Várhidi biztos a csoport második helyében

Január eleje óta Pécsen él Várhidi Péter, akinek nagyon tetszik a város, és annak ellenére élvezi az ottlétet, hogy még soha nem lakott Budapesten kívül. A szakembernek egyre kevésbé hiányzik a főváros, mivel szerinte a mi időnk most, a 2012-es Eb előtt jöhet el.

– Ezzel azt akarja mondani, hogy továbbjutunk?
– Azt akarom mondani, hogy a második helyet biztosan megszerezzük a csoportban.

– Mitől ilyen biztos benne?
– Mert ismerem a játékosainkat, tudom, mire képesek, ugyanakkor tisztában vagyok az erőviszonyokkal. Az első kalapból mindegy, hogy kit kaptunk, a hollandok, az angolok, az olaszok, a németek mind-mind erősebbek nálunk, talán csak megszorítani tudjuk őket. Ugyanakkor a svédek és a finnek számunkra most tökéletes ellenfelek. A svédek egyre öregebbek, már most is megszorongattuk őket, mindenesetre én minimum négy pontot tervezek ellenük. Még azt sem tartom lehetetlennek, hogy idegenben is legyőzzük őket. A finnek ellen pedig meglehet a hat pont, mint ahogy Moldova és San Marino ellen is.

– Hányszor és hányszor számoltunk így az elmúlt években...!
– Csak az a különbség, hogy most már erős a válogatottunk, korábban pedig legfeljebb álmodoztunk erről. Hat olyan középpályásunk van, aki jelentős erőt adhat a csapatnak: Buzsáky Ákos, Hajnal Tamás, Gera Zoltán, Huszti Szabolcs, Dzsudzsák Balázs, Vadócz Krisztián. És akkor még nem mondtam a debreceni Varga Józsefet, Leandrót... Van kikből válogatni.

– Gera Zoltánt említi, holott ő...
– Ne is folytassa. Ez áldatlan állapot, változtatni kell rajta. Erwin Koemannak igenis meg kell keresnie Gera Zoltánt azzal, hogy beszéljenek ki magukból mindent, és folytassák együtt a munkát. Magyarország nem olyan gazdag, hogy ilyen kvalitású játékosról lemondjon.

– Ha már a játékosokról beszélünk: önnél ki lenne a center?
– Egyértelműen Priskin Tamás. Ha hagyták volna őt korábban játszani, most jóval rutinosabb lenne. Jelenleg nincs jobb csatárunk.

– Majd Erwin Koeman eldönti, ha ő marad a kapitány.
– Most is azt mondom, magyar válogatotthoz magyar szakember kell.

– Mondjon nevet.
– Biztos vagyok benne, hogy Gellei Imre, Csank János, Mezey György vagy Egervári Sándor alkalmas lenne a feladatra.

– Az első három edző korábban már megkapta a bizalmat.
– Csakhogy össze sem lehet hasonlítani az akkori és a mostani válogatottat. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy most vannak minőségi futballistáink és olyan csapatunk, amely esélyesként pályázhat a továbbjutásra. Mezey György szakmai felkészültsége vagy Egervári Sándor pedagógiai módszerei is sikerre vihetnék a válogatottat. S ha már Mezey Györgyöt említettem: megkockáztatom, hogy a mostani keret tagjai legalább annyira ismerik egymást, mint a 86-os mexikói vébé előtt összerakott, Európa-ranglistát vezető válogatott.

A VÁRHIDI PÉTERREL KÉSZÍTETT INTERJÚT TELJES EGÉSZÉBEN A NEMZETI SPORT VASÁRNAPI SZÁMÁBAN OLVASHATJA EL.