1978. június 2.: az Argentína–Magyarország világbajnoki csoportmérkőzés 87. percében Antonio Garrido játékvezető kiállítja Törőcsik Andrást (Fotó: Getty Images)

 

Törőcsik András 1977. október 5-én a jugoszlávok ellen két gólt szerzett a 4–3-ra megnyert mérkőzésen, ám a pályán kívül a korábbról ismert alkoholproblémái mellett újabb veszélyek leselkedtek rá. Az egyik még jóval korábbról eredeztethető: az 1977. februári dél-amerikai túrán megszerezte első és második gólját (Peru és Mexikó ellen), de hazatérve a vámon megállították. Barátjával, Ebedli Zoltánnal a zöld folyóson akartak behozni vámköteles elektrotechnikai berendezéseket. Lebuktak, eltiltották őket a válogatottságtól. „Nem értettem, ma sem értem, mert hibáztam, jó, büntessenek meg, de miért zárnak ki a válogatottból?” – tette fel a csatár a költői kérdést az 1995-ben megjelent A Törő! (Rokob Péter, Zombori Sándor) című könyvben. Miért alapvetően a munkájukkal kapcsolatos tevékenységtől tiltották el őket?

 
1. rész: Amikor a kis Törő meccs előtt biciklire pattant... – fejezetek egy futballzseni életéből
2. rész: A védőket kicselezte, az alkoholt nem – Törőcsik András útja a hírnév felé

A Kádár-rendszerben a szocialista erkölccsel összeegyeztethetetlen volt az effajta viselkedés, a mindenható sportvezető, az MLSZ elnöke, Kutas István halmazati büntetésként azt is megszabta, a két futballista nem lehet együtt a válogatottban. Baróti Lajos Törőt választotta. A két jó barát ezért nem lépett pályára négynél többször együtt a nemzeti csapatban. A szövetségi kapitány szerette volna, hiszen a Práterben 4–2-re megnyert osztrák–magyaron, Peru, Mexikó és Argentína ellen „Ebédlő” a középpályán, Törő a csatársorban kapott helyet. A válogatottat leszámítva máshová járhattak együtt, például a belvárosi Liesinger sörözőbe. El-elkövettek kisebb stikliket, eleve nehezen viselték a népszerűséget, ivás közben meg pláne nem örültek, ha felismerték őket. Egressy Zoltán írja Lila csík, fehér csík című könyvében, „(...) autogramot kér tőle, nem akar adni, hülyéskedni kezd Ebedlivel, mással is szórakoznak, egy kissrác papírjára azt írják, Pityipalkó”. Volt komolyabb balhé is: a dél-amerikai túrán a hondurasi Motagua elleni találkozón (0–0) leküldték a pályáról. A helyi csapat játékosai ütötték-vágták a mieinket, Törő összeveszett a bíróval, sőt, le is köpte. Még az úriember Baróti Lajos is kiabálva vonta felelősségre az öltözőben.

A vb-selejtező 1977. tavaszi meneteléséből kimaradt, de ősszel a jugók ellen már játszott, s innentől kezdve választ kapunk arra – noha az esztendőnek alig több mint a negyede van csak hátra –, miért bizonyult talán a legjobb évének 1977. Az UEFA-kupában két gólt lőtt a Linznek idegenben (3–2-es vereség), egyet a Megyeri úton (7–0-s győzelem), szeptember 24. és december 17. között 11 bajnokiból héten gólt szerzett. Október 19-én az UEFA-kupában az Athletic Bilbao ellen Újpesten (2–0) „Törőcsik a félpályától indult el, ördöngös testcselekkel egymás után csapta be a védőket, majd a 16-osnál jobbra cselezett, látta, hogy Iribar kiindul, s a rövid sarkot zárja, ezért alányesett a labdának, amely 15 méteres röppálya után (...) a kapu jobb oldalába hullott.”

1977. október 29.: Törő gólt lőtt Bolíviának a 6–0-ra megnyert vb-pótselejtezőn (Fotó: Imago Images)



Akárcsak Svédország ellen (október 12., Népstadion, 3–0): „A kezdőkörből egyedül tört kapura, Hagberg kétségbeesetten kiindult, a középcsatár 18 méterre a kaputól futtában alárúgott a labdának, az a kapus fölött átjutva a kapu közepébe hullott.”

Október 29-én Bolívia érkezett vb-pótselejtezőre (6–0), Törő gólt lőtt, akárcsak a La Pazban 3–2-re megnyert visszavágón (november 30.). „Ezen a mérkőzésen is megcsillogtatta kivételes képességeit, okosan, higgadtan játszott.” Még a revansot megelőzően a rádióban (Sportvilág, november 10.) egy hallgatói kérdésre: „Lehet-e Törőcsikből Albert-szintű játékos?” Baróti így válaszolt: „Megítélésem szerint képességei alapján lehet. Az ismert közhely itt is helytálló: csak rajta múlik...” A kapitány egy 1995-ben adott nyilatkozatában mondott többet is: „Törőcsik nagyon aranyos gyerek volt, de akaratgyenge (...) A hosszú távú futásokat egyáltalán nem szerette és nem értette, miért nem engedem meg neki, hogy mindig kihagyja. Nem könnyű ember. Ha valaki szépen beszélt vele, akkor mindent elérhetett nála, ha nem, akkor azt érte el, hogy Törőcsik teljesen bezárkózott...”



Az NS korábbi főszerkesztője, Buzgó József, aki 16 éves korában ismerte meg Törőt, ezt alátámasztotta: „Húzott egy falat, amin nem lehetett áttörni, mögé nem engedett be senkit.” Később Mészöly Kálmán kételkedett abban, Törő képes-e 12 perc alatt 3000 métert futni, a csatárt az akkor még öttusázó Buzgó segítette tanácsokkal, meg egy szöges cipővel, Kese 3050 métert futott, aztán odaszólt Mészölynek: „Pedig úgy mentem volna még...”


Az olimpiai ezüstérmes, az 1972-es tornán a dánok ellen két gólt szerző, 12-szeres válogatott, most 73 éves Dunai Ede többnyire Törőcsik mögött játszott a fedezetsorban, szerinte Törő a rövid passzos összjátékban messze megelőzte a korát. „Törővel remekül megértette magát az ember. Körömpasszokkal hoztuk fel a labdát, mindig úgy adta, hogy elém kerüljön, s ő sem szerette, ha vissza kellett nyúlni érte. Abban az Újpestben ez nem volt gond, úgy tettük a zsugát, ahogyan a másik kérte. Remek testcselei voltak: balra bemutatott és elment jobbra. A balesetét követően sajnos már ritkábban tudta megcsinálni, az operált csípője akadályozta benne.” Hozzátette: „Zseni volt, de sohasem lehetett tudni, hogyan fog játszani. Nem tudott uralkodni az érzelmein. Ha úgy tartotta kedve, lekéredzkedett az edzésről. Ezt néha már a többiek is nehezményezték. Az öntörvényűségét a következő eset jellemzi a legjobban: Szegeden játszottunk (1977. december 17. – a szerk.), nem ment, a hazaiak négy egyre vezettek, ráadásul ítéltek ellenünk egy tizenegyest. A letett labdát Törő mérgében elrúgta, Tátrai játékvezető kiállította.” Várhidi Pál edző nem is hagyta szó nélkül: „Nem értem, hogyan jut el odáig egy válogatott csatár, hogy elrúgja a labdát?”

Várady Bélával a nagy reményekkel várt 1978-as argentínai vb előtt (fotó: Imago Images)


Az Újpest 1978. tavaszi 16 NB I-es meccséből 15-ön játszott, négy gólt szerzett. „Akkor nagyon normálisan éltem. Nem ittam. (...) Nagyon-nagyon boldog és elégedett voltam, a legszebb emlékeim közé sorolom azt az időszakot“ – nyilatkozta. Le akarta igazolni az Anderlecht – erre persze akkoriban csak úgy lett volna lehetőség, ha disszidál. A vb előtt április 15-én nyögvenyelősen vertük meg 2–1-re Csehszlovákiát, a szaklap szerint: „Törőcsik bemutatott most is néhány virtuóz cselsorozatot, többször átjátszotta a védőket, de nem mindig ismerte fel a kapura törés lehetőségeit, nem volt igazán gólveszélyes”. A meccset megtekintő Miljan Miljanics ezt mondta: „Törőcsikben az tetszik, hogy az egyéni játékot nem téveszti össze az egyénieskedéssel, cselsorozatai elég célszerűek.” A május 24-i Anglia–Magyarország (4–1) mérkőzés előtt egy londoni áruházban lopáson érték Fazekas László feleségét és Törő akkori barátnőjét, Erzsit. A center pingpongozás közben tudta meg a hírt, mérgében a falhoz vágta az ütőjét...

ARGENTINA–MAGYARORSZÁG 2–1 (TÖRŐCSIK SZABÁLYTALANSÁGA 2:18-NÁL)

Az 1978. június 2-án lejátszott argentin–magyar vb-meccsnek irodalma van, itt csak röviden: 1–0-s magyar vezetés után 2–1-re kikaptunk, a vége előtt Törőcsiket, majd Nyilasi Tibort is kiállították. „Rúgtak, csíptek, haraptak, de nem ez váltotta ki a dühömet, hanem a bíró. Mosolygott, amikor ellenünk fújt. Amiért engem kiállított, az csak egy sima fault volt” – mondta csatár. A Nemzeti Sport így írt: „Nem menti őket, hogy sok rúgást kaptak az ellenfél védőitől, hogy nagy siker küszöbén botlottak el, (...) felelőtlen viselkedésükkel rendkívül súlyos helyzetbe sodorták a csapatot.” Bocsák Miklós A Császár és utána a sötétség című, 1984-ben megjelent könyvében azért ott lapul az igazság: „A kö­zépcsatárt rúgták-vágták, amit a középcsatárok általában kibírnak, különösen egy olyan, aki elég jó ahhoz, hogy az egész argentin védelmet foglalkoztassa. De elégtételt egyszer sem kapott; akik megrúgták, egyszer sem bűnhődtek. Így torlódott fel valami a szőke fiatalemberben, ami túlnyomást váltott ki, amikor az argentinok szerencséjükre mégis gólt lőttek.”

A FIFA a két magyar játékost egy-egy mérkőzésre tiltotta el, a honi vezetőség „az összes körülményt figyelembe véve úgy döntött, hogy Törőcsik Andrást és Nyilasi Tibort kedvezménymegvonásban részesíti”. Törőt tízezer, Nyílt húszezer forintra megbüntették, az edzéseken külön küldték őket a többiektől... S ugyan a tekintélyes újságíró, Feleki László Nem bűnbakok című írásában amellett foglalt állást, nem a két futballistán kell elverni a port, az MLSZ úgy döntött: „Nyilasi Tibort, a Ferencváros, és Törőcsik Andrást, az Újpesti Dózsa játékosát a világbajnokságon tanúsított magatartása miatt 1979. július 31-ig kizárja a válogatott keretből.”

Törőcsik a mennyből a pokolba jutott.

Törő megtolja a labdát Américo Gallego mellett… (fotó: Imago Images)
…az argentín védők durvaságai miatt akkorra már fejét vesztő magyar nem hagyja magát (Fotó: Imago Images)


(A következő részben: Irány a spanyolországi vb)

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. szeptember 10-i lapszámában jelent meg.)