Nyolcvan esztendejének csaknem hét évtizedét a futball tölti ki. Amit tudni lehet a játékról, a sajátja, 24 éves, amikor már felnőttcsapatot irányít, s majdnem hetven, amikor utoljára ül a kispadon. Bajnoki címet szerezve, ez sem véletlen. Ahogy az sem, hogy volt a csúcson, igyekeztek a sárba taposni, megjárta a hadak útját. Edzősors – mondható, ám inkább egy ambiciózus ember életútja. Teljességre nem törekedhetünk – köszönhetően a gazdag tartalomnak.

Az elmúlt években szinte mindegyik Formula–1-es istálló vezetőségében jelentős változások történtek – legutóbb a Williamsnél, amely nyáron cserélt csapatfőnököt. De ahány ház, annyi szokás: lássuk, melyik istállót milyen szerkezetben irányítják!

Pavel Nedved a Zemplén szívében: a nyolcvanas évekbeli Tokaj-Certa nemzetközi ifjúsági tornán olyan tehetségek szórakoztatták a sátoraljaújhelyi közönséget, mint Robert Jarni, Zvonimir Boban vagy Alain Sutter. Az mondjuk nem volt szép, hogy a csehszlovák ifiválogatott játékosai a magyar gyerekekre fogták, hogy kirúgták a kollégium ablakát...

A mélyen vallásos Radamel Falcao korábban a világ egyik legjobb csatárának számított, most a spanyol bajnokságba visszatérve, a Rayo Vallecano színeiben próbál meg ismét a csúcsfutball közelébe kapaszkodni. A kolumbiai klasszisról kevesen tudják, hogy majdnem sikeres baseballjátékos lett belőle.

Nagyszabású kiállítás nyílik szeptember 24-én Hátsó füves – egy eltűnő futballvilág képei címmel az Év múzeuma-díjjal kitüntetett sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban. Az intézmény igazgatójával, a MúzeumCafé-díj idei elismertjével, Ringer István régésszel beszélgettünk a Nemzeti Sport országjáró sorozatára építő kiállításról, valamint a Bekecs, a Prügy, a Sárospatak, a Szerencs, a Hercegkút korábbi csatáraként mélyre szívott zempléni futball-levegőről.

Kentin Mahé a nyáron csúcsra ért a francia válogatottal, Tokióban olimpiai aranyérmet szerzett az együttessel, és készen áll arra, hogy hasonlót vigyen végbe klubszinten is a megfiatalított Telekom Veszprémmel. Annak idején, a Bundesliga sztárjaként még nem gondolta volna, hogy ilyen hosszú időt tölt majd el Magyarországon, és elárulta azt is, mi a titka az évtizedek óta sikeres francia kézilabdázásnak.

Szeptember 15-én töltötte be 75. életévét Kásás Zoltán világ- és Európa-bajnok vízilabdázónk, aki hat olimpián volt ott különböző szerepkörben – játékosként egyszer, 1972-ben.

Tizenöt év alatt szerzett 15 világversenyes érmével, közte négy Eb- és egy vb-arannyal, majd a végén a tokiói olimpiai bajnoki címmel minden idők legeredményesebb, sőt, a múlt nagyjait illető kellő tisztelet mellett kijelenthető, hogy legjobb magyar birkózója Lőrincz Tamás. Róla szóló sorozatunk záró részében leírjuk, hogyan jutott a visszavonulás gondolatától odáig, hogy harmincon túl, két súlycsoporttal feljebb, a tíz kilóval erősebbek mezőnyét oktatva nyerjen vb- és Eb-, majd páratlan pályáját megkoronázva olimpiai aranyat.

A Dohában dolgozó muzsikus a katari futballmeccsek fizetett nézőiről, a bravúrral szerzett Robben-szelfiről és a videóra vett vacogásról.

Noha a megállapítás szubjektív, a Ferencváros labdarúgó Európa-liga-szereplése kapcsán az együttes tíz legizgalmasabb nemzetközi kupamérkőzését elevenítjük fel, leszámítva a Közép-európai Kupa-találkozókat. 

Nyolcvan esztendővel ezelőtt, 1941. szeptember 15-én született az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, a Nemzet Sportolója, Albert Flórián. A válogatottal az 1960-as római olimpián és az 1964-es spanyolországi Európa-bajnokságon bronzérmet szerző „Császár” pályafutásának legemlékezetesebb képeit villantjuk fel összeállításunkban.

Az FC Barcelona futballcsapatának ifjú középpályása mindössze 18 évesen a nyári Európa-bajnokság egyik legjobbja volt, és már annyit ér, mint a klubtól távozó Lionel Messi...

Alapvetés, hogy lábbal sokkal nehezebb a labdát irányítani, mint kézzel. Talán ezért is a világ legnépszerűbb játéka a labdarúgás, amelynek különböző válfajai is meghódították már az emberek szívét, így mindenki megtalálhatja a maga műfaját az igencsak színes palettán.

A szeptember 5-én kezdődött Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus rendezvénysorozatának záró napján, szeptember 12-én tart ünnepélyes szentmisét a budapesti Hősök terén Ferenc pápa. A katolikus egyház 266. pápájának mostani látogatása előtt kereken 25 évvel, 1996 szeptemberében járt pápa legutóbb Magyarországon – akkor II. János Pál már másodszor jött hozzánk az 1991 augusztusi látogatása után.

Tanulni nem szeretett, bokszolni és futballkapusként vetődni annál inkább. Papp Lászlóért rajongott, akárcsak a jó teniszért. Részben neki is köszönhető a Paris Saint-Germain megalakítása, filmjeiben pedig nagyítóval kellett keresni a veszélyt helyette vállaló kaszkadőröket. Összeállításunkkal a szeptember 6-án elhunyt francia színészre, Jean-Paul Belmondóra emlékezünk.

Tizenöt év alatt szerzett tizenöt világversenyes érmével, közte négy Eb- és egy vb-arannyal, majd a legvégén a tokiói olimpiai bajnoki címmel minden idők legeredményesebb, sőt, a múlt nagyjait illető kellő tisztelet mellett kijelenthető, hogy legjobb magyar birkózója Lőrincz Tamás. Róla szóló sorozatunk harmadik részében kiderül, hogy a neki tíz év után már szűknek bizonyuló 66 kilón kívül is van élet, hiszen hősünk egy, majd két súlycsoporttal, 71, 75 és 77 kilóra felmenve újra és újra bizonyította klasszisát. S közben csatlakozott mellé az éremgyártásban öccse, Viktor is.

Tizenévesen megjárta a guabirubai poklot, első ügynöke átverte, klubjaiban eleinte sosem bíztak benne. Jorginho elképesztő kitartásának köszönhetően mégis minden színtéren az európai futball csúcsára ért.

A mögöttünk hagyott labdarúgó Európa-bajnokság budapesti rendezése alkalmából emlékérmet adott ki a Magyar Nemzeti Bank. A készítővel, Bohus Áron képzőművésszel beszélgettünk arról, miként lesz a tervező keze alatt a futball, a vízilabda vagy éppen Kempelen Farkas sakkautomatája alkotói téma.

Vas Péter, a tokiói olimpián női hegyikerékpárban negyedikként végző Vas Kata Blanka édesapja nem akármilyen módját választotta annak, hogy elkísérje lányát Val di Solébe, az idei világbajnokság helyszínére. A korábbi többszörös magyar bajnok mountain bike-versenyző magyarországi otthonából elindulva kerékpáron tette meg az utat az észak-olaszországi helyszínig. Az Alpokon át vezető 800 kilométer hosszú és összesen 16 000 méter szintkülönbségű út hét napig tartott, de a táv teljesítője azt mondja, megérte.

A hazai breakesek augusztus utolsó hétvégéjén a budakalászi Lupa Beachen tartottak kétnapos fiesztát, amely egyszerre ünnepelte a breaktánc olimpiai „betörését” és közel negyvenéves magyarországi jelenlétét.