Kis nagyember, avagy százhúsz évvel ezelőtt született Adler Zsigmond

Nem bokszolóként volt igazán kiváló, hanem edzőként. Nemcsak szeme, füle is volt hozzá: ha hallotta, hogy bunyósa ritmust téveszt zsákolás közben, azonnal leállította. A legnagyobbak, Énekes István, Harangi Imre, Török Gyula, Kajdi János, Gedó György, Badari Tibor és természetesen Papp László szorítósarkában állt. Adler Zsigmondra emlékezünk közelgő 120. születésnapja kapcsán.

Kölni Mohács – a nyolcvan év elteltével is arcpirító németek elleni null hét

Hiába telt el több mint fél évszázad, képtelenség indulatok nélkül olvasni az 1941. áprilisi Németország–Magyarország mérkőzésről írottakat. A válogatott 7:0-ra kapott ki Kölnben, hogy Mohács előkerült természetes, végül a játékosokat vették elő.

A sport palotája: csak nagy nehezen lett fedett sportcsarnokunk

Már a Los Angeles-i olimpiára a falai között készültek volna fel legjobbjaink, ehhez képest még Berlinre sem tudtak, és ha az 1940-es játékokat megrendezik, akkorra sem épült volna fel a Nemzeti Sportcsarnok. Pedig 1931 elején még úgy számoltak, hogy az év végére állni fog...

Iványi Gyula, az első nagy magyar kardozó Italo Santellit is átalakította

A mérföldkőnek számító millenniumi viadal hazai főszereplője hidat képezett a régi magyar vívórendszer és az új olasz iskola között. Nem vitás, korszakalkotó figura volt.

Nyolcvan esztendővel ezelőtt született Verebes József

Szókimondó egyéniség volt, szelet vetett, vihart aratott. Azt viszont nem lehet elvitatni tőle, hogy pezsgést hozott a honi futballba. Más kérdés, hogy nemzetközi szinten ő sem produkált eredményeket. Verebes József március 23-án lenne 80 éves.

Amikor Bodnár a hosszabbításban, kézzel mentett pontot a berliniek ellen…

Nem tudni, mennyire unták a magyar labdarúgók az osztrákokat és a németeket, de másokkal a világháború 1914-es kitörésétől 1921 novemberéig egyetlen 1918-as, Svájc elleni meccset leszámítva nem mérhették össze a tudásukat. A berliniekkel viszont 1921 márciusában már sokadszorra igen.

Kormányzói akadémia – magyar–olasz csörte, Horthy Miklós főszereplésével

Az évtizedek óta világelső magyar kardozók 1931-ben is megmérkőztek Budapesten az olaszokkal, ám a Vigadóban elszabadultak az indulatok, majd tort ült a szervilizmus.

Halálforgásból feledés, avagy Orgonista Olga sportágtörténeti sikereinek nyomában

Első női sportolóként a Signum Laudist is megkapta, a félkezes halálspirált kidolgozó Szalay Sándorral ő a páros műkorcsolyázás első Európa- és magyar bajnoka, első hazai vb-érmese.

Népsport: a zászlók is meghajoltak – 110 éve született Énekes István

Családja nem dúskált a javakban, de a boksz sem vált kenyérkereső foglalkozásává. Olimpiai és háromszoros Európa-bajnok, még nem volt 29 éves, amikor élete tragikus véget ért. Énekes István 110 éve született.

A Germania magyarja, avagy hat hónap elég volt, hogy a neve fogalommá váljon

Amilyen gyorsan befutott Brazíliában, olyan gyorsan el is tűnt a zöld gyepről Halmos Zoltán, aki 1930 és 1933 között három Sao Pauló-i csapat kapujában állt.

Szezonnyi hiba – Sebes Gusztáv volt a legjobb, ám ez felemás dicséret volt

Jó őszi teljesítmény, sikeres németországi túra, cél a bajnoki aranyérem, ám nehezen indult az 1931-es esztendő a Hungáriának. A magyar futballcsapatok nagy ellenfele, a prágai Slavia edzőmeccsen 3:3-as döntetlent ért el a Hungária úton.

Hivatalos barátság, avagy Albert Flóri faultolt, Sándor Csikar ellenállhatatlan volt a bazárban is

A felkészülés jegyében Egyiptomba, hivatalosan az Egyesült Arab Köztársaságba (EAK) utazott a magyar futballválogatott 1961 februárjában. Baráti látogatás volt, nem csupán a meccsek miatt, hanem a politikai szándéknak is megfelelően.

A csodagyerek – 130 éve született minden idők talán legnagyobb magyar teniszezője

Szerte Európában rendkívüli népszerűségnek örvendett, külföldön Bela von Kehrling néven emlegették, de a Bela de Kehrling épp úgy feltűnik a korabeli híradásokban, mint az 1926-os asztalitenisz-vb-n a Baron de Kehrling, azaz a Kehrling báró. Ám ez vélhetően a B. Kehrling rövidítésnek, no meg egy tájékozatlan kollégának volt köszönhető.

A penge, avagy 110 éve született a magyar futball egyik legképzettebb játékosa

A Tanár úr. Technikás futballista volt, haláláig hű a Ferencvároshoz. Az 1938-ban vb-ezüstérmes válogatott fedezete, Lázár Gyula 110 évvel ezelőtt született.

Puska sebészkézben, avagy 125 éve született a sportlövészet első magyar világbajnoka

Bécsi világbajnoki sikerét és rekordját követően Lumniczer Sándort a kés és a puska művészének titulálták. Amilyen higgadtan és biztosan kezelte a szikét a műtőasztalnál, olyan nyugodtan emelte vállához a fegyvert.

És eljött a miniszter, avagy Klebelsberg Kuno gróf a futballszövetségben informálódott

Nagy nap virradt 1931. január 16-án a Magyar Labdarúgó-szövetségre. Klebelsberg Kuno gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter tett látogatást az MLSZ székházában, ahol „részletesen informáltatta magát a labdarúgósport ügyeiről, szervezetéről, sérelmeiről és bajairól”.

Farkasvilág, avagy Sonny Liston halála nem csupán az emlékezésre adott alkalmat

A profi boksz korábbi nehézsúlyú világbajnoka, Sonny Liston 1970. december 30-án hunyt el Las Vegasban. Halálát követően a kiváló újságíró, Feleki László a Képes Sportban kétoldalas írásban búcsúzott a bunyóstól. Illetve egész másról volt szó...

Mészöly, Fazekas, Bene – a közvélemény csapata

A Képes Sport 1970-ben is megszavaztatta az olvasókat, kik legyenek az év csapatának tagjai. Némi meglepetésre nem sok eltérés volt a szövetségi kapitány, Hoffer József együttesétől.

Emberfeletti módon edződve – nem estek kétségbe a karácsonyfa alatt

Felidézzük a magyar labdarúgás 1914-es, 1915-ös és 1916-os évének karácsonyát, amikor a szereplők a pályán és azon kívül is kitettek magukért – de nem mindig csak jótékonykodtak. Az említett éveket részben a Budapest–Berlin reprezentatív vetélkedés tartotta lázban: amíg a budapesti meccset (3:1) meg tudták rendezni, addig a berlini visszavágó elmaradt 1914 végén, sőt folyamatosan elhalasztották, és végül csak 1920-ban került rá sor.

A nagy durranás, avagy minden előrejelzés ellenére olimpiai bajnok lett

Halasy Gyula a fronton négy napig tartott fel századával két orosz gyalogezredet, Párizsban hároméves agyaggalamblövő-múlttal a háta mögött „találta el” az aranyat.