költői kérdések, de jelenleg az is megválaszolhatatlan, hogy hogyan lesz olimpia a nyáron, vagy akár labdarúgó Európa-bajnokság itt, Budapesten. (Nem mellesleg: ahol idén eddig a legtöbb BL-meccset játszották.)

Csak az biztos, hogy mindig, minden változhat.

#viseljmaszkot

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik