Zakariás a forradalomban – különös irat bukkant elő a közelmúltban

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2022.04.01. 09:37
null
A Bosnyák tér 1956-ban – nagy a valószínűsége, hogy Zakariás József legfeljebb elvi hozzájárulását adta a zuglói kinyilatkoztatáshoz, mert nem volt kenyere a politika
Különös irat bukkant elő a közelmúltban magánhagyatékból: az 1956. október 28-án kiadott röplap a XIV. Kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság megalakulásáról és céljairól számolt be, név szerint felsorolva a bizottság tagjait. Köztük Zakariás Józsefet (1924–1971), az Aranycsapat fedezetét.

 

Grosics Gyula és Czibor Zoltán 1956-os forradalomban játszott szerepe eddig is témát adott a sport és a politikatörténet határvidékét kutatóknak, Zakariás József érintettségéről azonban eddig semmit sem tudhattunk. Az információ most sem sok, a felfedezés mégis rendkívüli, és továbbgondolásra érdemes. A korábban ismeretlen dokumentum Oroszi Ferenc (1898–1997) hagyatékából került napvilágra, a leletről Szabó Róbert történész számolt be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum folyóiratában, a Rendszerváltó Szemlében (VI. évfolyam, 3. szám). Mint a publikációból kiderül, a hivatkozott Oroszi géplakatos hajógyári művezető volt, 1945 és 1947 között az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés szakszervezetek által delegált tagja, 1946 és 1948 között a zuglói Nemzeti Bizottság tagja, 1950-ben három évre Kistarcsára internálták.

Ő maga a névsor alapján nem volt tagja a zuglói Ideiglenes Nemzeti Bizottságnak, ellentétben a megtalált papíron felsorolt huszonnyolc személlyel, akik rangos társadalmi vagy politikai pozíciójuknál fogva referenciául is szolgálhattak a kívülállónak. Ez esetben indokoltnak érezzük a teljes listát közreadni, hiszen a nevek, titulusok érzékeltetik a zuglói szerveződés jellegét és talán némiképp választ adnak Zakariás meglepő bevonására is (az eredeti dokumentumban használt megjelöléseket vettük át, a rövidítések feloldásával): „Balogh István, a Balogh-párt volt vezetője, Bartóffy György szövetkezeti dolgozó, egyetemi hallgató, Béres Gyuláné szövőnő, a Könnyűipari Minisztérium dolgozója, Csonka Gyula, a kerületi Parasztpárt volt elnöke, Csatlós András, a Danuvia gyár dolgozója, Dombai Tibor, a Geofizikai Intézet Kossuth-díjas igazgatója, a Népfront elnöke, Engler Zoltán, a Telefongyár dolgozója, dr. Farkas Károly, az Uzsoki kórház igazgatója, Kovács Mátyás, a kerületi Kisgazda Párt volt alelnöke, Lotharides István, a kerületi Kisgazda Párt volt elnöke, Macsári Károlyné, a Fővárosi Villamosvasút dolgozója, Nyúl Ferenc, a Szociáldemokrata Párt volt tagja, Nyerges Béla iskolaigazgató, Sebestyén Ernő kisiparos, Sima Sándor műlakatos mester, Simándi Béla újságíró, a kerületi Kisgazda Párt volt elnöke, Sugár G. János, tanácsi összekötő, Süle János, a kerületi tanács dolgozója, Schumeth János, a XIV. kerületi MDP első titkára, dr. Tóth István, a Pedagógus Szakszervezet titkára, Varga Gyula, a XIV. kerületi Tanács elnöke, Várkonyi Györgyné, a kerületi MNDSZ volt elnöke, a kerületi Népfrontbizottság tagja, Virág Imre, a Központi Szerszámgyár ifjú munkása, Zakariás József kiváló sportoló.”     

A család nem tudta, hol van Zakariás
A család nem tudta, hol van Zakariás

A társaság egyfajta társadalmi metszetet kínál, mintha tudatosan válogatták volna ki a különböző szakterületek, csoportok egy-egy képviselőjét, hitelt kölcsönözve a szervezkedésnek. A hivatkozott tanulmány rávilágít, hogy a kiáltvány azon a napon, október 28-án jelent meg, amikor Nagy Imre radikális fordulatot jelentett be az október 23-i események értékelésében, nemzeti demokratikus mozgalmat említve délutáni beszédében. A közleményben ez áll: „Magyarok! Kerületünk Dolgozó Népe! A Magyar Dolgozók Pártja XIV. kerületi Bizottsága és a XIV. kerületi Hazafias Népfront javaslatára ma délben kerületünk lakóinak jogos kívánságára megalakult a kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság. Az Ideiglenes Nemzeti Bizottság az üzemek által javasolt tagokból kiegészül. A ma megalakult kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság teljes mértékben átérzi azt a felelősséget, amely reá hárul ebben a nehéz helyzetben. (...) Ezért a legfontosabb és legsürgősebb feladatának tekinti: 1. Kerületünk lakóival egyetemben, minden erővel támogassa az új magyar Nemzeti Kormányt, abban a törekvésében, amely népünk jogos, nemzeti és demokratikus követeléseit kívánja megvalósítani. 2. Mivel legsürgősebb feladatunknak tekintjük, máris hozzáfogtunk, hogy kerületünkben haladéktalanul helyreállítsuk a teljes rendet, megindítsuk a lüktető, alkotó életet (...). 3. Azonnal hozzáfogtunk kerületünk dolgozó népének élelmiszerekkel való ellátásához, a közlekedés helyreállításához és beindításához, a tragikus harc során ért károk mielőbbi helyrehozásához.”   
  
Egy napot élhetett csupán a forrásban szereplő ideiglenes bizottság, másnap, október 29-én ugyanis megalakult a nemzeti bizottság, amelyben az október 28-án felsoroltak közül már csak három személy maradt – Zakariás nincs köztük. Érdemes fellapozni Eörsi László történész Zugló 1956 című könyvét, hogy megismerjük a kerület forradalmi eseményeinek hátterét. „Zuglóban a rákosista önkénnyel szemben fellépő tömegek már a forradalom kirobbanásának napján támadást indítottak a fegyveres testületek, a rendőrkapitányság, majd a kiegészítő parancsnokság ellen. E harcok idején – az országos és a fővárosi központtól függetlenül – a felkelők nemzetőröknek nevezték és tekintették magukat. Október 28-a után (...) Zuglóban gyorsan megkezdődött a társadalom önszerveződése, elsősorban az egykori Nemzeti Bizottság jóvoltából. Újjászervezték a közigazgatást, így a helyi nemzetőrséget is.”     

Vajon mit tudhatunk meg Zakariás József életének 1956-os eseményeiről a róla szóló könyvből, Szeidl István Az Aranycsapat szürke eminenciása című kötetéből?

„Az egyik nyári edzésen megsérül és három hónap szünet után csak a forradalom utáni nyugati túrán lép pályára. A lábadozás ideje alatt sem marad tétlen: a klub műsoros estet rendez, ahol elvállalja a konferanszié szerepét. (...) A forradalom miatt félbeszakadnak a bajnoki küzdelmek. A Kacsóh Pongrác utcai ház belövést kap, a csillár megmozdul, akárha földrengés lenne, a pincében kell meghúzódniuk. A család hamarosan a biztonságosabb Budafokon keres menedéket.”     

Fontos részlet: a mindvégig távollévő apa nélkül. Telefonos érdeklődésünkre a futballista lánya, Zakariás Ágnes adott számot a család vonatkozó ismereteiről.

„Hároméves voltam, személyes emlékeim nincsenek erről az időszakról, és akkor hatéves bátyámnak is csak az a kép maradt meg, hogy fotelben aludtunk a pincében. Velünk volt azonban tizenhat éves nagynéném, aki későbbi elmondása szerint éppen azért maradt nálunk, hogy segítse anyámat a két gyerekkel. Apám ugyanis azokban a napokban nem volt otthon. Nem tudom, hol lehetett, a budafoki rokonok sem tudtak róla. A Vidámparkkal szemben, a Kacsóh Pongrác utcában éltünk. Akkor kapta a család a lakást az úgynevezett ávós házban, amikor az egykori MTK-ból, majd Textilesből 1951-ben belügyi csapat, Bástya lett. Miután lövést kapott az épület és leszakadt a konyhánk, átjutottunk Budafokra a rokonokhoz. Hogy hol lehetett közben apu, nem tudom, de hiánya nem volt szokatlan, amúgy is elég sokat volt távol a futball miatt. Később erről semmit sem mesélt.”     

November 1-jén pedig elindult a – hamarosan, december 10-től már ismét MTK néven szereplő – Vörös Lobogó nyugat-európai túrájára. Megint csak lapozzunk bele a Szeidl-féle könyvbe, amely meghökkentő beszámolót ad az út részleteiről. „A szervezés utolsó stádiumában néhány játékos vesz csak részt, köztük van Zaki is. Sikerül elintézni az útleveleket, Nagy Imre révén vadonatúj Mercedes autók állnak útra készen. Halottak napján gyülekeznek Palotás Péternél, és vágnak neki a hosszú útnak, vállalva az elszakadást a családtól. Bécsig félelemben utaznak, egyszer igazoltatják őket, majd miután továbbengedik az autókat, észbe kapnak: »Te, ezek az ávós focisták!« felkiáltással utánuk is lőnek, nem számít, hogy ők csak futballoztak.”     

Zakariás még karácsony előtt hazatért, 1956-os szerepvállalása utóbb sohasem került nyilvánosan szóba. És abban sem lehetünk biztosak, hogy valóban részt vett a forradalomban: az említett ideiglenes bizottság reprezentatív névsorát böngészve felvetődik a kérdés, nem csak elvi hozzájárulását kérték-e nevének szerepeltetéséhez. Esetleg még azt se, megkérdezése nélkül lovagolva meg ismertségét. Ahogyan előfordult már egyszer ilyesmi néhány évvel korábban, a londoni 6:3 utáni időszakban, amikor egy leszerelt csehszlovák katona élt vissza nevével, Zakariás Józsefként adva el magát Franciaországban a Lille csapatának. A gyanút erősítheti, ha elolvassuk a gyermekkori barát, az életrajzi könyvben idézett Szalai Károly visszaemlékezését társalgásaikra: „Nemcsak a futballról beszélgettünk, napi témákról is, egyszóval mindenről, egyedül a politika állt távol tőle. Soha nem politizált.”    

A BUDAFOKI SZOCDEM
Az Aranycsapat-játékos Zakariás Józseffel ellentétben édesapja, idősb Zakariás József tízgyermekes cipészmester aktívan politizált, a szociáldemokrata frakció tagjaként részt vett a budafoki közéletben. A Népszava 1928. október 7-i cikke például így tudósított a Budafok költségvetési vitájában tett felszólalásáról: „Zakariás József elvtárs a temető Atilla utca felőli részének a bekerítését kívánta, továbbá sokallta a rendőrségi és testnevelési hozzájárulást. A vallásügynél megemlítette, hogy lehetetlennek tartja, amikor a római katolikus plébános csupán borváltság címén kap évi 1000 pengőt, ugyanakkor a harangozó, akinek minden templom körüli munkát el kell végeznie, évi 480 pengőt kap.”
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik