Görbe, mint a lába – Schlosser Imre önéletrajza és a tényszerűség hiánya

Slózi utolsó könyve inkább tisztelgés egy hatalmas futballista életműve előtt, mintsem egy kiváló önéletrajz megszületése.

IFFHS: Schlosser Imre évszázados sorozatát ismételte meg Harry Kane

A labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) elemezte a Nemzetek Ligája legutóbbi két játéknapján történteket, s több rekorddöntésről, csúcsbeállításról is beszámolt. Schlosser Imre már nem egyedüli csúcstartó a németek ellen, az angolok 27 éve nem látott hazai mélységben, Louis van Gaal holland, Antoine Griezmann francia rekordot állított be – közölte az MTI.

IFFHS: Cristiano Ronaldo előtt Schlosser Imre nevéhez is fűződött egy jeles mérföldkő

Schlosser Imre volt az első labdarúgó, aki pályafutása során 500 találatot ért el – a sportág történetével és statisztikájával foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) szombaton közzétett listája szerint.

Schlosser-éra, bajnoki címek, FTC-részvény – ilyen volt a zöld-fehérek első aranykora

Az FTC labdarúgói az utóbbi három esztendőben (2019, 2020, 2021) megnyerték a bajnoki címet. Sorozatunkban a klub olyan időszakairól írunk, amelyek mind a zöld-fehérek, mind a honi labdarúgás életében megkerülhetetlenek. Az első részben az 1910-es évek sikereire fókuszálunk.

IFFHS: három magyar is a legjobb gólszerzők között, az élen C. Ronaldo

Cristiano Ronaldo vezeti a legtöbb gólt szerző futballisták örökrangsorát, amelyet a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) készített el, és tett közzé hétfőn. Az élcsoportban három magyar labdarúgó található: Puskás Ferenc az ötödik, Sárosi György a 17., Schlosser Imre a 20. helyezett – írja az MTI.

Képzelt remények – mire mentek volna a magyar sportolók az 1920-as olimpián?

Vívásban, birkózásban és a művészeti versenyben lett volna reális éremesélye a magyar résztvevőknek az 1920-as antwerpeni olimpián – már ha a mieinket is meghívják a játékokra. Megpróbáltuk száz év távlatából visszafejteni az erőviszonyokat a korabeli sajtó és a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumot igazgató Szabó Lajos történész segítségével. De arra is igyekeztünk választ adni, hogy mire lett volna képes a magyar válogatott azon az olimpiai futballtornán, ha nem szorítja ki a játékból a világháborús veszteseket sújtó sportpolitika? A korabeli erőviszonyokat és az átalakuló magyar csapat esélyeit Dénes Tamás futballtörténésszel elemeztük.

Emberfeletti módon edződve – nem estek kétségbe a karácsonyfa alatt

Felidézzük a magyar labdarúgás 1914-es, 1915-ös és 1916-os évének karácsonyát, amikor a szereplők a pályán és azon kívül is kitettek magukért – de nem mindig csak jótékonykodtak. Az említett éveket részben a Budapest–Berlin reprezentatív vetélkedés tartotta lázban: amíg a budapesti meccset (3:1) meg tudták rendezni, addig a berlini visszavágó elmaradt 1914 végén, sőt folyamatosan elhalasztották, és végül csak 1920-ban került rá sor.

MABI, Putyi, Fradi és a szerény futballóriás

Kicsoda volt Schlosser Imre – a magánember? Erre a kérdésre kerestük a választ korabeli forrásokra támaszkodva, valamint Slózi unokájának az emlékeire hagyatkozva. Némi családfakutatást is végeztünk. 130 éve született a karikalábú futballóriás.

Az ördöngös szélső, aki nem szeretett parancsra masírozni

Ember tervez, isten végez – legalábbis ezzel szoktuk vigasztalni magunkat és egymást, ha szokás szerint kudarcot vallunk. Igaz ez a labdarúgás világának egyik legérdekesebb szegmensére, az átigazolásokra is. Feleség, szülő, részegség, szolárium, luxuskocsi, emberrablás, halálos fenyegetés, kapzsi ügynök, bruttósítás, elromlott faxgép, veszkócsizma, az Úr szava, egy izlandi vulkán, anya-lánya szex, másnaposság, pár lyukas fog, HIV-es pletyka, irigy elvtárs, a brazil kormány, letartóztatás, pénzfeldobás, kutyaugatás, tűzoltóautó és Sharon Stone miatt is maradt már el átigazolás. FUTBALLTÖRTÉNELMI SOROZATUNK A MEGHIÚSULT ÁTIGAZOLÁSOKKAL FOGLALKOZIK.  

Fegyveres oltalom, sajtóhiba – egy osztrák–magyar meccs utóélete

Október 6-án volt száz éve, hogy a magyar labdarúgó-válogatott Bécsben 3:0-s diadalt aratott Ausztria legjobbjai felett a két gárda XVIII. háborús mérkőzésén. A korabeli sajtót fellapozva a Nemzeti Sport Online méretes pontatlanságra hívja fel a figyelmet: a második világháború után keletkező futballtörténeti munkák tévesen rögzítették a harmadik magyar gól szerzőjének a nevét, ezért (egy kivételtől eltekintve) a mai napig hibásak a vonatkozó válogatott statisztikák.

NB I: az első 2000-es gólszerző Puskásék nyomában

Noha a Haladás szombaton 2–1-es vereséget szenvedett a Bp. Honvédtól, a mérkőzés örök emlék marad Kiss Tamásnak. A szombathelyi klub középpályása a hetedik NB I-es meccsét játszotta az élvonalban (2016. december 10-én, tizenhat nappal a 16. születésnapja után, a Videoton elleni 1–1-es bajnokin mutatkozott be), és pazar lövéssel szerezte meg első élvonalbeli gólját. Az előző szezonban ő lett az első olyan játékos az NB I-ben, akinek a születési dátuma kettessel kezdődik, és most ő lett az első 2000-es születésű gólszerző is a magyar élvonalban.

Mibe került? Csökkent a nézőszám, de nőtt a kiadás…

A magyar labdarúgó-válogatott győzelmei közül számosat felelevenítő, végéhez közeledő retroszériánk mai részében újabb első világháborús találkozóról lesz szó. Pontosabban arról is szó lesz, miközben a fő hangsúlyt egy csaknem száz éve megjelent írás kapja, amelyben arra a kérdésre kereste a választ a szerző, hogy „Mibe került a futball a háboru előtt és – ma”. Válogatott labdarúgóink háborús szerepvállalása után a következő téma tehát, amit körüljárunk kicsit, az első világégés alatti magyar futball gazdasági helyzete, avagy – a témakört leszűkítve – mennyire rúgott egy nagyobb élvonalbeli egyesület éves kiadása, „tisztán a csapat felszereléséhez szükséges kiadásokat tekintve”.

Százéves kérdés: az MTK jobban lobbizott a Ferencvárosnál?

A magyar válogatott három I. világháborús barátságos meccsének is ezekben a napokban van az évfordulója, ezért most nem egy-egy mérkőzésről emlékezünk meg, hanem inkább két érdekes témát járunk körül a Nagy Háborúval kapcsolatban. Először – azaz a mieink dicső győzelmeiből szemezgető retroszériánk mai részében – válogatott labdarúgóink háborús szerepvállalásáról lesz szó; kezdésként induljunk is el egy több mint száz évvel ezelőtt játszott osztrák–magyar találkozótól.

Rettenetes csapás az osztrák futballra, „kiheverni tán évek múlva sem tudja”

A futballtörténet egyik legpatinásabb párharcáról lesz szó az alábbiakban: a 136 mérkőzést számláló osztrák–magyar válogatott csatáról, annak is az 1913. április 27-ei, sorrendben 22. felvonásáról. 4:1-es győzelmet arattunk Bécsben, és a hazai sajtó az egekbe emelte a mieinket. Pedig a kezdő sípszó előtt nem mindenki volt elégedett az előkészületekkel...

Neymar gólkirálysága és a 60 éves bűvös Kocka-világcsúcs

Nem kis fába vágta a fejszéjét szerkesztőségünk, amikor elhatározta, hogy kideríti: ki szerezte a legtöbb válogatott gólt a labdarúgás történetében a felnőtt férfiaknál egy naptári éven belül. A kezdetektől 2014. december 31-ig bezárólag, Amerikától Marokkón és Kínán át egészen az Északi-Mariana-szigetekig, Norvégiától Csádon keresztül le Dél-Afrikáig hivatalos (FIFA-)válogatott mérkőzéseken. Az apropót pedig Kocsis Sándor 1954-es és Neymar múlt évi szédületes teljesítménye adta – a Kockának becézett jobbösszekötő Neymar előtt hatvan évvel 23 találatot termelt tizenkét hónap leforgása alatt az Aranycsapatban, míg a brazilok üdvöskéje 15 gólig jutott a mögöttünk hagyott esztendőben a selecaóban. Bogarászásunk eredményeképp kijelenthetjük: Kocsis elképesztő „huszonhármasa" világcsúcs. Vigyázat, így együtt sohasem publikált statisztikai adatok következnek!

Kocsis szédületes 23-asa; Puskás négy naptári éve is listás, 1.

Alább az összes olyan esetet (235) közöljük, amikor egy labdarúgó legalább tíz gólt szerzett egy naptári évben a válogatottban. Következzen tehát a teljes lista Kocsis Sándortól Vivian Woodwardig!

Válogatott: 125 éve született az első magyar sztárcsatár

Százhuszonöt éve, 1889. október 11-én született Schlosser Imre, az első magyar futballsztárok egyike, az egyetlen 13-szoros magyar bajnok labdarúgó, sokszoros gólkirály.

Ibrahimovic Puskás és Kocsis nyomában: a félszázasok ligája

Különleges listával köszöntötte az uefa.com a csütörtökön a svéd válogatott mezében – nemzeti rekordot jelentő – 50. gólját megszerző Zlatan Ibrahimovicot: az Európa Labdarúgó-szövetség honlapja összegyűjtötte a címeres mezben legalább félszáz gólig eljutó európai nagyságokat. A tizenhatos lista hemzseg a magyar legendáktól.

Ma 100 éves az első igazi magyar futballsiker

A nélkülünk rendezett idei Európa-bajnokság végeztével ma egy másik, sokkal régebbi futballseregszemlét idézünk fel, amelyen Magyarország is érdekelt volt. Egy olyan tornán, amelynél jelentősebb az idő tájt (és még jó darabig) nem létezett a labdarúgásban, és amelyet jóval később háromszor is megnyertünk. Az emlékidézés tárgya az első olimpiai részvételünk, amely kereken 100 éve zárult Stockholmban – ijesztő kezdés után szép sikerrel.


Kézilabda Eb: Tudta-e?