A ring héroszai feszültek egymásnak 50 évvel ezelőtt Kingstonban. A nehézsúlyú bokszvilágbajnok, Joe Frazier úgy gondolta, a Muhammad Ali elleni visszavágó előtt kiáll George Foreman ellen. Rossz ötlet volt: 1973. január 22-én Big George a 2. menetben TKO-val nyert.

Azt sem tudjuk pontosan, hogyan halt meg, azt sem, hogy mikor, csak egy biztos: Petschauer Attilát úgy is munkaszolgálatra kényszerítették, hogy olimpiai bajnokként felmentést kellett volna kapnia alóla. Amszterdam és Los Angeles kardbajnoka egy szörnyű kor áldozata lett, még a negyven évet sem élte meg.

A napvilágot 140 éve meglátó néhai válogatott jobbszélső, Niessner Aladár tagja volt a Gillemot Ferenc-féle „nagy” MAC-nak, Szegeden és Nagyváradon is lendületet adott a futballnak, építőmérnökként kiemelkedett – főként szombathelyi – városfejlesztő munkája és úttechnikusi szakértelme.

A tavaly 120 éves magyar labdarúgó-válogatott (az 1901-es alapítású MLSZ kirakatcsapata angol és osztrák klubok elleni szárnypróbálgatások után 1902. október 12-én játszotta első hivatalos meccsét – természetesen Ausztria ellen) alig több mint hat évtized elteltével már 400 összecsapásnál járt. Most, hogy már az 1000 felé közelítünk, nem árt felidézni, miként emlékeztek vissza eleink az első 400-ra. Ami ráadásul mára 406 lett.

Hosszú útra indult a profiválogatott 1933 januárjában. Máriássy Lajos kiválasztottjai Németországban kezdték és fejezték be a túrát, miközben megjárták Franciaországot és Portugáliát. Az első három mérkőzésen még gólt sem kaptak,

A Népsport 1973 januárjában „Ki az ön játékosa?” felütéssel egyhetes szavazást kezdeményezett, amelynek nem titkolt szándéka volt példaképeket állítani a fiatalok elé. Nevelő célzattal is: néhány futballista ugyanis nem a legsportszerűbben élt. Kovács József (Videoton) kapta a legtöbb voksot.

Huszár András és három fia Gyergyóújfalu csapatában, a kórusmozgalom ditrói vezéralakjának szemtelen gólja, a marosvásárhelyi vendégjátékosok sohasem látott szerelési módja – Hargita megye futballmúltjának elfeledett emlékeit idézzük fel egy közel fél évszázados, megsárgult székelyföldi könyv segítségével.

Bankszövetség, Bank-kupa, bankcsapatok, bankmérkőzések. Felidézzük, hogyan kezdtek el futballozni idehaza a bankok sportköreiben a múlt század elején.

Különös érzéke volt a gólszerzéshez, kiváltképpen fejjel. Ebben a tekintetben csak Kocsis Sándorral említették egy napon. Sebes Gusztáv játékrendszerébe nemigen illett bele. A DVSC-ből került a Vasasba, 30 éves korán túl is remek teljesítményt nyújtott. Száz éve született Szilágyi I Gyula, „a” Sziszi.

Száz esztendeje született Mészáros József, aki futballistaként és edzőként egyaránt kiemelkedő egyénisége a magyar futballnak. A Kispest és az FTC húzóembereként jegyezték a pályán, mellette egyetlen trénerünk, aki magyar csapatot vezetett európai kupagyőzelemre.  

A két háború közötti vízilabda elismerten legnagyobb klasszisa volt Németh Jamesz. Mert senki sem hívta Jánosnak, a becenév akkor is kijárt neki, amikor fúrták. Például kapitányként 1943-ban.

A labdarúgás népszerűsége mindent elsöprő, rendezhetnek vb-t télen a sivatagban vagy éppen a semmiből Dél-Afrikában, több ezer kilométeres távolságokat leküzdve három országban, mindegy, a világ megőrül a gyönyörűségtől, ha a labda pattog. Így volt ez már nyolcvan éve is, amikor a Nemzeti Sport futballtörténelmi visszatekintése egyenesen a pliocén korba repítette vissza az olvasókat…

A világklasszis Bárány István árnyékában sprintelt a vízben az első tatabányai születésű olimpiai érmes sportoló,Székely András. Egyetlen magyar bajnoki címét Csik Ferenccel váltóban szerezte.

A Vasas labdarúgói nem jutottak be a BEK legjobb nyolc csapata közé, ám a Feyenoord ellen Antwerpenben 1:0-ra elvesztett harmadik meccs után latin-amerikai túrára indultak. A nyolchetes sorozat mérlege: 3-3 győzelem és vereség, valamint 2 döntetlen.

Kis híján legyőzte Franciaország nagy hírű válogatottját India mezítlábas csapata az 1948-as olimpián. Felidézzük a legendás esetet, magyar emlékeket is segítségül hívva.

Szavazott a nemzetközi szaksajtó, az 1962-ben a labdarúgó-világbajnokság évében a válogatottak közötti sorrendről. A vb-t Brazília nyerte meg, a dél-amerikaiak első helye vitathatatlan, Magyarország – akárcsak Chilében – az ötödik helyen zárt. Göröcs János ugyancsak ötödik Európa legjobbjai között.

Nem volt könnyű dolguk a Képes Sport szerkesztőinek az 1963. januári számoknál, hiszen az esztendő első hetei nem sok eseményt hoztak. Pihent a sportvilág.

A harmincas években a magyar futball ázsiója volt olyan nagy, hogy mindenhol szívesen látták csapatainkat, amelyek a dermesztő hazai tél helyett a szünetben az enyhébb Dél-Európába utaztak formában tartani magukat.

A Nemzeti Sport először 1927-ben adta át Karácsonyi Nagydíját, majd a háború után már nem a lap (Népsport) jegyezte az esztendő legjobb sportolóinak ünneplését. Jelöltből viszont egyszer sem volt hiány – 1952-ben sem lett volna, ám akkor a békeharc vitte a prímet.

Mit csinálhat az ünnepek alatt egy futballista? Például meccseket játszik. Az NB I 1942–1943-as idényének őszi szezonja után első és második Nagyvárad és Ferencváros, továbbá a Szolnok és a Kispest négyes tornán vett részt az Üllői úton. A tét a Karácsonyi Serleg volt.