Íme, az akadémia, ahonnan Kerkez Milos az AC Milanba került

BOBORY BALÁZSBOBORY BALÁZS
Vágólapra másolva!
2021.02.02. 12:04
Új sorozatunkban minden hónapban bemutatunk egy államilag elismert labdarúgó-akadémiát, amelytől joggal reméljük, hogy a következő években ontja a tehetségeket a magyar futballnak. Elsőként a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiánál vendégeskedtünk.
Bemutatjuk a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiát! A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE! 
(Fotó: Dömötör Csaba)
Bemutatjuk a győri Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiát! A GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTSON A KÉPRE! (Fotó: Dömötör Csaba)


Ha az intézmény névadója olyan körülmények között pallérozódhatott volna, mint a mostani fiatalok, szinte biztosan a világ egyik legjobb centereként tartanák számon.

Amikor Fehér Miklós szorgalmasan járta a szamárlétrát az ETO utánpótláscsapataiban, más volt még a világ, de tehetségének, szorgalmának és persze a kilencvenes évek trendjéhez képest sokkal értőbb kezek munkájának köszönhetően, a magyar válogatott meghatározó tagja lett, aki beváltotta a hozzá fűzött reményeket az FC Portóban és a Benficában.

Fehér Miklós halálának 17. évfordulójára éppen a héten emlékeztünk, és bár a róla elnevezett akadémia lenyűgöző és tökéletes hely az ifjú futballistáknak, most mégis azt kívánnánk, bárcsak máshogy hívnák az intézményt, és inkább vele együtt sétálnánk végig a képzés helyszínén és lesnénk be a kulisszák mögé.

Miki biztosan elámulna, hogy az ETO-stadion, ahol ő elkezdte profi pályafutását, immár modern futballaréna, ahonnan eltűnt a salakos, a focit a nézőktől mesterségesen távolabb tartó futópálya. De sokkal jobban meglepődne azon, milyen edzőkomplexum veszi körbe az arénát: kiváló minőségű füves és műfüves edzőpályák váltogatják egymást különböző méretben, illetve a stadion melletti kiszolgáló épületben helyet kapott a kollégium, az étterem, műfüves kispálya és konditerem is.

POKOLBÓL A MENNYBE

A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia tavaly került be az államilag elismert sportakadémiák közé, amelynek köszönhetően a legtöbb tárgyi és személyi feltétel adottá vált ahhoz, hogy immáron szakmai és tudományos alapon is minőségi utánpótlásképzést lehessen folytatni Győrben.

A város futballjának modern kori tragédiáját ismerjük, a klubot 2015-ben kizárták az élvonalból és az NB III-ból kellett elkezdenie az újjáépítést. Addig a tulajdonosnak köszönhetően meglehetős nyugalom és biztonság övezte az egyesület életét, ezzel együtt a 2013-tól Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia néven működő utánpótlás-nevelés munkáját is (a kollégium 2007-ben, a gimnázium 2008-ban indult), aztán Tarsoly Csaba belebukott a hírhedt Quaestor-botrányba, s mivel megmentő nem akadt, az egész a szakadék szélére sodródott. Az akadémiát működtető alapítvány bevételei megcsappantak, a körülmények egyre romlottak, és az elmúlt öt esztendőben az ETO utánpótlásából rengetegen elvándoroltak tehetősebb, biztosabb alapokon álló műhelyekbe.

A gimnáziumban és a kollégiumi szobákban a tanulás a legfontosabb (Fotó: Dömötör Csaba)
A gimnáziumban és a kollégiumi szobákban a tanulás a legfontosabb (Fotó: Dömötör Csaba)


A helyzet 2017 végén kezdett konszolidálódni, amikor Mányi József megvásárolta az egyesületet, a város pedig az akadémiát évente 150 millió, az alapítványt 11 millió forinttal támogatta meg. Persze az addigra felhalmozódott elképesztő méretű adósság rendezése nem történhetett meg egyik napról a másikra, de az edzők, a személyzet újra havonta megkapták a fizetésüket, a klub – ezzel együtt az utánpótlás-nevelés – zavartalanabbul működött.

Az áttörés a tavaly januári bejelentést követte, miután a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia bekerült az államilag elismert sportakadémiák közé, a vezetőségnek már nem kellett azon gondolkodnia, milyen büdzsével tudná végigküzdeni a versenyszezont, megtervezhette azt a rendszert, személyi állományt, eszközparkot, amelynek köszönhetően a következő években egyre több minőségi futballista kerülhet ki Győrből – igaz, a város ezzel egy időben elállt a fiatalok támogatásától.


CSAK FŐÁLLÁSÚ TRÉNER

Tuboly Frigyes, az akadémia igazgatója készségesen vezetett bennünket körbe a komplexumban, ahol elsőként azt tűnt fel, mennyire alapos háttérmunka zajlik az intézménynél. Az irodákban, egészségügyi helyiségekben nyüzsögtek az emberek, akiknek a saját területükön az a feladatuk, hogy biztosítsák a játékosoknak és az edzőknek, hogy tényleg csak a futballal, a szakmai fejlődéssel, előrelépéssel kelljen foglalkozniuk. Azért az a győri öltözőfolyosón is kiderült, hogy a legnagyobb úr még mindig a szertáros, aki rövid perlekedés és a korosztályos edző megkérdezése után engedélyezte, hogy az egyik fiatal rövidnadrágot kapjon edzésre a téli zimankóban.

Humán erőforrás terén hihetetlen léptékben fejlődött és fejlődik az akadémia, korábban mintegy nyolcvan munkatárs dolgozott a gyerekekért, ez a létszám most már az edzőkkel, szakácsokkal, technikai személyzettel, pályamunkásokkal együtt 200 tagúra duzzadt. Az akadémiai korosztályok mellett – vagyis U15-től felfelé – most már nyolc-tíz fős stáb dolgozik, a képzés minden egyes elemére sokkal nagyobb figyelem és szakértelem jut, mint korábban. Azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeknél a korosztályoknál természetesen csak főállású tréner ténykedik, és a terv az, hogy a közeljövőben már a legkisebbeknél, azaz az U7-esektől felfelé is csak olyan szakember felelhessen a képzésért, aki, mondjuk, nem napi nyolc órai munka után esik be tréninget tartani, hanem minden idegszálával a futballra és a gyerekekre koncentrál.


NYUGATI SZÍNVONAL

Az irodai folyosót elhagyva a konditerembe vezetett az utunk, ahol éppen a korábbi élvonalbeli védő, Gyagya Attila erőnléti edző utasításai mellett izzadtak az akadémia sérült, rehabilitációt végző növendékei. Az intézmény legnevesebb „produktuma”, a magyar válogatott Kalmár Zsolt is elámult, amikor először lépett be ebbe a több száz négyzetméteres helyiségbe, és elismerően jegyezte meg, ez bizony nyugati színvonal. A központi támogatásnak köszönhetően a legmodernebb futógépek (20 darab) és szobakerékpárok, erősítő eszközök állnak a fiatalok rendelkezésére, mögöttük pedig elhelyezték azokat a kissé retro darabokat is, amelyek a tavaly januári áttörés előtt szolgálták ki a futballistákat: nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, tizedannyi eszközt használhattak a növendékek, igaz, a régiek többsége még most is munkára fogható.

Az egészségügyi helyiségekben nem kisebb a népsűrűség, mint az irodákban, az akadémia labdarúgóival három masszőr, három fizioterapeuta és további két egészségügyi munkatárs foglalkozik. Az edzések előtt gyakran már a benti, műfüves teremben az erőnléti edzők útmutatásai szerint megtörténik a bemelegítés, az esetleges erősítés, amely után a játékosok kint, a pályán a trénerek vezetésével rögtön megkezdhetik a labdás gyakorlatokat.


MINT EGY ŰRKÖZPONT

Az igazi ámulatba akkor estünk, amikor beléptünk dr. Ihász Ferenc birodalmába, az élettani laborba, amely a tudomány és a labdarúgás kapcsolódásának fellegvára. Ebben a két szobában minden adatot be lehet szerezni, amit mérni lehet. Van itt antigravitációs futópad, terheléses futópad, a testösszetétel-mérésre alkalmas eszköz, és olyan is, amely az izomerőt képes mérni, analizálni. Természetesen ide futnak be az adatok, azokból a catapult elnevezésű mellényekből, amelyeket a fiatalok az edzéseken, mérkőzéseken viselnek, így minden élettani folyamat tiszta és világos a szakemberek előtt, vége a sumákolás korszakának, illetve az sem fordulhat elő, hogy valaki túledzett állapotban további kemény terhelést kapjon, és sérülésveszélynek legyen kitéve.

Dr. Ihász Ferenc élettani laboratóriuma (Fotó: Dömötör Csaba)
Dr. Ihász Ferenc élettani laboratóriuma (Fotó: Dömötör Csaba)


Amikor Tuboly Frigyestől arról érdeklődtünk, mekkora különbség van korosztályokon belül a gyerekek között, magyarán, gyakran előfordul-e, hogy az élettani adatok miatt egyeseknek különmunkát kell végezniük, akkor azt a választ kapjuk, hogy megvan a játékosok kiválasztásához a megfelelő protokoll, de azokkal a gyerekekkel külön is foglalkoznak, akiknek a biológiai életkora még nem éri el a korosztályos szintet.

NEM INTERNÁTUS
Természetesen az akadémiának, illetve kollégiumnak étterme is van, ami ottjártunkkor nem volt tele, a játékosok zöme már edzett vagy arra készült, de a trénerek közül Herczeg Miklós, a korábbi válogatott támadó éppen akkor kapta meg kiadós, csodásan illatozó ebédjét, amely egyáltalán nem tűnt „menzakajának”. Persze nem is lehet olyan, napi négy-öt óra edzés mellett szakemberek által felügyelt, kiadós, laktató és finom ételek kerülhetnek csak az asztalra. Az étterem 80 főre készít reggelit, körülbelül kétszázan ebédelnek, aztán van uzsonna és a koleszosoknak természetesen vacsora.

KOLLÉGIUMI HÁZIREND
7.00: ébresztő
7.30: reggeli
8.00: iskola
10.00: edzés
12.30: ebéd
13.00: iskola
17.00: edzés
19.00: szilencium
22.00: villanyoltás

A Fehér Miklós Labdarúgó Akadémia egyedülálló az országban abban a tekintetben, hogy egy helyszínen van a gimnázium, a kollégium és az edzőközpont is. A koleszban jelenleg nyolcvanan laknak, fiúk, lányok külön szárnyban. Tuboly Frigyes hangsúlyozta, hogy meghatározott napirendjük van a fiataloknak, de nincs vasszigor, nem akarják, hogy a gyerekek úgy érezzék magukat, mintha internátusban élnének, lehetőségük van szabadidejükben kimenni a városba, csak be kell jelenteniük, hol lesznek és várhatóan mikor érkeznek vissza. Kihágás a legritkább esetben történik, igazából nincs is rá példa. A kollégium egész épületében van internetelérés, adott a számítógépszoba és persze akad közösségi tér is, de a legfontosabb mégis az, ha bárkinek kedve szottyan focizni akár az edzések vagy tanulás után, megteheti. A kollégium lakóinak lehetősége van bármikor lemenni lábteniszezni, rugdalni, kötetlenül játszani, és ezzel is csak nő a növendékek futballal töltött ideje.

Végre játék: az edzőpályákon télen is úgy lehet gyakorolni, mint kevésbé zord időben (Fotó: Dömötör Csaba)
Végre játék: az edzőpályákon télen is úgy lehet gyakorolni, mint kevésbé zord időben (Fotó: Dömötör Csaba)


Az edzéslátogatás során, a pályák mellett szerencsére végig azt éreztük, semmi akadálya a tehetségek kibontakozásának. Versenyhelyzetekben kell bizonyítaniuk a játékosoknak, és az életkori, fejlődésbeli sajátosságok miatt sem kerülhet hátrányba senki. A pályákon tényleg öten-hatan is sürögnek egy-egy korosztály mellett, egészen kis csoportokra lehet bontani a korosztályokat és specifikus edzésekre kerülhet sor, a gyerekeken pedig látszik, hogy amit meg lehet tanulni a futballból, azt próbálják is elsajátítani és alkalmazni. A győri akadémián nem vettünk észre olyan fiatalt, aki az átlagnál lassabb lenne vagy technikai képzettségét tekintve nagyon kilógna a többiek közül.

A kör így zárul be, Győr pedig a magyar labdarúgás nyugati bástyája lehet hosszú távon is, hiszen egyedülálló lehetőségekkel képes magához vonzani a tehetségeket.

Ha Fehér Miklós élne, hihetetlenül büszke lenne, csak azt sajnálná talán, hogy nem most fiatal.

Kerkez Milos, az akadémia egyik büszkesége az AC Milan játékosa lett
Kerkez Milos, az akadémia egyik büszkesége az AC Milan játékosa lett



(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2021. január 30-i lapszámában jelent meg.)

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik