Mészáros Norbert (középen) családját is büszkeséggel töltötte el a lapunkban először megjelenő róla szóló írás. (Fotó: Szabó Miklós)

 

A NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

Az ellenfelek rettegtek erejétől, gyorsaságától, megesett, hogy az egész pályán végigvitte a labdát, s úgy szerzett gólt, s előfordult, hogy harminc méterről iszonyatos erővel rúgta a labdát a hálóba. Karrierje bizonyítja, kis falusi csapatból is el lehet jutni a válogatottságig, hiszen a DVSC játékosaként kilencszer kapott meghívót a nemzeti csapatba.

„Nagy büszkeséggel töltött el engem és a családomat is a Nemzeti Sportban megjelent írás – mondta megkeresésünkre a ma már 41 éves labdarúgó. – Nem is igazán rólam szólt, de így is kikerült a helyi kocsma falára a cikk, mindenki láthatta, hogy benne vagyok az újságban. Két év sem kellett hozzá, már arról szóltak a hírek, hogy a Dunaferrbe igazoltam, amelyben aztán kétezeregy áprilisának végén Bagoly Gábor cseréjeként be is mutatkoztam az élvonalban. Az Újpest elleni meccsen két percet kaptam, s olyan csapatba állhattam be, amelyben a Rabóczki – Nikolov, Éger, Salamon, Kiss Gy. – Zavadszky, Bagoly G., Jäkl, Lengyel F. – Nicsenko, Penksa tizenegy kezdett.”

Majd minden úgy történt, mint a mesében: baráti segítséggel a német Cottbushoz került, egyévnyi légiósélet után pedig a Debreceni VSC-hez, amellyel hatszor nyert bajnokságot, háromszor Magyar Kupát. Futballozhatott a Liverpool elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen, s az Anfielden kikapcsolta a játékból a világhírű Fernando Torrest.

„Csodálatos emlékek fűznek Debrecenhez  – folytatta a jelenleg az NB III-as Tiszafüred védője. – S nem szakadtam el a Lokitól, hiszen a klub utánpótlás-nevelésében dolgozhatok. Amikor először jelent meg a nevem az újságban, nem hittem, hogy húsz éven át benne leszek.”