„Lassan abbamaradt minden” – amikor Törőcsik András már képtelen volt küzdeni

Egy felvillanása még volt 1983-ban az 1. FC Köln ellen a KEK-ben, 1985-ben Montpellier-be került, de az 1986-os világbajnokságra nem vitte ki Mezey György szövetségi kapitány. Az ital egyre inkább úrrá lett rajta, futballistaként tett próbálkozásai kudarcba fulladtak.

Még szükség volt rá – Törő eltiltás és baleset után játszhatott az 1982-es vb-n

Szepesi György MLSZ-elnöki beiktatása után rehabilitálta az újpesti centert (és Nyilasi Tibort), aki 1979-es balesetét követően is visszatért a válogatottba. Nem élt sportszerűen, felszaladtak rá a kilók, ittasan vezetett, de Mészöly Kálmán számított rá. Ám az 1982-es vb sem sikerült...

Kiszámíthatatlan, öntörvényű zseni – Törőcsik útja a mennyből a pokolba

Villogott az Újpestben és a válogatottban is, a népszerűséget viszont egyre nehezebben viselte, ráadásul barátaival be-betért a sörözőkbe is. Ennek ellenére Törőcsik András kiváló formában várta az 1978-as vb-t, az argentinok elleni nyitó meccsen viszont kiállították. Majd eltiltották.

A védőket kicselezte, az alkoholt nem – Törőcsik András útja a hírnév felé

Miután 1974 nyarán Európa akkori egyik legjobb, az előző idényben BEK-elődöntőt játszó alakulatához, az Újpesti Dózsához került, karrierje villámgyorsan ívelt felfelé, 22 évesen az ország egyik legismertebb emberévé vált, ám ezt a népszerűséget sajnos képtelen volt kezelni.

Amikor a kis Törő meccs előtt biciklire pattant… – fejezetek egy futballzseni életéből

Az nem úgy volt, hogy megfogták a kezét és levitték a BVSC-be futballozni. Egyedül ment el a toborzóra, s persze leigazolták. Tizenkét esztendős volt akkor, és elkezdődött a tánc. Hét esztendőt futballozott a vasutascsapatban, ahol mindent megkapott, amitől tehetsége irányba állt. Legnagyobb pártfogója Mezey György volt.

Egy közülünk – Marco Rossi csodát tett a magyar labdarúgó-válogatott élén

Egy budapesti telefonhívás vetett véget a DAC-korszaknak, Marco Rossi 2018. június 19. óta vallhatja magát szövetségi kapitánynak. A magyar futballválogatott azóta régen látott sikereket ért el, az 57 éves szakember pedig egy nemzet kedvencévé vált. Ráadásul még a töltött káposztát is imádja…

Könnyek között vált legendává – amikor Marco Rossi bajnokot csinált a Honvédból

Marco Rossi (vissza)jött, látott és győzött: a Bp. Honvéd 24 év elteltével lett újra az NB I bajnoka. A 40 esztendeje a futballban élő szakember először ünnepelhetett bajnoki címet, igaz, rögvest a történelmi siker után ismét elköszönt a kispestiektől. Könnyek között vált legendává...

Mélyből a magasba – amikor Marco Rossi havi 850 ezer forintért aláírt a Honvédhoz

Amikor belépett a frankfurti étterembe, aligha gondolta, hogy a tulajdonosával örök barátságot köt. Másfél évtizeddel később már „Pippo” budapesti vendéglőjébe tért be – és Marco Rossi élete mesébe illő fordulatot vett...

Akit Signor Futballistának hívtak – így lett Marco Rossiból élvonalbeli játékos

Még a húszat sem töltötte be, amikor bemutatkozott a Serie A-ban, hogy aztán nyolc évvel később játszhasson újra az olasz élvonalban. Megfordult közben a harmadosztályban is, de hogy az ott töltött évekért is hálás lehet a sorsnak, az a magyar válogatott szövetségi kapitányát bemutató sorozatunk második részéből kiderül.

Amikor Marco Rossi Torinóban végleg szögre akasztotta a – fehér köpenyt

Anyai nagyapjának nagy szerepe volt abban, hogy futballista, majd edző legyen, de nem sokon múlt, hogy apai nagyapja példáját kövesse. Hogy végül miért nem orvos lett, az a magyar válogatott szövetségi kapitányát, Marco Rossit bemutató sorozatunk első részéből kiderül.

Mese a negyvennégy találatról – Karim Benzema 34 évesen a csúcsra ért

Nem esett kétségbe Cristiano Ronaldo távozása miatt, inkább átvette a vezérszerepet, és a gyorsan változó csatársor minden tagjával megértette magát. A 2021–2022-es idényre végképp kiteljesedett a játéka. A Karim Benzema pályafutását bemutató sorozatunk utolsó epizódjában összegezzük, miért is számít a Real Madrid francia csatára idén a France Football Aranylabdája fő várományosának.

Kékek és kék fények: Benzema-balhék a kiskorú prostituálttól a megzsarolt csapattársig

A pályafutása legjobb idényét maga mögött tudó, az Aranylabda első számú esélyesének számító Karim Benzema a Real Madriddal mindent megnyert, a Bajnokok Ligáját  ötször is. Hiányérzete csak a válogatottbeli szereplése miatt lehet. Sorozatunk harmadik részében a francia címeres mezben nyújtott teljesítményét idézzük fel – és persze azt, miért kényszerült sok évig távol maradni a nemzeti csapattól.

Aranylabdások árnyékában – Mourinho lustának, Blanc túlsúlyosnak találta Benzemát

Együtt érkezett vele Cristiano Ronaldo és Kaká, a posztján pedig ott volt Gonzalo Higuaín. José Mourinho figyelmeztette, hogy a tehetség nem minden, Laurent Blanc pedig kövérnek minősítette. Ráébredt, hogy sokkal keményebben kell melóznia. Az immár szintén Aranylabda-aspiráns Karim Benzema életútját bemutató sorozatunk második részében madridi időszakának első évtizedét idézzük fel.

„Ne nevess, azért jöttem, hogy elvegyem a helyed!” – Karim Benzema és lyoni évek

Huszonnégy évvel Zinedine Zidane 1998-as megkoronázása után lehet újra „hazai” aranylabdás: a France Football 1956-ban életre hívott rangos egyéni díjának idei várományosa a Real Madrid fantasztikus tavaszi BL-menetelésének hőse, Karim Benzema. Az élete legjobb idényét maga mögött tudó 34 éves csatár pályájáról szóló új sorozatunk első részében lyoni időszakát idézzük fel.

Majd a gyerekek! – a vízilabdázó unokák folytathatják a nagyszülők olimpiai sikereit

Az 1984 utáni évtizedei könyvet érdemelnek vagy rövid(ebb) összefoglalót, középút nincs. Esetünkben a második változat lép életbe Schmitt Pál életéről szólva, elvégre léteznek terjedelmi korlátok is.

A pástról lelépve, útban a NOB felé – Schmitt Pál képességeit Samaranch elnök is nagyra tartotta

A München utáni olimpiai ciklus, s benne a montreali olimpia más kávéház a korábbiakhoz képest a magyar párbajtőrvívásban – Schmitt Pál életében is. Mondhatni, kevésbé sikeres, ám ez nézőpont kérdése. Fontosabb, hogy alighogy búcsút intett a versenyzésnek, lettek más feladatai a magyar sportban. Egyre rangosabbak.

Ólomöv a derékon, bridzsparti a páston – Schmitt Pál útja a második olimpiai aranyig

Nem volt megállás, egymás után következtek a versenyek – és a sikerek. A párbajtőrcsapat emlékezetes epizóddal tarkítva nyert a bécsi világbajnokságon (1971) és a müncheni olimpián (1972) egyaránt. Schmitt Pál stabil, meghatározó tagja az együttesnek. Nem véletlenül: az ólomöv sem volt idegen tőle.

Hallottátok? Nyertek Paliék! – amikor az egész Astoria egy olimpiai bajnokról beszélt

Csodálatos esztendő: 1968. Olimpiai bajnok a magyar párbajtőrcsapat, soraiban Schmitt Pállal. Ez már az aranycsapat, hősünk mellett Fenyvesi Csabával, Kulcsár Győzővel, Nemere Zoltánnal, B. Nagy Pállal. Biztos csapattag lesz, ám nincs könnyű dolga.

Gerely után párbajtőr, disszidálás helyett eltiltás – az ifjú Schmitt Pál kalandjai

Véletlen vagy sem, mindenesetre törvényszerűnek is tarthatjuk, hogy a 80 esztendős Schmitt Pál párbajtőrözőként csapatban volt olimpiai és világbajnok. Bánthatja, hogy hiába nyert nagy versenyeket év közben egyéniben, a legfontosabb viadalokon kevesebb babér termett neki, ám aki egyértelműen csapatember, hisz a kapcsolatokban, annak ez névjegye is lehet. Mondása pedig szállóige: „A győzelem ellen nincs érv, a vereségre nincs kifogás.” A sorozat első része követezik.

Nyeregben a néplélek – a Giro d'Italia kulturális hatásai a filmtől a zenéig

Olaszországban hagyományosan a nép sportja a kerékpározás, a Giro d'Italia számos mozifilmet, zenei, irodalmi és képzőművészeti alkotást ihletett, Gino Bartali és Fausto Coppi legendás versengéséből pedig a huszadik századi olasz közgondolkodás törésvonalai is megfejthetők.


Kézilabda Eb: Tudta-e?