-->
Népsport: Jól csinálták! – KK-győztes lett a Vasas

Illovszky Rudolf remek együttest kovácsolt a Vasas labdarúgóiból, 1961-ben megnyerték a bajnokságot, 1962-ben megvédték a címet, s ugyanabban az évben elhódították a KK-t. Az olasz Bologna elleni finálét már a hazai 5:1-es győzelemmel eldöntötték, a visszavágó formaság volt.

Népsport: a csemegebolt szellemisége vezérelte David Sternt

A 80 esztendeje született Davis Stern harminc éven át igazgatta az észak-amerikai profi kosárlabdaligát. Színre lépésekor az NBA ezer sebből vérzett, távozásakor virágzó, globális üzleti vállalkozást adott át.

Népsport: szittya lélek, harcos tűz, döntetlen Bécsben

Nem sok jóval kecsegtetett a magyar futballválogatott bécsi fellépése 1922 szeptemberének végén, az osztrákok eleve fél tucat gólt vártak csapatuktól. Aztán 2:2 lett a vége – dicséret járt érte.

Népsport: Varjú Vilmos és Zsivótzky Gyula Európa tetején

Az 1962-es belgrádi atlétikai Európa-bajnokságon igazán nem lehetett panasz a magyar csapat produkciójára. A súlylökő Varjú Vilmos és a kalapácsvető Zsivótzky Gyula jóvoltából két aranyat nyertünk – manapság hol van az az egy?

Száz éve adták át a Megyeri úti stadiont, az avatómeccs egymilliós bevételt hozott

Miután az állam eladta Újpest „feje fölött” a Népszigetet, új pályát kellett építenie az UTE-nak. A modern aréna sokmilliós költségét részvénykibocsátással fedezték, elsősorban Szűcs János elnök érdeme, hogy kinőhetett a földből.

Hidegkuti beállt, együtt az Aranycsapat!

Együttesünk már olimpiai bajnok, de még nem a klasszikus Aranycsapat. A helsinki játékok után 1952. szeptember 20-án Bernben Svájc ellen 2:0-s hazai vezetésnél Sebes Gusztáv Palotás Péter helyett Hidegkuti Nándort küldte a pályára. Ezzel állt össze a legendás tizenegy, 4:2-re nyertünk.

Utak a pokolba – a bajnoki címtől a tragédiáig

Eltérő életutat jártak be, a politika hullámaival másfelé sodródtak, végül mindketten a második világháború áldozatául estek. Párhuzamos történet a Casale 1914-es olasz bajnokcsapatának két kulcsszereplőjéről, az alapító-klubvezető Raffaele Jafféről és az egyesülethez mindig hű csapatkapitányról, Luigi Barbesinóról.

Sárosi György mesterhetesével „özöngól-gyáros” lett

Fantasztikus mérkőzése volt a Csehszlovákia elleni 1937-ben Sárosi „Gyurkának”, 8:3-ra nyertünk, ő pedig hét gólt szerzett. A Ferencváros világklasszisa 110 éve született – a legendás meccs felidézésével emlékezünk rá.

Népsport: ferencvárosi reneszánsz, új korszak kezdődik

Grandiózus tervekben sem volt hiány az Üllői úton 1922-ben, amikor újjáalakult az FTC futballszakosztálya – a BSE-ből átpártoló Klement Sándorral és a ZAC-ból érkező Szigeti Imrével.

1972, München: megvan a 100. magyar olimpiai aranyérem

A szeptember 5-i, az izraeli sportolók szállásán végrehajtott palesztin terrortámadás, majd a fürstenfeldbrucki repülőtéren kialakult tűzharc 11 áldozatot követelt. Ám szeptember 6-án a müncheni Olimpiai Stadionban a gyászszertartáson a NOB elnöke, Avery Brundage kijelentette: „A játékokat folytatnunk kell!” Az olimpia hátralévő időszakában sportolóink négy aranyérmet nyertek.

Kassai túra cigarettával és nyakkendővel

Emlékezetes túrája volt a Terézvárosi TC-nek (TTC) 1922-ben. Egyértelmű bravúr, hogy nyolc emberrel is győzött a kassai Törekvés ellen, az már kevésbé, hogy azért volt csonka a csapat, mert a többieket – letartóztatták.

Chernel István az úttörők között az első volt

Az északi-sarki madárfaunát tanulmányozandó ment Norvégiába Chernel István, aki egy hajón belebotlott a Grönlandot 1888-ban, elsőként átszelő expedíció kapatos lapp tagjába – ez elég volt, hogy meghonosítsa itthon a síelést.

Vághy Kálmán: vezérkari tiszt a kapitányi kispadon

Regénybe illő életet élt Vághy Kálmán, aki harcolt az első, zsidókat mentett a második világháborúban, olimpiára vezette a labdarúgó-válogatottat, amelynek szövetségi kapitánya is volt egy évig 1942 szeptemberétől. Az ÁVH azonban nem feledte, hogy Horthy vezérkari tisztje volt, és a recski kényszermunkatábortól csak a halála mentette meg…

Földi, Balczó: a közvélemény aranyai

A magyar sport korszakos egyéniségei értek fel Münchenben pályájuk csúcsára, Földi Imre karrierje két ezüstérem, Balczó Andrásé két csapatgyőzelem, de a 11 ponttal elbukott mexikóvárosi egyéni arany után teljesedett be az 1972-es olimpián. Sokan mások viszont lecsúsztak a hőn áhított bajnoki címről.

Népsport: a kevesebb is elég volt Poznanban

Labdarúgó-válogatottunk az 1962-es chilei világbajnokság után folytatta sikeres szereplését: az osztrákok idegenbeli legyőzése után Poznanban Lengyelországot is megverte 2:0-ra. Futballistáink annyit adtak ki magukból, amennyit kellett.

Népsport: polgármesteri kezdőrúgás – Bárczy István

Létezik forrás, amely szerint Magyarországon legelőször Bárczy István (született Sacher István, 1866–1943) rúgott labdába. Ami biztos: Budapest későbbi polgármestere, majd főpolgármestere személyesen köszöntötte 1912 januárjában a diadalmas nyugat-európai körútról hazatérő FTC-t, és ünnepi kezdőrúgásával vette ki a részét a ferencvárosiak Üllői úti (1911) és az MTK Hungária úti pályája (1912) avatásából.

Gschwindt Ernő a saját pénzéből előzte meg korát

Az FTC második elnöke volt, kevésbé népszerű, mint a legendás idősebb Springer Ferenc, ám úttörő, hiszen igyekezett üzleti alapokon irányítani az Üllői úti profi futballt. Folyamatosan pótolva a veszteségeket, nem sajnálva a (saját) pénzét. Kilencven esztendeje hunyt el Gschwindt Ernő.

A tanítványaival halálba zuhanó Tilly Endre éjfélkor a moszkvai hóban is a vívásról vitázott

Izzott minden szava és porcikája, ha a vívásról volt szó. Az egykori világbajnok tőröző, a száz éve született Tilly Endre 1958 augusztusában a philadelphiai vb-re tartva lett repülőszerencsétlenség áldozata. Nasszer egyiptomi elnök posztumusz kitüntetéssel ismerte el munkáját.

Népsport: 1972 – a nyugatnémetek megmutathatták a világnak

Hat évvel az 1972-es nyári olimpiai játékok előtt, 1966. április 26-án Rómában döntött úgy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, hogy az NSZK harmadik legnagyobb városa, München legyen a XX. nyári olimpiai játékok házigazdája. A bajor főváros mellett Detroit, Madrid és Montreal szállt még ringbe, végül a nyugatnémetek lettek a befutók.

Népsport: abbahagyatták vele a védést – Grosics visszavonulásának története

Már az 1962-es futball-vb előtt eldöntötte, hogy a torna után visszavonul, bár későbbi nyilatkozatai szerint a Ferencvárosban szívesen védett volna még – csak ezt éppen a Kádár-rendszer nem díjazta. Az Aranycsapatból – az emigránsokat leszámítva – utolsóként a kapus Grosics Gyula vonult vissza.


Kézilabda Eb: Tudta-e?