Videó: a magyar futballtörténet legsötétebb epizódja nyomában

CSILLAG PÉTERCSILLAG PÉTER
Vágólapra másolva!
2021.01.28. 10:04
null
Szűcs Sándor (balra) és Kádár János (kalapban)
A magyar futballtörténelem kétségtelenül legsötétebb epizódja zajlott a Fő utca és a Gyorskocsi utca között található épületegyüttesben. Itt végezték ki Szűcs Sándort, a 19-szeres válogatott labdarúgót, a Budapesti Dózsa kiváló hátvédjét 1951. június 4-én. Bár a hivatalos anyakönyvi kivonatban Fő utca 70–78. szerepel halálozási helyszínként, az akasztás a korabeli történeti források és a büntetés-végrehajtási intézet sajtóképviseletétől kapott információ alapján a Gyorskocsi utcai börtönszárnyban, az udvaron történt.

A tragikus történetet a rendszerváltás óta megjelent történészi, újságírói vagy éppen filmes munkák többé-kevésbé megismertették a nyilvánossággal. A családos futballistának és titkos kedvesének, Kovács Erzsébet énekesnőnek kelepcét állítottak: a nyugati szabadságra vágyó párt az ÁVH irányításával megrendezett disszidálási kísérletre csábították, majd a határtól hatvan kilométerre eső Nagytilajnál letartóztatták őket, aztán egy nyilvánosan meg sem jelent törvény értelmében Szűcs Sándort mint szolgálati fegyverével meglépni igyekvő belügyi alkalmazottat halálra ítélték. Az énekesnő, aki előző nyáron ismerkedett meg rendhagyó körülmények között a futballistával, négy év börtönbüntetést kapott.

A történet részleteit Zsengellér Zsolt, az újpesti játékostárs, Zsengellér Gyula fia, valamint a témának dokumentumfilmet szentelő Szobolits Béla filmrendező segítségével elevenítjük fel a Budapesti futballmesék újabb epizódjában.

A sorozat korábbi darabjai:
14. rész–Petőfi Sándor ott jelentkezett honvédnak, ahol később az MLSZ született
13. rész–„A Népsportnál meg lehetett tanulni az újságírást” – laptörténeti időutazás
12. rész– Magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére
11. részA budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
10. rész– Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik