Letört egy darabka III: szemle a visszavonult sztárhad fölött

nemzetisport.hu nemzetisport.hunemzetisport.hu nemzetisport.hu
Vágólapra másolva!
2015.01.05. 12:55
null
Daniel Van Buytent (itt már civilben) vajon hányan fogják visszasírni? (Fotó: Action Images)
Ismét eltelt egy év, ismét elpárolgott néhány legenda az életünkből: nem, nem Fekete Pákó lett becsületes munkavállaló, nem akasztotta szögre Uhrin Benedek Rebekát, nem állnak be trafikosnak Dubaiban a műanyagot nem csak nyomokban tartalmazó konzumnők, nem fordultak Q7-eseik alá a minimálbéren nyomorgó szteroid-bőrhajúak, nem rabolták el az ufók egyetlen énekesünket sem – vagy legalábbis gyorsan visszahozták; sőt, celebjeink sem borították ránk a fekete lyukat tér-idő kontinuumot összerogyasztó tekintetükkel. Hanem csak ismét visszavonult néhány futballsztár, akik nélkül üresebb lesz képernyőnk… Háromrészes sorozatunk búcsúblokkját olvashatják alant.

A Premier League-ben akasztotta szögre kesztyűjét az eme munkaeszközt az utóbbi időkben inkább csak edzéseken használó portugál kapus, Hilário (39 éves jelenleg, 1-szeres válogatott, utolsó klubja a Chelsea volt) és a 2006-ban az Arsenallal Bajnokok Ligája-döntőn játszó Manuel Almunia (37, Watford), de visszavonult a megbízható jobbhátvéd Luke Young (35, 7, QPR, 13.88 millió eurót fizettek érte összesen klubjai karrierje során), az izlandi védelmi szikla, Heidar Helguson (37, 55, Cardiff); és feladta harcát a sérülésekkel az új David Beckham, a Tottenham által anno 22 millió euróért megvett David Bentley (30, 7).

Hatalmas ígéret volt egykoron az Evertonban az angol-jamaicai-olasz szélső, Danny Cadamarteri (35, Carlisle), a dán Peter Lövenkrands (34, 22, Birmingham) pedig megfordult egy világ- és egy Európa-bajnokságon. James Beattie (36, 5, 22,2) ellenben igazi PL-legendaként térhetett pihenőre, miután a Blackburn Rovers, a Southampton, az Everton, a Stoke és a Rangers egykori gólvadásza csak nem talált magának új kenyéradót az Accrington St.-t követően. A támadó az élvonalban 90-szer volt eredményes, ám a „háromoroszlánosok” között nem ment neki igazán.

Ezt elmondhatja magáról Kevin Phillips (41, 8, Leicester, 7,9) is, aki 2000-ben hazai és európai aranycipős volt, láthattuk őt az az évi kontinenstornán is. A PL legjobbjának is megválasztották (a Sunderlandet erősítette) akkor, ehhez képest „csak” a Southampton, az Aston Villa, a WBA, a Birmingham, a Blackpool, majd a Crystal Palace voltak új klubjai. Talán bánja már, hogy fénykorában nem fogadta el az Arsenal ajánlatát…

Németországban, a Bundesligában lépett pályára utolsó tétmérkőzésén a Valenciában és a Sevillában is megforduló Andrés Palop (41, Leverkusen), aki mellett olyan viharvert veteránok retiráltak, mint a dán Bo Svensson (35, 3, Mainz), a grúz nagyapó, Levan Kobiasvili (37, 102, Hertha), az amerikai Steven Cherundolo (35, 87, Hannover), Patrick Owomoyela (35, 11, Hamburg II; őt csak sérülése akadályozta meg abban, hogy igazán befusson a Dortmundban, és még többször szerepeljen a német válogatottban), az immáron izommänner-pankrátor exkapus, 2010-es vb- és 2012-es Eb-résztvevő, anno a Real Madrid által is csábítgatott Tim Wiese (33, Hoffenheim, 6); vagy Paul Freier (35, Bochum, 18), aki jó tíz éve az egyik legördöngösebb német középpályásnak és a válogatott alaptagjának számított, csak éppen szép lassan beleszürkült szeretett VfL-jébe.

Az exdortmundi Malte Metzelder (32, Ingolstadt) inkább bátyjáról volt közismert, Andreas Ibertsberger (32, Duisburg, 14) anno a legnagyobb osztrák tehetségnek számított (főleg a futballban), Ivan Klasnic (34, Mainz, 41) pedig legnagyobb harcát vesebetegsége ellen vívta, sikerrel. Bővebben Klasnicról ITT!

A horvát ék ismerős lehet két Eb-ről és egy világbajnokságról, a Mainz előtt a St. Pauli, Werder Bremen, Nantes, Bolton utat járta be, és tipikus „idényenkénti tízgólos” támadónak számított. Nem nőtt fel családnevéhez Nicolo Mazzola (29, Sonnenhof), igen fiatalon elballagott Hermann-Dieter Baka (22, Ulm), de tudjuk, hogy Ricardo Borban (22, Würzburger Kickers) az igazság, és nem süt már fel a pályákon Christian Süss (32, Schalding) Napja. Thomas Tennagels (30, Sonsbeck) túllépett a tinédzserkoron, miközben egyáltalán nem semmi, hogy Carsten Nulle (38) ilyen sokáig bírta a védést.

Adama Niang (39, Troisdorf) felhagyott a futballal, mert gyakorlatilag hajléktalan lett, papírjaival is gondok akadtak, a budapesti születésű Norbert Somodi (35, Dornbreite) ellenben simán csak kiöregedett. Daniel Van Buyten (36, 80, 24,3) már régen megtette ezt, csak senki nem merte elmondani az 1978-as születésű belga óriásnak, aki a Charleroi, a Standard Liege, a Marseille, a Manchester City és a Hamburg után 2006-ban igazolt a Bayern Münchenhez. A bajorokkal mindent megnyert, amit csak érdemes, utolsó éveiben kiegészítő emberként is lelkesen és megbízhatóan harcolt, a válogatottal a 2002-es és a 2014-es vb-n is megfordult.

Spanyolország legnevesebb búcsúzói közé tartozik a megbízható cserekapus, de kissé bugos kezdő José Manuel Pinto (39, Barcelona), aki 2008-tól szépen kidekorálta azért otthoni vitrinjét, az egykori Real-ígéret Alberto Rivera (36, Elche), az anno a Valenciában berobbanó, az Interben lerobbanó Francisco Farinós (36, 2, Villarreal, 19.5), az Osasuna-legenda Patxi Punal (39, 2000 óta szolgálta szeretettjét), az Atléticót igen rosszkor otthagyó, a válogatottból a 2006-os vb után kikopó Antonio López (33, 16, Mallorca) és Gerardo (40, Logronés), aki pályára lépett nevelőegylete, a Real ellen a 2000-es BL-fináléban a Valencia színeiben.

Taljánföldön a hórihorgas Vincenzo Iaquinta (35, 40, Juventus, 11.3) tulajdonképpen már 2011-ben visszavonult, amikor számkivetett lett Torinóban. Elugrott pár meccsre kölcsönbe Cesenába, aztán szép lassan feladta – de az vesse rá az első követ, aki csak úgy felbontaná évi hárommilliós szerződését, amikor egyik sérülésből a másikba esik. Mi nem tennénk ilyet, az biztos! Ha éppen egészséges volt, hatékony toronyként funkcionált, 2006-ban világbajnok, de a 2010-es olasz nimbusztiprásban is részt vett. Szintén exjuvés Nicola Legrottaglie (38, Catania, 16), míg Luciano Zauri (36, 5, Pescara) a Lazióban élte fénykorát, amikor a Serie A egyik legjobb szélső mindenese volt, de a válogatott tornáiról valahogyan mindig lemaradt. Sajnos az egykori interes, sokszoros U-válogatott Andrea Lussardi (22) nem tudta kihozni magából a maximumot, de szívbetegsége miatt most talán ez a legkisebb gondja.

A Ligue 1-ben intett pápát a sokszoros válogatott kapus, Mickaël Landreau (35, 11, Bastia), aki kétszeres Konföderációs Kupa-győztes és vb-résztvevő, sőt, a francia élvonal szereplési rekordere 618 fellépéssel. A német-tádzsik Andreas Wolf (32) is e ligában futott be, pontosabban a Nürnberg és Bréma után a szürke eminenciást alakította nagy elánnal a Monacóban az egykori német U-válogatott védő, míg a harcos ék, az egykori PSG-s Danijel Ljuboja (36, Lens) a szerb, a jugoszláv, valamint a szerb- és montenegrói felnőttválogatottban is pályára lépett, ezzel beállította az érvényes világrekordot! A derék olasz kapus, Flavio Roma (40, 3, Monaco) a Lazio és a Milan mellett tíz évnél többet lehúzott a hercegségben, míg a népszerű PIF, azaz Pierre-Alain Frau (34, Sochaux, 16.5) fénykorában a liga egyik legjobb centere volt, háromszor is tíz gól fölé jutott az élvonalban.

NYUGAT-EURÓPA. Hollandiában olyan válogatott játékosok búcsúztak, mint Denny Landzaat (38, 38, Willem II), a szintén exajaxos Theo Janssen (33, 5, Vitesse), a gigacsatár, a tulipános Böde Dániel Danny Koevermans (36, 4, Utrecht), a dán dinamitokkal négy nagy tornán is látott, majdnem válogatottsági rekorder Dennis Rommedahl (36, 126, Waalwijk) vagy a marokkói szélső, Adil Ramzi (37, 34, Roda). Belgiumban retirált az izlandi szűrő, Arnar Vidarsson (36, 52, Cercle), a horvát középpályás, 2006-os vb-résztvevő Ivan Leko (36, 13, Lokeren), a veterán legenda, Bart Goor (41, 79, Dessel, 8,95) és a portugálok örök ígérete, Hugo Leal (34, 1, Estoril, 9,5), vagy a háromszoros vb-résztvevő Anthony Seric (35, 16, Olhanense).

Svájcban vonult vissza Christoph Spycher (36, 47, Young Boys), David Degen (31, 17, Basel), a 113-szoros liechtensteini válogatott Martin Stocklasa (35, St. Gallen) és a magának hírnevet Barcelonában szerzett Gabi (35, 3, Lausanne), Ausztriában a horvát Marko Babic (33, 49, LASK, Eb- és vb-járt), Milan Dudics (35, 9-szeres szerb, 4-szeres jugoszláv válogatott, Sturm), René Aufhauser (38, 57, Liefering) és az egykori ZTE-s és szombathelyi Kaj András (37, Pinkafeld).

Északnyugaton akasztotta szögre futballgúnyáját az észt Raio Piiroja (35, 113, Flora) és az orosz Jaroszlav Dmitrijev (26, Puuma) – utóbbit lökték, nem esett, lévén eltiltották bundázás miatt –, a lett Juris Laizans (35, 116, Skonto Riga), a litván Andrius Skerla (37, 88, Zalgiris), Fehéroroszországban az orosz-ukrán, 2004-es Eb-résztvevő Andrej Karjaka (36, 28, Volga).

KÖZÉP-KELET EURÓPA. A lengyelek nagy viszlátozója Krzysztof Bizacki (41, 2, GKS Tychy), a cseheké Radek Cerny (40, 3, Slavia Praha) és David Jarolím (35, 29, Mladá Boleslav), az ukránoké Vitalij Reva (40, 9, Arszenal Kijev) és Andrij Vorobej (36, 69, Metaliszt Harkov, ukrán aranylabdás és aranycipős), a szlovákoké meg a 2025-ig elmeszelt Ivan Hodur (35, 12, Dunajska Streda).

MI, MAGYAROK

Illetve Magyarországon búcsúzók. Ilyen volt a debreceni örökmozgó, Bernáth Csaba (35), az egyedül sérüléseit leszerelni nem tudó Takács Ákos (32, 5, Győr), a hasonló cipőben járó Lázár Bence (23, Újpest), az NB I-be új hullámokat kavargató Mark Otten (29, Ferencváros), a paksiak védőfejedelme, a mindig lelkes Éger László (37, 10), az unikális módon éppen egy vb-döntő után visszavonuló Orbán Gáspár (22, Puskás Akadémia), az egykori spanyol U21-es válogatott Francisco Gallardo (34, Puskás Akadémia), az immáron sportigazgató Szasa Sztevanovics (40, Győr, 3-szoros jugoszláv válogatott), Tokody Tibor (34, 2, Győr), Vlaszák Géza (41, 3, ZTE), Tímár Krisztián (35, 4, Szeged) és a volt FTC-s szlovén Adem Kapic (39, 7, Szeged).

ÉSZAK-EURÓPÁBAN tapsoltak utoljára ezrek Sören Larsennek (34, Aarhus, 20 válogatott meccsén 11-szer volt eredményes), a nigériai, kétszeres vb-résztvevő Rabiu Afolabinak (34, SönderjyskE, 18), a csodás nevű, a 2006-os németországi nagy tornán is pályára lépett ghánai Razak Pimpongnak (32, 10, Ringköbing), aki nem játszik már többször a nemzeti csapatban Emmanuel Frimponggal; és Martin Jörgensennek (39, 102, Aarhus), aki minden idők egyik legjobb dán szélsője, kereste kenyerét Firenzében és Udinében is, három vb-t is megjárt a dinamitokkal. A feröeri Jákup Mikkelsen (44, 73, ÍF) nem volt nagy vándor, de a finn Peter Enckelman (37, 12, Mariehamn) a Blackburnben, az Aston Villában és a Cardiffban, Toni Kallio (36, 49, Ilves) a Fulhamben és a Sheffield Unitedben is megfordult, Mika Nurmela (43, 72, Oulu) pedig a Kaisersauternben.

Norvégiában vonult vissza Martin Andresen (37, 43, Stabaek), Észak-Írországban az egykori MU-s Keith Gillespie (39, 88, Longford Town), Izlandban Brynjar Gunnarsson (39, 74, KR Reykjavík), Svédországban pedig a 2002-es vb-résztvevő Michael Svensson (39, 29, Halmstads BK), az egykori csodagyerek, az előbbi tornán csapattárs Pontus Farnerud (34, 11, IFK Göteborg) és a pompázatos nevű Jens Sjöström d ä (26, Umea FC), valamint a „viking” kapusikon, Magnus Hedman (41, 58, IK Frej), aki anno a Chelsea-t és a Celtic-et is kiszolgálta, és már az 1994-es világbajnokságon is láthattuk őt a „háromkoronásokkal”!

BALKÁNON ÉS A MESSZI DÉLEN választott új pályát magának a bolgár Todor Jancsev (38, 32, CSZKA Szófia), az egykori City-mozdony, Martin Petrov (35, 90, CSZKA Szófia, 20), az argentin Luciano Galletti (34, 13, OFI Kréta), az egykori realos szűrőrettenet, Pablo García (37, 69, Skoda Xanthi), az Európa-bajnok hátvéd, Jorgosz Szeitaridisz (33, 72, Panathinaikosz), az exjuvés, kétszeres Eb-résztvevő és 2006-os vb-ezüstös Jean-Alain Boumsong (35, 27, Panathinaikosz, 19,42), valamint a potom 16 klubváltáson átesett Matheos „Transzferosz” Platakisz (37, Eginiakosz).

Másként keresi már a havi fixet a 37-szeres moldovai válogatott Alexei Savinov (35, Veris), a kolozsvári Szilágyi Zsolt (33, U. Cluj), a ciprusi Mariosz Elia (35, 51, APOEL Nicosia) és Jannisz Okkasz (37, 107, Ermis Aradippou), a szlovén Matej Mavric (35, 37, Koper), a Sevillával kétszeres UEFA-kupa-győztes gall Julien Escudé (35, 13, Besiktas) és a brazil-német Dedé (36, Eskisehirspor), aki 1998 és 2011 között a Dortmundot szolgálta.

AFRIKA legnevesebb búcsúzóit nem egyszerű összegyűjteni, az szent igaz, de a hosszú téli estéken csak rátaláltunk a transfermarkt.de segítségével az egyiptomi, 3-szoros ANK-aranyos Vael Dzsomma (39, al-Ahli, 113), az algériai Lunesz Gauaui (37, 49, CS Constantine, 2010-ben ott volt Dél-Afrikában, sőt, a vb-re is nevezték), a kongói Ngandu Kasongo (35, 16, TP Mazembe), a dél-afrikaiak közül az exdortmundi és exbázeli Delron Buckley (37, 72, Maritzburg) és a tejfehér védőlegenda, Matthew Booth (37, 37, BIDVest Wits) – előbbi kettő, utóbbi egy vb-n szerepelt –, az anno nagy jövőt vizionáló csatár, a Manchester City által a Portsmouthtól 5.2 millióért megvett, aztán lassan elkallódó zimbabwei Benjamin Mwaruwari (36, 44, BIDVest Wits) és a tunéziai Halid Szuisszi (29, 19, Gafsza), valamint Halid Muelhi (33, 12, Esperance) nevére.

ÉSZAK-ÉS KÖZÉP AMERIKÁBAN búcsúzott a profi labdarúgástól Kevin Hartman (40, New York RB, 5), a dél-koreai futómasinéria, az egykori PSV-s, BvB-s és tottenhames, háromszoros vb-próbált Li Jung Pjo (37, 127, Vancouver), a Chelsea-ben nevet szerzett olasz kapuvédő, Carlo Cudicini (41, LA Galaxy) vagy a magát a Ferencvárosban is megmerítő Sam Stockley (37, Carolina). Costa Rica Wardy Alfaro (37, 5, Cartaginés) és Christian Oviedo (36, 11, LD Alajuelense, előbbi vb-n, utóbbi Copán járt), Guatemala Dwight Pezzarossi (36, 71, Comunicaciones, de egykori boltonos), Honduras a Nápolyban is játszó Carlos Pavón (41, 94, RCD Espana) és Amado Guevara (38, 132, Motagua) – a két dél-afrikai nagy tornát is megküzdötték –, Mexikó Oswaldo Sánchez (41, 99, Santos Laguna) és az ismerős nevű Omar Zarif (36, Banfield) búcsúfellépésén tanúskodott.

ODA ÉS VISSZA

Idén is voltak páran, akik újra szerelést húztak a profik között: a karakteres gall kapus, Yohann Pelé (32) a Sochaux-ban, kollégája, a skót Alan Combe (40) a Hiberniansban, a volt marseille-i Ibrahima Bakayoko (38) a sokadvonalas Stade Bordelais-ban folytatja.

DÉL-AMERIKA. Argentínában akasztotta szögre az ilyenkor szokásos cuccerájt a Leverkusenben és Bordeaux-ban is lakó Diego Placente (37, 23, Argentinos), aki esélyesként indult az albicelestével a 2002-es világversenyen (aztán mi lett belőle!) és a Boca Juniors után Oroszhont is megjáró Héctor Bracamonte (36, Sarmiento), Brazíliában a bal oldali mindenes Kléber (34, 21, Figueirense), a CSZKÁ-val orosz aranylabdás karmester Daniel Carvalho (31, 12, Criciúma, 4,2), a sportingos és feneres Deivid (35, Coritiba, 12,6), a balbekk Richarlyson (32, 2, Vitória) és a Valenciával sok szép sikert arató, majd hat évig a Liverpoolt erősítő Fábio Aurélio (35, 13, Grémio).

Megkönnyezték Chilében Marco Villasecát (39, 21, Rangers Talca), Salvadorban Mardoqueo Henríquezt (27, 34, CD Aguila) és Luis Anayát (33, 37, CD Aguila), Peruban Guillermo Salast (40, 24, León de Huánuco), Uruguayban a 2002-es vb-s Gustavo Varelát (36, 24, Cerro) és Jorge Garcíát (27, 1, CA Cerro), akit bíróság elé állították apjának meggyilkolásáért, de korábban hatszor volt már börtönben. Anno a Chelsea és a Juve is érdeklődött iránta, sőt, Londonban próbajátékon is járt. Jorge Rodríguez 18 klubváltás után mondta be az asztalavisztát, és elveszítettük minden idők egyik legacélosabb bekkjét, Washington Taist (42, 19, Miramar) is.

KORELNÖKÖK

A legfiatalabb visszavonuló, akire ráakadtunk, a Trapanit 19 évesen otthagyó Giona Accomando, a Legia Warszawából sérülései miatt visszavonuló, sokszoros U-válogatott kapus, Aleksander Wandzel, valamint a bosnyák üstökös, a több nagy címmel is dicsekvő Romano Vlaho (Zrinjski Mostar).

A legismertebb igazán nagy és igazán öreg az a svéd kapus, Bengt Andersson (48, 12, Örgryte), a holland Sander Boschker (44, 1, Twente), a vb-rekorderFaryd Mondragón (43, 54, Deportivo Cali) és a feröeri Jákup Mikkelsen (44, 73, ÍF).

Kevin Poole tata az Aston Villa után egészen 51 éves koráig húzta a Burton Albion kapujában, míg védőként játszott igen sokáig a szemüveges, töpörödött öregúr, Peter Halada (47, Bad Ischl). Na, ha majd Dombi Tibor is felakasztja (egy kellőképpen alacsony magasságban elhelyezett) szögre, akkor indul csak be igazán fórumunk!

ÁZSIÁBAN rúgta az utolsókat labdába pénzért az örmény Jehun Szultanov (35, 16, Gabala), Azerbajdzsánban a macedón Igor Mitreszki (36, 70, Neftcsi Baki), Iránban a helyi zseni, a Bayernben és a Schalkében is varázsló Ali Karimi (36, 126, Traktor Százi), aki volt kontinense legjobbja is; az Emírségekben a rosszfiú Mohamed Zidan (33, 42, Banijasz, 16,6), aki sem a Dortmundban, sem a HSV-ben nem váltotta meg a világot, mint ahogyan hiába tárgyalt nemrégiben a PSG-vel a libanoni bekk, Jusszef Mohamad (34, 38, al-Ahli).

A spanyol Albert Crusat (32, Bnei Sahnin) Izraelig bandukolt karrierje ezen szakaszának befejezéséig, a mali Soumaila Coulibaly (36, 59, Jenpien Csangpajsan) és a szintén veretes Bundesliga-profi Mike Hanke (31, 12, Zsneho, vb-bronzérmes) Kínáig, a horvát Dino Drpic (33, 1, DPMM) Szingapúrig, a gaboni Henry Antchouet (35, 47, Churchill Broth) Indiáig, komoly nevű honfitársa, Gilles Ondo (29, 7, al-Nedzsmeh) Libanonig, a Vasas után messzire kerülő Helmi Lusszaief (28, PKNS) Malajziáig, a volt Betis-spíler spanyol Arzu (33, Tero Sasana) és az extoulouse-i szekrénycsatár, a portugál Ariza Makukula (33, 4, Tero Sasana) Thaiföldig, a mindkét sevillai nagycsapatban pályára lépő brazil Adilson dos Santos (38) Szöulig, honfitársa, Dutra (41) pedig Jokohamáig. Japán másik nagy búcsúzója az OM-ben is kipróbált Nakata Kodzsi (35, 57).

Ausztrália volt utolsó állomáshelye a megbízható chilei bekknek, Pablo Contrerasnak (36, 68, Melbourne), a tipikus „jó kis angol csatár” Michael Bridges-nek (36, Newcastle Jets) és hazája egyik legismertebb labdarúgójának, a Feyenoordban és a Blackburnben is hasító Brett Emertonnak (35, 95, Sydney FC).

TOVÁBBI, 2014-BEN VISSZAVONULT VÁLOGATOTT FUTBALLISTÁK (1. rész)

Név, születési év, nemzetiség, legismertebb klub, utolsó klub, válogatottság, érdekesség

Vladimir Sunejko, 1974, fehérorosz, Levszki Szófia, Dnyepr Mogiljev, 23x válogatott
Valdas Trakys, 1979, litván, Torpedo Moszkva, Atlantas, 12x vál.
Kolja Afriyie, 1982, német-ghánai, Hamburg, Midtjylland, 4x U21-es vál.
Martin Bernburg, 1985, dán, Bröndby, 4x vál.
Sladan Peric, 1979, dán-szerb, Schalke, Vestsjaelland, 2x U21-es vál.
Thomas Rasmussen, 1977, dán, Bröndby, Lyngby, 8x vál.
Morten Siefert, 1982, dán, PSV Eindhoven, Avarta
Jon Inge Höiland, 1977, norvég, Kaiserslautern, Stabaek, 25x vál.
Callum Davidson, 1976, skót, Blackburn, St. Johnstone, 19x vál.
Barry Nicholson, 1978, skót, Rangers, Kilmarnock, 3x vál.
Ian Murray, 1982, skót, Rangers, Dumbarton, 6x vál.
Paul Hartley, 1976, skót, Celtic, Alloa, 25x vál.
Kevin Kyle, 1981, skót, Rangers, Ayr United, 10x vál.
Craig Nelson, 1971, skót, Hearts, Brechin City, 42 évesen vonult vissza
Gary O'Connor, 1974, skót, Hearts, Berwick Rangers, 1x U21-es vál.
Zhaimu Jambo, 1987, zimbabwei, Kaiser Chiefs, 18x vál.
Oszama Hoszni, 1982, egyiptomi, el-Ahli, Harrasz, 19x vál., 6x bajnok, 3x Afrikai BL-győztes
Jabu Mahlangu, 1980, dél-afrikai, Orlando Pirates, SuperSport, 20x vál., 2002-es vb-r.
Dipsy Selolwane, 1978, botswanai-dél-afrikai, Vejle, Pretoria, 42x vál, 1x ANK-r.
Nadir Lamiaghri, 1976, marokkói, Vidad, 54x vál., 6x ANK-r.
Alekszandr Csertoganov, 1980, azeri-ukrán, Gabala, 54x vál.
Elmar Bahsijev, 1980, azeri, Gabala, 30x vál.
Aszen Karaszlavov, 1980, bolgár, G. Fürth, Botev, 10x vál.
Panajotisz Kiparisszis, 1973, görög, Vatinaikosz, 18 klubváltás karrierje során
José Manuel Roca, 1976, spanyol, Real Madrid, Ol. Volosz, 4x U-vál.
Eugen Hmaruc, 1977, moldovai-orosz, CSZKA Szófia, Tiraspol, 30x vál.
Oleg Sischin, 1975, moldovai, CSZKA Moszkva, Academia Chisinau, 38x vál.
Ivica Krizanac, 1979, horvát, Zenit, RNK Split, 12x vál., 1x UEFA-kupa-gy
Mato Neretljak, 1979, horvát, Hajduk Split, HNK Rijeka, 10x vál.
Deniz Baris, 1977, török, Fenerbahce, Antalyaspor, 21x vál.
Ahmet Dursun, 1978, török, Besiktas, Eyüpspor, 15 klubváltás
Jay DeMerit, 1979, amerikai, Watford, Vancouver, 25x vál., 1x vb- és 1x Copa América-r.
Rob Friend, 1981, kanadai, Mönchengladbach, LA Galaxy, 30x vál.
Oka Nikolov, 1974, macedón-német, E. Frankfurt, Fort Lauderdale, 5x vál.
Ricardo González, 1974, Costa Rica-i, Alajuelense, Belén, 44x vál., 3x Copa-r.
Cristiano dos Santos Rodrique, 1973, brazil, FC Basel, Olimpia
Israel Martínez, 1981, mexikói, América, 8x vál., 1x Arany-kupa-győztes
Alessandro, 1979, brazil, Flamengo/Dinamo Kijev, Corinthians, 1x klubvilágbajnok
Felipe, 1977, brazil, Vasco, Fluminense, 7x vál., 1x Copa América-gy.
Léo, 1975, brazil, Benfica, Santos, 9x vál., 1x Konföderációs-kupa-gy., 3x Év csapata-tag Brazíliában
Anderson Cléber, 1980, brazil, Benfica/Lyon, Paraná, 1x vál, klubvilágbajnok
Gerardo Vallejo, 1976, kolumbiai, Deportivo Cali, Águilas, 20x vál., 1x Copa-r.
Óscar Morales, 1975, uruguayi, Málaga, Villa Teresa, 3x vál.
Pedro Fernández, 1977, venezuelai, Táchira, 13x vál., 1x Copa-r.
Wilfredo Alvarado, 1970, venezuelai, Portugesa, 28x vál.,1x Copa-r.
Leonel Vielma, 1978, venezuelai, Deportivo Cali, Estudiantes de Mérida, 56x vál, 3x Copa-r.
Dmitrij Kramarenko, 1974, azeri, CSZKA/Dinamo Moszkva, Szimurk, 33x vál.
Giorgij Sasiasvili, 1979, grúz, Sturm Graz, Dinamo Tbiliszi, 30x vál.
Wálter Guglielmone, 1978, uruguayi, Nacional, BIT, 2x vál., 1x azeri gólkirály, 1x Copa-r.
Okano Maszajuki, 1972, japán, Urava Reds, Tottori, 26x vál., 1998-as vb-r.
Hattori Tosihiro, 1973, japán, Tokio Verdy, Gifu, 42x vál., 2x vb-r., Konföderációs-kupa-ezüstérmes
Jacob Burns, 1978, ausztráliai, Leeds, Perth Glory, 10x vál.
Andy Griffin, 1979, angol, Stoke/Portsmouth, Chester, 3x U21-es vál.
Ricardo Rocha, 1978, portugál, Benfica, Portsmouth, 7x vál.
Javi Venta, 1975, spanyol, Vilarreal, Brentford, spanyol vál. kerettag
Albert Streit, 1980, német, Schalke, Fortuna Köln, 5x U18-as vál.
Antonio da Silva, 1978, brazil, Dortmund, Duisburg, 3x német bajnok
Pascal Borel, 1978, német, Bremen, RB Leipzig, egykori Bp. Honvéd-játékos
Dudu Aouate, 1977, izraeli-francia, Deportivo, Mallorca, 78x vál.
Roberto Guana, 1981, olasz, Palermo, Pescara, 1x U21-es vál.
Vincenzo Italiano, 1977, olasz, Genoa, Lumezzane
Marco Rigoni, 1980, olasz, Juventus, Novara, 6x U18-as vál.
Julien Sable, 1980, francia, Lens, Bastia, 3x U21-es vál.
Stéphane Pichot, 1976, francia, PSG, Mouscron, 2x U21-es vál.
Torben Joneleit, 1987, német, Monaco, Genk, 3x U20-as vál.
Frechaut, 1977, portugál, Dinamo Moszkva, Boavista, 17x vál.
Almami Moreira, 1978, bissau-guineai-portugál, Partizan, Atlético CP, 7x vál, 19x port. U-vál.
Marcus Pürk, 1974, osztrák, 1980 München, St. Margarethen, 2x vál.
Dmitrij Kiricsenko, 1977, orosz, CSZKA Moszkva, Mordovija, 12x vál.
Volodimir Jezerszkij, 1976, ukrán, Dinamo Kijev, Goverla, 40x vál., 2006-os vb-r.
Sasa Ilic, 1970, macedón, Zenit, Euromilk, 5x vál.
Gilbert Agius, 1974, máltai, Vallette, 122x vál.
Mario Muscat, 1976, máltai, Hibernians, 67x vál., a máltai liga szereplési rekordere (500)
Daniel Oprita, 1981, román, Steaua, 6x vál.
Sinisa Dobrasinovic, 1977, ciprusi-montenegrói, Lokeren, Nea Szalamina, 27x vál.
Marc Nygaard, 1976, dán, QPR, Akademisk, 7x vál.
Christian Schultz, 1994, dán, Silkeborg, 9x U-vál, 19 évesen vonult vissza
Abderauf Zarabi, 1979, algériai, Hibernian, PK-35, 22x vál.
Jon Knudsen, 1970, norvég, Lilleström, 20x vál.
Ólafur Örn Bjarnason, 1975, feröeri, Brann, Fram, 27x vál.
Gavin Rae, 1977, skót, Rangers, Dundee FC, 14x vál.
Daniel Majstorovic, 1977, svéd, Celtic, AIK Stockholm, 49x vál., 2008-as Eb-r.
Stefan Selakovic, 1977, svéd, IFK Göteborg, Halmstads, 12x vál., 1x svéd gólkirály
Janiv Katan, 1981, izraeli, WHU, Maccabi Haifa, 30x vál.
Janagiszava Acusi, 1977, japán, Vegalta, 58x vál., 2x vb-r.
Kim Szang Szik, 1976, dél-koreai, Dzsonbuk, 60x vál, 1x vb-r.
Mile Sterjovski, 1979, ausztrál-macedón, Lille, Central Coast, 42x vál., 1x vb-r, 1x Konföd.-kupa-r.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik