Interjú az InStat magyarországi vezetőjével, Kovács Istvánnal (Fotó: Török Attila)

– Nagy űrt hagy maga után a magyar válogatottban Szalai Ádám?
– Ha a számok mögé nézünk, kétség sem férhet hozzá, hogy a nemzeti együttes kulcsjátékosát veszítette el – válaszolta kérdésünkre Kovács István, az InStat­ adatelemző rendszer magyarországi vezető elemzője. – A Nemzetek Ligája idei teljes mezőnyét tekintve ő vívta a második legtöbb támadópárharcot, már önmagában ez megmutatja, milyen mértékben épültek rá a válogatott támadásai. Az érem másik oldala, hogy ezeknek a támadópárharcoknak csupán harminchét százalékát nyerte meg. A labdát nem tudta hatékonyan megtartani, a hat mérkőzésen összesen hetvenkét alkalommal veszítette el, amivel első a vonatkozó rangsorban. Marco Rossinak mindenképp kihívás lesz megtalálni a helyettesét, de nem lehetetlen.

 
Manana – Somogyi Zsolt jegyzete

– Értékelve a Nemzetek Ligájában nyújtott teljesítményt, kik azok a magyar futballisták, akik kitűntek a mezőnyből?
– Szalai Attilát és Willi Orbánt emelném ki. A sorozat ötvennégy csapatának játékosait figyelembe véve az ő védőkettősük szerezte a legtöbb labdát. Jól helyezkedtek, jól védték a területet, kiváló munkát végeztek. Nyilvánvalóan ehhez nagyban hozzájárult a magyar válogatott taktikája, a mély visszaállásra és kontratámadásra épülő futball, illetve Nagy Ádám szerepét is ki kell emelni, aki az időnként elkövetett hibái ellenére a védekezés szívcsakrája, köré épül minden.

Willi Orbán (6) és Szalai Attila (4) a statisztikák szerint is jó teljesítményt nyújtott a Nemzetek Ligája-mérkőzéseken
(Fotó: Szabó Miklós)

 

– Mennyire hatékonyan lehet statisztikai elemzésekkel segíteni a magyar válogatott vagy bármely más csapat felkészülését?
– Ma már megkerülhetetlen, hogy a nemzeti együttesek és a klubcsapatok adat­elemzőket alkalmazzanak, olyan mértékű segítség ez nekik, amit hiba figyelmen kívül hagyni. A piacon az ­InStat dolgozik a legnagyobb adatbázissal, a legösszetettebb analitikai rendszerrel, a világon egyedülálló módon ráadásul a futball mellett több sportággal is behatóan foglalkozik, jégkorongban, kézilabdában és kosárlabdában is részletes elemzéseket kínál az ügyfelei részére. Magyarországon tíz éve vagyunk jelen, kezdetben az NB I-ben csak két csapat volt, amely a kimutatásokat felhasználva készült, ma ez már általános. Partnerei vagyunk különböző scoutképzést végző cégeknek is, segítjük a magyar szakemberek fejlődését, akik közül jó néhányan mostanra európai szinten mérve is magas szintet képviselnek.

ROBERTO MANCINI ÉS MARCO ROSSI MINDENT TUDNI AKART

– Mennyire nagy a tudásvágy a labdarúgóedzőkben, szívesen böngészik a statisztikákat?
– Egyéntől függ. Roberto Mancininak, az olasz válogatott szövetségi kapitányának rendszeresen készítünk egyedi jelentéseket, a tavaly megnyert Európa-bajnoki döntő előtt rendesen megizzasztott minket. A legapróbb részletekig mindent tudni akart az angol válogatottról, olyan adatokat kért, amelyeket a szerver legmélyebb bugyraiból kellett előásnunk. Olaszországban a bajnoki címvédő Milan szintén kimondottan nagy hangsúlyt fektet az elemzésekre, hatalmas mennyiségben kéri le és dolgozza fel a kimutatásokat a mérkőzéseiről, valamint a következő ellenfeleiről. Többek között ezzel a metodikai változtatással sikerült megszereznie a bajnoki címet, hiszen csak csapatként és az ellenfél gyengeségeit kiaknázva tud felülkerekedni a nagyobb büdzséken.

Roberto Mancini és Domenico Berardi a 2021-es Eb-döntőn (Fotó: AFP)

 

– Akadnak még olyan trénerek, akik a számok helyett inkább a szemüknek hisznek, és elutasítják a lehetőséget?
– Nem tudok róla, de igazából a vezetőedzőnek nem is feltétlenül kell értenie az adatok értelmezéséhez, van külön stábtag, aki ezzel foglalkozik. Az analitikus szakma nagy tudást igényel, és egyre fontosabb szerepet tölt be a sportban. A labdarúgó-mérkőzések szünetében már nem ritka, hogy az öltöző videóelemzéstől hangos, a játékosok kivágott jeleneteket néznek, és láthatják, mire kell figyelniük a folytatásban. Tíz évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy egy csapat a félidőben taktikát vált, és teljesen más felállással megy ki a pályára, manapság lassan már senki sem teheti meg, hogy ne legyen erre képes.

– A játékosok is kíváncsiak az adataikra?
– Vannak, akik megkapják, és figyelmet sem fordítanak rá, mások átnézik és próbálnak tanulni belőlük. Utóbbira jó példa Antoine Griezmann. Rendszeresen ellenőrzi a videóit, és nem azért, mert szívesen nézegeti, mekkora gólokat lőtt, hanem a fejlődése érdekében. Keresi a hibáit, mit és hogyan rontott el. Több magyar játékosról is tudok, aki hasonlóan tesz, általánosságban a fiatalabb generáció fogékonyabb ez iránt. Szalai Attila is az analitikusabb játékosok tartozik, és régóta egyéni ügyfelünk. Ők már digitális világban nőttek fel, gyerekként menedzserprogramokkal játszottak, jelentőséget tulajdonítanak a számoknak. A feltörekvő edzőknek is nagy előny, ha járatosak ezen a területen, aki veszi a fáradságot és képzi magát ezen a területen, annak általában megtérül a befektetett munka. Vegyük Marco Rossit...

– Roberto Mancini után újabb olasz szakembert?
– Igen. Amikor Magyarországra érkezett, a Budapest Honvéd öt négyzetméteres öltözőjében ültünk egy laptop mellett, és segítettem neki, hogyan készítse el az ellenfelek videóelemzését, mit nézhet meg, és hogyan értelmezhet a rendszerben. Senki sem kényszerítette erre, maga akarta megtanulni, hogy ezzel is jobb legyen a szakmában. Szövetségi kapitányként, a magyar válogatottnál persze már neki is egy stáb segít elvégezni a munkát.

Nehéz, de nem megoldhatatlan feladat lesz Szalai Ádám pótlása a magyar válogatottban (Fotó: Szabó Miklós)

 

MEGJÓSOLHATÓ, KI LESZ SIKERES, KI NEM

– Hány éves kortól figyelik a játékosok teljesítményét?
– Sportága válogatja, az Egyesült Államokban a jégkorongozókat már az U8-as korosztálytól elemezzük, ott ezt várják el tőlünk. Labdarúgásban tizennégy éves kortól vannak benne a játékosok a rendszerben, vissza lehet követni, ki hogyan teljesített a pályán, van-e benne jövő. Erre vonatkozóan sportszergyártó cégekkel is együttműködünk, nekik is céljuk, hogy mielőbb megtudják, kikből lehetnek a jövő sztárjai, és minél hamarabb szerződést kössenek velük.

– Mennyire pontosan lehet előrevetíteni, ki milyen pályaívet fut be?
– Ez sok összetevőtől függ. Aki, mondjuk, belső védőként tizenhat, tizenhét és tizenkilenc évesen is negyven százalékban nyeri meg a párharcait a levegőben, amikor a poszton nemzetközi szinten hatvan százalék az elvárás, az várhatóan felnőttként is nehezen állja meg a helyét. Nem érdemes leigazolni, mivel az elsődleges feladatát, a támadások megállítását nem látja el hatékonyan. Lehet, hogy fizikai probléma gátolja ebben, lehet, hogy rossz poszton futballozik vagy esetleg nem a labdarúgás a neki való sport. Persze az sem garancia semmire, ha valaki kiemelkedő egy-egy adatban. Az utánpótláskorú játékosok sikere kilencven százalékban a munkától függ, mennyire hajtanak, küzdenek, akarnak dolgozni. A tehetség néha inkább átok, a sokat cselező játékosok taktikailag elfelejtenek felnőni a kombinatív futballhoz, és képtelenek beilleszkedni a felnőttként elvárt játékrendszerbe. Szoboszlai Dominikról köztudott, hogy háromszor annyit kellett edzenie, mint a kortársainak, hogy magas szintre jusson, nála a tehetség és a befektetett munka kombinációja vezetett eredményre.

– Ezért igazolta le előbb a Salzburg, aztán az RB Leipzig?
– Pontosan. A jól működő klubok már nem szerződtetnek játékost kizárólag a menedzserek ajánlására, azt, hogy egyáltalán felvegyék a kiszemelttel a kapcsolatot, és elkezdődjenek a tárgyalások, több száz órányi videó elemzése előzi meg. Sok függ a bajnokságtól is, amelyben a futballisták játszanak. Régen a holland élvonal volt az, amelyben a látványos támadófutball előtérbe helyezése érdekében bátorították a cselezésre, a betörésre a játékosokat, most ezt a szerepet a franciák vették át. Ez azért lényeges, mert a fiataloknak a fontos statisztikai mutatókban jó számaik lesznek, elég csak megnézni, milyen összegért értékesítenek játékosokat a francia élvonalbeli csapatok a többi topligában szereplő kluboknak. Magyarországon ebben még lehet fejlődni, de több klubnál színvonalas munka zajlik. A Ferencvárosnál Hajnal Tamás nagyon alapos, előfordult, hogy a vasárnapi ebéd készítése közben hívott fel, hogy segítsem értelmezni az egyik kiszemeltről az adatokat. Ez is jól mutatja, hogy mennyire odaadóan dolgozik, és a befektetett sok heti munkát csak egy-egy igazolás végeredményeképpen látják a szurkolók.

– Van minden felett álló mutatószám, amivel összehasonlítható és rangsorolható a játékosok, klubok teljesítménye?
– A futball folyamatosan fejlődik, mindenki a Szent Grált keresi – azt a számsorozatot, egyenletet, amivel százszázalékosan meg lehet mondani, hogy melyik csapat nyer, melyik veszít. Az egyik gazdasági főiskola matematikusokból álló csapata az InStat adatait felhasználva még tudományos versenyen is elindult azzal a céllal, hogy megtalálja a mérkőzések végeredményének megjósolására használható formulát. Bár azt hiszem, ha ez ügyben bárki sikerrel járna, nem a kluboknak adná el, inkább elkezdene fogadni. Komolyra fordítva, a várható gólokat jelző xG-mutatószám kifejezetten hasznos, a támadók és kapusok hatékonysága is jól mérhető vele. Az persze mindig a szakembereken múlik, melyik statisztikai mutatóval mit kezdenek, előfordul, hogy a mérkőzésenként tőlünk kapott tízezer adatból csak ötre van szükségük, ám mindenkinek másik ötre, ezért készítünk tízezret.

NAGYOBB MÉRETÉRT KATTINTSON A KÉPRE!

 

AMIKOR AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TRÓFEÁKHOZ VEZETETT

– Használhatók az adatok az ellenfél gyenge pontjainak feltérképezésére?
– Ez az egyik legnagyobb előnye az elemzéseknek. Ha a futásteljesítmények, állóképességgel kapcsolatos adatok szakértői kezekbe kerülnek, az nagy segítség a felkészülésben. Minden csapatnál van olyan szakasza a mérkőzésnek, amikor visszább vesz a tempóból, megpihen, ezt megtalálva és kihasználva eredményesebben vezethető támadás ellene, hibára lehet kényszeríteni a védelmét. A francia válogatottnál például kérik tőlünk, hogy online elemezzük a futásmennyiségeket, külön stáb foglalkozik vele, figyeli, az ellenfél játékosa mikor fárad el, mennyit bír, és ahhoz képest próbálja alakítani a taktikát. Igaz, az öt csere bevezetése megnehezítette ennek kiaknázását, mert a fél csapatot le lehet vinni a pályáról, de még mindig ki lehet szűrni, hol vannak rések a pajzson.

– A labdarúgáson kívül milyen sportágak nyitottak leginkább az adatelemzésre?
– Kosárlabdában a szlovén válogatott volt az első válogatott ügyfelünk, a kétezertizenhetes Európa-bajnokságra készültek fel. Nagyon innovatív rendszert építettek ki, minden mérkőzésen előre tudták, mi fog történni, melyik ellenféltől mit várhatnak, meg is nyerték a tornát. Az idei kontinensviadalon győztes spanyol válogatott szintén a partnerünk, beleértve az összes korosztályos csapatát. A női mezőnyben az idén Euroliga-győztes Sopron Baskettel három éve dolgozunk együtt, a férfiak között a Falco KC Szombathely munkáját segítjük. Kézilabdában többek között a Győri Audi ETO KC, a Telekom Veszprém és a Pick Szeged használja fel az adatainkat, olyan részletes statisztikákkal tudjuk segíteni őket, mint hogy az ellenfél kapusa mennyit topog, melyik lábára topog, melyik az erősebb oldala, hova kell neki dobni a labdát. A játékosok melyik szituációban mit csinálnak ösztönösen, hova dobják a labdát, lepattintják-e vagy sem, testcselt csinálnak-e vagy sem, betörnek-e vagy ki lehet őket szorítani. Jégkorongban a kétezertizenkilencben vb-győztes finn válogatott kérte tőlünk, hogy elemezzük neki az ellenfeleket online, különösen az NHL-ben szereplő játékosokat – megtalálták, mi a legyőzésük kulcsa, és annak tudatában léptek pályára. Volt olyan dán klubcsapat, amely a rendszerben szereplő védési hatékonyságokat nézve, ezerkétszáz jelöltet átböngészve keresett kapust magának, és az angol alsó osztályból igazolt játékost, később a dán élvonal legjobbjának is megválasztották.

Az InStat sportteljesítményt elemző cég az Euroliga-győztes soproni kosárcsapattal is együtt dolgozik (Fotó: AFP)

– Tehát ki lehet fogni az aranyhalat.
– Kellő munkával és szerencsével igen. A labdarúgáshoz visszatérve, Portugáliában a kevésbé tehetős klubok ráálltak arra, hogy a nagyobbak által otthagyott játékosok számait ellenőrzik, és megvizsgálják, kiből lehet valami. Aki képes a kombinatív játékra, sokat passzol, pontosan passzol, és minden paraméterben előkelő helyen áll a statisztikákban, akkor is, ha egyik téren sem a legjobb, azt felkarolják, beépítik a csapatba, játszatják és értékesítik.

– Azért biztosan arra is akad példa, hogy valaki nem válik be.
– Ez benne van a pakliban. Volt olyan spanyol csatár, aki a La Ligában sok góllal zárt, majd átigazolt Angliába, és a következő idényben összesen ötöt szerzett. A média szétszedte, pedig semmivel sem lett rosszabb játékos, csak míg a hazájában megszokta, hogy minden támadást rá játszanak ki, a Premier League-­ben ötödannyiszor került a kapu elé, de a hatékonysága semmit sem változott, ezért fontos elsősorban hatékonyságot vizsgálni. De kérdezek én is egyet: melyik a jobb kapus, aki topcsapatban kevés gólt kap, vagy aki kiesőjelöltnél sokat?

– Ennyiből nehéz eldönteni.
– Így van. A kulcs a védési hatékonyság, a szakemberek mindig ezt nézik. Ahogyan az sem mond semmit, hogy valaki tizenkét kilométert tett meg egy mérkőzésen, hiszen nem mindegy, hogy sok gyors futás, sprint volt-e benne, vagy csak végigkocogta az egészet. A statisztikák önmagukban nem sokat érnek, megfelelően kell értelmezni őket. Ha megnézzük a csapatfotóját egy erős élvonalbeli klubnak, a vezetőedzővel dolgozó stáb létszáma legalább akkora vagy már nagyobb, mint a játékoskereté. A jó vezetőedzőnek, legyen szó bármilyen sportágról, talán nincs is nagyobb feladata annál, mint hogy megtalálja azokat a hozzáértő embereket, akikkel körbeveszi magát.

Kylian Mbappé
Az EA Sports is felhasználja a mérkőzésekről gyűjtött adatokat
Habár a játékosok többsége nem toporog a csapat elemzőinek ajtaja előtt, hogy a mérkőzések, edzések után kézbe vehesse a teljesítményéről szóló riportot, azt sem lehet állítani, hogy hidegen hagynák őket a számok. A legnépszerűbb elektronikus labdarúgójáték, a FIFA 23 megjelenése előtt sok olyan videót lehetett látni, amelyben a futballisták (a képen Kylian Mbappé, a PSG francia sztárja) a digitális másukról készült kártyát kézbe fogva reagálnak arra, hogy az EA Sport szakemberei a 0 és 99 közötti skálán milyen pontszámra osztályozták a sebességüket, lövési, passzolási, cselezési, védekezési készségeiket, valamint testi erejüket. Egyesek büszkén mosolyognak, mások felháborodva jelentik ki, hogy soha többé nem vesznek a kezükbe kontrollert. Kovács István elmondta, hogy az InStat adatot szolgáltat a játékosok teljesítményét aktívan elemző Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES), amely kapcsolatban áll a szimulációs játék gyártójával. Közvetve tehát az InStatban szerepelő számok is befolyásolják, hogy a futballisták milyen értékeket kapnak az EA Sports játékaiban.
Hetente tízezer mérkőzést elemez az InStat
Az InStat sportteljesítményt elemző céget 1997-ben alapították, és az eltelt huszonöt évben piacvezető pozícióra tett szert. A vállalat több ezer munkatársa hetente átlagosan tízezer mérkőzést analizál, ennek a felét a labdarúgás adja, a maradék a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda és a többi sportág között oszlik el. Az elemzők minden összecsapást kézzel dolgoznak fel, az aprólékos munka egyenként 4-8 órát vesz igénybe. A találkozókat meghatározott szempontok szerint jelenetekre bontják fel, az ügyfelek a szám­adatok mellett videón is megnézhetik a sportolók teljesítményét az adott játékszituációban. A riportok online elérhetőségét meggyorsítja, hogy a cég világszerte foglalkoztat elemzőket, egy esti NB I-es mérkőzés adatai így általában már másnap reggel láthatóak, hiszen amíg hazánkban éjszaka volt, Kambodzsában valaki elvégezte a munkát.