Lesújtó kép az európai klubfutballról – meddig nőhet a szakadék?

ILKU MIKLÓSILKU MIKLÓS
Vágólapra másolva!
2018.12.06. 14:24
null
Meddig nőhet a különbség a topcsapatok és az üldözőik között? (Fotó: NSO-montázs)
Egyre nagyobb különbségeket tapasztalhatunk az európai labdarúgó-bajnokságokban. A topcsapatok fokozatosan szakadnak el a többiektől, a legtöbb liga versenyképessége évről évre csökken, ami a nemzetközi kupasorozatok színvonalának visszaesését is magával hozza. Az elmúlt évek trendjeit elemezve kijelenthető: nyílik az olló kontinensünk futballjában, és ez egyelőre egy végeláthatatlan folyamatnak tűnik…

 

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) új tanulmányában rámutat: az európai bajnokságokban egyre nagyobb a szakadék a dobogón végző élcsapatok és a mezőny többi együttese között, és a távolság az elmúlt tíz évben csak növekedett. Nézzük, mit is jelent ez a számok nyelvére fordítva!

A 2009 és 2018 közötti időszakot és 22 európai ligát (az öt topbajnokságon kívül többek között az osztrák, portugál, lengyel, török, holland és orosz pontvadászatot) figyelembe véve a bajnokcsapatok és a dobogón végzők a megszerezhető maximális pontszámnak egyre nagyobb százalékát gyűjtik be. A 22 ligában a legutóbbi idényben a bajnokok 76 százalékát szerezték meg a megszerezhető pontoknak, a dobogósok 68.6 százalékát – az öt topligára vetítve ezek az értékek még radikálisabb különbséget mutatnak: 83.3 százalék és 72.9 százalék.

A legutóbbi idényben a 2008–2009-eshez képest az öt legmagasabban jegyzett bajnokságban (angol, német, spanyol, olasz, francia) a bajnokok tíz százalékkal több pontot gyűjtöttek, míg a dobogósok négy százalékkal. Ha a teljes képet nézzük, azaz mind a 22 ligát, akkor a növekedés feleekkora – ami azért szintén nem kicsi.



Országonkénti bontásban nézve a portugál és a spanyol élvonalbeli bajnokság a legkevésbé kiegyenlített,a versenyLengyelországban, Ausztriában és Finnországban a legnagyobb.

A mérkőzéseket megvizsgálva is ugyanarra a következtetésre juthatunk: nő a távolság a csapatok között. Míg a 2008–2009-es idényben az átlagos gólkülönbség 1.289 volt mérkőzésenként, a legutóbbi idényben már 1.357. A Bajnokok Ligáját és az Európa-ligát (a csoportkört mindkét sorozatban) is idevéve a legutóbbi szezonban a meccsek 15.8 százalékán volt háromgólos vagy annál nagyobb különbség – kilenc évvel ezelőtt még csak a találkozók 13.8 százalékán.

Ezek alapján a Bajnokok Ligája (1.578) és a holland Eredivisie (1.554) produkálja átlagosan a legnagyobb gólkülönbségű győzelmeket. Eme két sorozatban az összecsapások egyötödén (!) az egyik csapat legalább három góllal nyer. Érdekesség, hogy az olasz Serie A mindkét mutatóban kiegyenlítettséget mutat, ahogy a lengyel Ekstraklasa és az orosz Premjer-liga is.


Összesítve tehát az a nemzetközi trend figyelhető meg az európai labdarúgásban, hogy az élcsapatok egyre inkább elszakadnak, a pénz és a tehetség egy helyen koncentrálódik: a legmagasabban jegyzett bajnokságokban. Az öt topligán kívüli sorozatok egyfajta ugródeszkaként szolgálnak a Premier League-re vagy a Bundesligára, amelyek csapatai dominálják a kontinens futballját. Nem véletlen, hogy a Bajnokok Ligáját annak 1992–1993-as átszervezése óta csak két olyan csapat (Ajax és Porto) tudta megnyerni, amely nem az öt topliga egyikében szerepel. A második számú európai kupasorozatban, az Európa-ligában a 2009-es átszervezés óta csak a Porto tudott nem topligásként diadalmaskodni, azt megelőzően a 2000-es években a Sahtar Donecknek, a Zenitnek, a CSZKA Moszkvának és a Feyenoordnak is összejött az UEFA-kupa-győzelem nem topligásként.

Az UEFA által életre hívott harmadik számú kupasorozat (amely a 2021–2022-es idényben indul) lehetőséget adhat arra, hogy több nem topligás csapat megmutassa magát, és nemzetközi trófea kerüljön kisebb országok csapataihoz.

Ugyanakkor a Bajnokok Ligája és az Európa-liga egyre egyoldalúbb (legalábbis a csoportkör, tehát a teljes őszi szezon), a csapatok 10-15 százaléka kis túlzással nagyobb erőfeszítés nélkül túljut kvartettjén, a kiélezett küzdelem tavasszal kezdődik ezekben a sorozatokban.

Ha ez a tendencia folytatódik – márpedig a sportágba áramló egyre nagyobb tőke és az elmúlt évtized tapasztalatai erre engednek következtetni –, akkor újabb néhány év(tized) elteltével azt tapasztalhatjuk, hogy a bajnokságok topcsapatai gyakorlatilag összes meccsüket megnyerik, minden második-harmadik mérkőzésen háromgólos vagy annál nagyobb különbségű győzelem születik, egy-egy ligában a klubok java esélytelenül vág neki az idénynek. A FIFA által belengetett szuperliga – ami a legnagyobbak és leggazdagabbak játszótere lenne – valósággá válik, és az sem zárható ki, hogy nem csak a nemzetközi kupákban…

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik