Harmincnégy éve történt, hogy a szovjetek – köztük Szergej Rogyionov (14) is – kiütötték csapatunkat (Fotó: Getty Images)

 

Kevés vetélytárs ellen olyan kedvezőtlen a magyar válogatott mérlege, mint a szerdai riválissal szemben: a szovjet érát is beleszámolva 30 mérkőzésen hat győzelem és nyolc döntetlen mellett tizenhatszor vesztesen hagyta el a pályát nemzeti csapatunk. Kiemeltünk a múltból öt korszakos jelentőségű találkozót.

1912. július 14., barátságos mérkőzés, Moszkva, SZKSZ Stadion: Oroszország–Magyarország 0–12 (0–3)
A két válogatott közös története a cári Oroszország idejére nyúlik vissza. A stockholmi olimpiáról kerülővel hazatérő magyar együttes két meccset vívott Moszkvában. Az elsőn, július 12-én „csak” 9:0-ra, két nappal később, a másodikon már 12:0-ra nyert a Herczog Ede irányította csapat a lényegében csak moszkvai játékosokra építő házigazdák ellen. Mindmáig ez a magyar labdarúgó-válogatott történetének legfölényesebb idegenbeli győzelme, egyben az orosz válogatott legsúlyosabb veresége is. A legeredményesebb az öt gólig jutó Schlosser Imre volt.

1977. április 30., vb-selejtező, Budapest, Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2–1 (1–0)
Az 1978-as argentínai világbajnokság előtt a magyar válogatott Görögországgal és a Szovjetunióval került egy selejtezőcsoportba, és az athéni 1–1 után fogadta a csoport favoritját. Az első játékrész hajrájában Nyilasi Tibor szerzett vezetést, majd Pusztai László hatalmas partdobása után Kereki Zoltán duplázta meg az előnyt, a csereként pályára lépő David Kipiani már csak szépíteni tudott a hajrában. A vendégek szövetségi kapitánya, Nyikita Szimonyan így fogalmazott a lefújás után: „Összeszokott, nagyra hivatott együttes a magyar válogatott, minden tekintetben megérdemelte a győzelmet.”

1978. október 11., Eb-selejtező, Budapest, Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 2–0 (1–0)
Mindmáig az utolsó magyar győzelem a szovjet (illetve orosz) együttes ellen! A 42 évvel ezelőtti sikert Várady Béla és Szokolai László góljával érte el a Kovács Ferenc szövetségi kapitány vezette együttes. A szakvezető hét helyen változtatott a kezdő tizenegyen, mert az Eb-selejtezősorozatot kínos, 2–1-es finnországi vereséggel kezdte a csapat. A szovjetek legyőzése óriási fegyvertény volt, igaz, a szbornaja végül utolsó lett a selejtezőcsoportban, amelyből óriási meglepetésre Görögország jutott ki az első ízben nyolccsapatos Eb-re.

MEGÉRTE GYAKOROLNI

Negyvenkét évvel ezelőtt, 1978. október 11-én nyert legutóbb a magyar válogatott a Szovjetunió (az orosz válogatott „jogelődje”) ellen. A mérkőzés egyik hőse a második gólt szerző Szokolai László volt.

„Felejthetetlen meccset játszottunk – mondta a 68 éves, korábbi 12-szeres válogatott labdarúgó. – Nem akármilyen szovjet csapatot vertünk meg. Olyan játékosok alkották a keretét, mint Oleg Blohin, Vlagyimir Besszonov vagy Leonyid Burjak. A győzelmet látványos fejessel tettem biztossá, sok ezer magyarnak örömet szerezve. Mert bár a pályán a futballal foglalkoztunk, azért a nézőtéren érezhető volt némi politikából eredeztethető feszültség.”

A csupán 173 centi magas csatár a legjobban fejelő futballisták közé tartozott, s a 60. percben egy jobbról elvégzett szöglet után több mint tíz méterről fejelt a szovjet kapuba.

„Kovács Ferenc volt a kapitány – folytatta a támadó. – S mivel korábban a bajnokságban is többször voltam eredményes fejjel, kérte, a szögleteknél, szabadrúgásoknál gyakoroljuk a fejeseket. Megérte, mert valóban csodás gólt csúsztattam a léc alá. Ám Várady Bélán és rajtam kívül volt másik hőse is a meccsnek, mégpedig Martos Győző, aki levette a pályáról Oleg Blohint.”

V. GY.

1986. június 2., vb-csoportmeccs, Irapuato (Mexikó), Sergio León Chávez Stadion: Szovjetunió– Magyarország 6–0 (3–0)
Könyvtárnyi irodalma van a nagy jelentőségű világbajnoki mérkőzésnek, amely már a C-csoport első meccsén porrá zúzott egy óriási reményekkel Mexikóba érkező csapatot. Mezey György együttese Hollandiát és Ausztriát is idegenben legyőzve jutott ki a vb-re, de a szokatlan körülmények, az időjárás és számtalan egyéb tényező (köztük sok összeesküvés-elmélettel is át van szőve) miatt mélyen tudása alatt teljesített, és történelmi vereséget szenvedett a „Nagy Testvértől”.

1991. április 17., Eb-selejtező, Budapest, Népstadion: Magyarország–Szovjetunió 0–1 (0–1)
A rendszerváltás utáni első magyar–szovjet meccsen a felszabadult ország futballtársadalma – amelynek jelentős része máig meg van róla győződve, hogy a Kádár-korszakban „le kellett feküdni” a szovjeteknek – mindennél jobban áhította a győzelmet, amelynek sportértékén túl politikai jelentőséget is tulajdoníthatott volna. Óriási várakozás, fogadkozáscunami vezette fel a találkozót, de győzelmet érő góljával Olekszij Mihajlicsenko leforrázta a Népstadion közönségét.

SZURKOL A LEGENDA

Nyikita Szimonyan szívén viseli a magyar futball sorsát, de egészségügyi okból nem mehet ki a moszkvai stadionba.

Hétfőn töltötte be 94. életévét Nyikita Szimonyan, a szovjet (orosz) futball legendája, akit a magyar szurkolók is jól ismerhetnek: a Népstadion 1953-as avatómérkőzésén, a Bp. Honvéd–Szpartak Moszkva (3:2) találkozón betalált Grosics Gyula kapujába, és ő végezte el a kezdőrúgást az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna 2019-es megnyitóján. A szovjetek (illetve oroszok) elleni legutóbbi magyar győzelem, az 1978-as 2–0-s siker idején egyébként ő volt a vendégek szövetségi kapitánya.

„Vlagyimir Putyintól Franz Beckenbauerig a világ minden tájáról kapta a születésnapi köszöntéseket, jókívánságokat – mondta a Nemzeti Sportnak Varga Sándor kárpátaljai származású FIFA-licences játékosügynök, Nyikita Szimonyan közeli barátja. –  Ebben a rendkívüli vírushelyzetben felköszönteni sajnos csak hárman tudtuk. Többször emelte a poharát Magyarországra, a magyar futballra és Puskás Ferencre, akinek az arcképe a lakásában is ki van téve előkelő helyre. Szívén viseli a magyar futball sorsát, és amikor Budapesten jár, mindig fejet hajt Puskás Ferenc sírja előtt a Szent István-bazilikában.”

Varga Sándortól megtudtuk: már a szeptemberben rendezett budapesti magyar–orosz Nemzetek Ligája-meccsre is szeretett volna eljönni Nyikita Szimonyan, de orvosai ugyanúgy „megtiltották” neki, mint azt, hogy most szerdán ott legyen a moszkvai stadionban, pedig nagyon szeretett volna kimenni – de lélekben ott lesz. 

A MAGYAR VÁLOGATOTT ŐSZI PROGRAMJA

NEMZETEK LIGÁJA (2020–2021)
B-LIGA
3. CSOPORT
Szeptember 3., Törökország–Magyarország 0–1

Szeptember 6., Magyarország–Oroszország 2–3
Október 11.: Szerbia–Magyarország 0–1
Október 14., 20.45: Oroszország–Magyarország
November 15., 20.45: Magyarország–Szerbia
November 18., 20.45: 
Magyarország–Törökország

A CSOPORT ÁLLÁSA
1. Oroszország 3 2 1 7–4 +3  7
2. MAGYARORSZÁG 3 2 1 4–3 +1  6
3. Törökország 3 2 1 1–2 –1  2
4. Szerbia 3 1 2 1–4 –3  1
EB-PÓTSELEJTEZŐ, NL-RÁJÁTSZÁS, A-LIGA (2018–2019-es kiírás)
Október 8., elődöntő

Bulgária–Magyarország 1–3
November 12., döntő

Magyarország–Izland

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE*
Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencváros), Hegedüs Lajos (Paksi FC)
Védők: Bese Barnabás (Oud-Heverlee Leuven – Belgium), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár FC), Kecskés Ákos (FC Lugano – Svájc), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Loic Nego (Mol Fehérvár), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Apollon – Ciprus)
Középpályások: Cseri Tamás (Mezőkövesd), Gazdag Dániel (Budapest Honvéd), Holender Filip (Partizan Beograd – Szerbia), Kalmár Zsolt (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Nagy Ádám (Bristol City – Anglia), Schäfer András (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Sigér Dávid (Ferencváros)
Támadók: Könyves Norbert (Zalaegerszegi TE FC), Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár FC), Szalai Ádám (Mainz – Németország), Szőke Adrián (Heracles Almelo – Hollandia), Varga Kevin (Kasimpasa – Törökország)
*Sallai Roland csak a Bulgária elleni Eb-pótselejtezőn állhatott a szakmai stáb rendelkezésére
*Gulácsi Péter a Szerbia elleni NL-mérkőzés után visszautazott klubcsapatához